ORFK-OBB baleset-megelőzés: Eltiltás a vezetéstől, 2. rész

Az előző cikket azzal a kérdéssel fejeztük be, hogy ki az, akit véglegesen el lehet tiltani a járművezetéstől. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. Vajon ki az, akit a bírói gyakorlat alkalmatlannak tekint?

Alkalmatlan az a közlekedési bűncselekményt elkövető, aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen. Alkalmatlannak tekinthető az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.). Habár két különböző kérdésről van szó, az alkalmatlanság témakörénél mégis érdemes szót ejteni arról is, hogy a járművezető a PÁV-vizsgálat szempontjából mikor tekinthető alkalmatlannak.

ORFK-OBB baleset-megelőzés: Eltiltás a vezetéstől, 1. rész

Fern Michaels amerikai író szerint „az emberi tényező olyasvalami, amit lehetetlen előre látni”. Témánk …

Amiről eddig beszéltünk, az büntetőjogi kategória, és az eltiltással kapcsolatos kérdés. Akkor merül fel tehát, ha egy – jellemzően közlekedési – bűncselekmény miatt a járművezetéstől eltiltás szükségessége szóba jön. PÁV-vizsgálatot többnyire büntetőeljárás nélkül végez el az arra illetékes szerv. (Pl. azért, mert valaki megkülönböztető jelzést használó gépjárművet szeretne hivatásszerűen vezetni.)

A PÁV szabályai tehát többnyire a büntetőügyektől független rendelkezések (közigazgatási jellegű szabályok), ám ha egy büntetőeljárásban merül fel a PÁV szempontjából jelentős valamilyen kizáró vagy korlátozó tényező, akkor e tényező mellett a büntetőügyekben ítélkező bíróság és az ügyész sem hunyhat szemet.

Miről van szó? Pl. halálos közúti baleset okozása esetén a gyanúsítottnak PÁV-vizsgálaton kell részt vennie. Tegyük fel, hogy a PÁVvizsgálat kimutatja, hogy az illető úgy „le van lassulva”, hogy észlelési teljesítménye elégtelen, vagy „ne adj Isten” a közlekedési helyzeteket nem képes megfelelően felismerni vagy megoldani. Ilyen PÁVeredmény mellett az illető aligha számíthat arra, hogy a büntetőügyben ne tiltanák el a járművezetéstől.

A pályaalkalmassági minősítés egyébként – a jogszabályban meghatározott pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok alapján – 1–5 évig terjedő időtartamra korlátozható, a korlátozás hiányában az érvényesség az alkalmatlanság megállapításáig áll fenn. Akit tehát a PÁV-vizsgálaton alkalmasnak minősítettek, az az ellenkező körülmény megállapításáig PÁV-szempontból alkalmas. Járművezetésre jogosító okmányt nem kaphat az a személy, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként vagy járművezető-jelöltként történő részvételét annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan.

Ez egy jogosítvánnyal már rendelkező személy esetén praktikusan azt is jelenti, hogy a vezetői engedélyét visszavonják. Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de később a büntetés alól mentesült, vezetői engedélyt csak teljes körű vizsga letételét követően kaphat. A vizsga letételének azonban nem feltétele a tanfolyamon való részvétel. Ejtsünk végül néhány szót az utánképzésről! Először is, kinek kell utánképzésen részt vennie? A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra a járművezetéstől eltiltott, illetve

b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá

c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta. A közlekedési szabálysértés és bűncselekmény miatti eltiltás közötti egyik lényegi különbség tehát az, hogy a büntetőügyben kiszabott eltiltás esetén az utánképzés mindenképpen kötelező, az eltiltás időtartamától függetlenül, míg közlekedési szabálysértés esetén ugyanerre csak akkor van szükség, ha az eltiltás legalább 6 hónap időtartamú. Fontos szabály, hogy már az eltiltás időtartama alatt is elkezdhető az utánképzés.

Az utánképzésre kötelezett a vizsgaközpont bármelyik szervénél jelentkezhet, ahol az utánképzés programjának egyéniesített meghatározása céljából feltáró foglalkozáson vesz részt. A jelentkező bemutatja a rendelkezésére álló, a kötelezés okát tartalmazó hatósági értesítést, illetve a vizsgaközpont a feltáráshoz szükséges adatokat az engedély nyilvántartási rendszerből és a közúti közlekedési előéleti pont nyilvántartásból lekérdezi. A feltáró foglalkozás eredményétől függően a vizsgaközpont az utánképzésre kötelezett számára azt a programot jelöli ki, amely a feltárt hiányosságok megszüntetésére a legmegfelelőbb.

A járművezető nyilvántartott büntetőpontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Na de mi az a büntetőpontrendszer? A pontrendszer a következőképpen működik: a jogszabály által meghatározott bűncselekmények, szabálysértéseknek, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéseknek a jogszabály által meghatározott pontértéke van. Pl. ha anyagi káros balesetet okoz valaki és elhagyja a helyszínt, akkor 11 büntetőpontot fog kapni.

Valaki a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű mellett, megállás nélkül elhalad, ez 5 büntetőpontot ér, a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 8 büntetőpont, és így tovább. Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, akkor a vezetői engedélyét visszavonják! A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett. Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha

a) az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár;

b) a vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.

Támogatott tartalom