ORFK-OBB baleset-megelőzés: Eltiltás a vezetéstől, 1. rész

Fern Michaels amerikai író szerint „az emberi tényező olyasvalami, amit lehetetlen előre látni”. Témánk szempontjából ez a mondás tökéletesen kifejezi az ember-járműút hármas gyenge láncszemének legfőbb jellegzetességét. Egyik járművezető sem annak tudatában indul el reggel, hogy néhány órán belül elkövető vagy áldozat válik belőle, már ami a gondatlanságból bekövetkező közlekedési baleseteket illeti. De vajon mi van azokkal a következményekkel, amelyek nagyon is jól előre láthatóak?

Sokszor, sokféleképpen írtam már a Motorrevü hasábjain arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik a zökkenőmentes közúti közlekedést, már ami az emberi tényezőt illeti. Keveset foglalkoztam azonban azzal, hogy mi a helyzet a baleset következményeivel. Most az egyik olyan következménnyel szeretnék foglalkozni, ami tapasztalataim szerint a legjobban érdekli a balesetek okozóit: „Mi lesz a jogsimmal?” A Btk. szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

Baleset-megelőzés: Mi az a jóvátétel és kinek jó?

Érdekes teremtmény az ember: nehezen ismeri be, ha hibázott, pedig minden szempontból könnyebbé válik …

Ez a rendelkezés arról szól, hogy amikor a közlekedési bűncselekmény miatt a bűnösségét valakinek megállapítják, akkor a bíró meglehetősen széles mérlegelési jogot kap abban a kérdésben, hogy kiszabja- e egyáltalán az eltiltást, továbbá, hogyha kiszabja, akkor milyen mértékű eltiltást alkalmaz. Témánk szempontjából a fent idézett a) pontnak van jelentősége. Abban a kérdésben, hogy egyáltalán alkalmazzák-e valakivel szemben ezt a szankciót, és ha igen, milyen időtartamú eltiltásra számíthat, elsősorban az általa elkövetett KRESZszabályszegés jellege (szándékos volt-e a szabályszegés vagy gondatlan, alapvető jellegű szabályt szegett- e meg vagy sem stb.) és az illető ún. közlekedési előélete a döntő jelentőségű.

Ha valaki hosszú ideje vezet eseménymentesen, nyilvántartott korábbi szabálysértése nincs, és a végleges eltiltást szükségessé tevő alkalmatlanság vele összefüggésben nem merül fel, szabályszegése nem alapvető jellegű, akkor az eltiltástól aligha kell tartania. Ha azonban az illetőre vonatkozó szabálysértési nyilvántartás hemzseg a korábbi közlekedési szabálysértésektől, és/vagy a közlekedési előéleti büntetőpontrendszer nyilvántartásában is szerepel, akkor az illetőnek valószínűleg az eltiltással is szembe kell néznie, többnyire más szankció (pl. pénzbüntetés) alkalmazása mellett. A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

Baleset-megelőzés: Tévhitek a tolatással kapcsolatban

Nemrég dühös vitába bonyolódtam valakivel a hátramenet szabályairól, és nem vagyok büszke arra, hogy …

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy az ittas állapotban elkövetett járművezetés esetén a főszabály az, hogy eltiltást alkalmazni kell, és a bíróság csak kivételesen tekinthet el ennek a szankciónak az alkalmazásától, döntését pedig alaposan indokolnia kell. A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

Hogy ma Magyarországon milyen jármű-kategóriák léteznek, abba itt és most nem mennék bele, a kérdés a témánk szempontjából ugyanis marginális jelentőségű. Azt nyilván mindenki tudja, hogy a saját vezetői engedélye milyen kategóriájú járművek vezetésére jogosítja fel. Az eltiltás szempontjából is ennek van jelentősége.

A közúti közlekedésben a leggyakoribb a B kategóriás járművezetői engedély, amely alapvetően az olyan 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi vezetésére jogosít, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc állandó ülőhely van. Ha azonban valaki B és C kategóriájú járművezetői engedéllyel egyaránt rendelkezik, akkor az ítélethozatal során a bírónak azt is el kell döntenie, hogy mindkét jármű- kategóriába tartozó jármű vezetésétől el akarja-e tiltani az illetőt. Ennek a kérdésnek adott esetben egzisztenciális jelentősége lehet, hiszen a C kategóriájú járművezetői engedély nélkül sok munka nem végezhető. A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amely során az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. De vajon miért veszik el valakinek a vezetői engedélyét, illetve miért kell azt leadnia? A 326/2011.

Kormányrendelet szerint az ellenőrzésre jogosult szerv nevében eljáró személy (aki többnyire a rendőr) az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha a) a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 234. §], közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset okozása [Btk. 235. § (2) bekezdés], járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekményt követett el, b) * a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését véglegessé vált döntésével elrendelte, c) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek. A Btk. szerint a határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év.

A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni. A járművezetéstől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan.

(Folytatjuk) 

Támogatott tartalom