Baleset-megelőzés: Mi az a jóvátétel és kinek jó?

Érdekes teremtmény az ember: nehezen ismeri be, ha hibázott, pedig minden szempontból könnyebbé válik az élete a beismeréssel.

Valaki, aki hatalmas vezetői tapasztalattal rendelkezik, Budapesten a saját haladási iránya szerint két forgalmi sávból álló – egyébként osztott pályás – úton közlekedik a belső forgalmi sávban, egy útkereszteződés irányába, személygépkocsival. Emberünk az útkereszteződésben balra nagy ívben kíván kanyarodni. Az útkereszteződésben a forgalmat fényjelző készülékek szabályozzák, amelyek ebben az időpontban meghibásodás nélkül üzemelnek. Ugyanebben az időpontban valaki egy motorkerékpárral ugyanazon az úton közlekedik, az autóssal szemben, a saját haladási iránya szerint az adott szakaszon három forgalmi sávból álló úttest középső forgalmi sávjában, és az útkereszteződésben egyenesen kíván továbbhaladni.

A motorossal azonos irányban a belső forgalmi sávban valaki szabályosan felkészült a balra kanyarodásra. Miután az autós a rá irányadó fényjelző készülék zöld fényjelzése mellett – alacsony sebességgel ugyan – úgy kezdi meg a balra kanyarodást, hogy a tőle balra elhelyezkedő, a sértett haladási irányával azonos irányból érkező és balra nagy ívben kanyarodó ismeretlen forgalmi rendszámú személygépkocsi által kifejtett takaróhatás miatt nem láthatja be a kanyarodása szempontjából jelentős útszakaszt, ezért csak akkor veszi észre a motorkerékpárt, amikor megállni annak nyomvonala előtt már nem tud. Ennek, továbbá annak következtében, hogy a motorkerékpár vezetője a gyanúsított takaróhatásból történő behaladásával hirtelen kialakuló veszélyhelyzet elhárítása érdekében erőteljesen fékezni kezd, ennek hatására a motorkerékpár stabilitását veszti, felborul, és vezetője, valamint a jármű is az úttestre zuhan.

Az elesés következtében a motoros összetöri magát, sérülései 8 napon túl gyógyulnak. Ennyi a történet, ami jó pár évvel ezelőtt még azzal végződött volna, hogy a rendőr kinyomozza, hogy pontosan mi történt, az ügyész vádat emel, a bíró meghozza a megfelelő ítéletet, és ezzel az ügy le van zárva. Mostanra azonban létezik egy intézmény, amelynek segítségével az ügyet – bizonyos feltételek fennállása esetén – elterelik a bírósági útról. Ez jó a gyanúsítottnak, mert nem ítélik el, és ügye nem kerül be a bűnügyi nyilvántartásba, vagyis „nem lesz priusza”, és ugyanakkor jó a sértettnek is, mert az elszenvedett sérelemért nemcsak a biztosítótól, hanem a baleset okozójától is egyfajta ellentételezésben részesül.

A Btk. szerint ugyanis nem büntethető, aki – többek között, vagyis más bűncselekmények mellett – a közlekedési vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Ez a rendelkezés értelemszerűen nem alkalmazható, ha a bűncselekmény következtében a sértett meghal. (Pl. a fent taglalt ügyben a baleset miatt a motoros életét veszti.) Az emberekben ösztönösen működik egy jóvátételi igény, ha valakinek akaratukon kívül bajt okoznak. Ehhez többnyire még a közvetítői eljárásra sincs szükség, sokan ettől függetlenül is segíteni akarnak a másiknak. Ezt az ösztönös jóvátételi igényt ismeri el a Btk. hivatalos formában akkor, amikor a jóvátételért cserébe büntetlenséget ígér.

A beismeréssel bírói ítélet nélkül módja van az okozónak lezárni az ügyet. Ennek azonban az a feltétele, hogy a gyanúsítottnak praktikusan még a nyomozás során beismerő vallomást kell tennie. Ez nem lehet csupán formális beismerés, ki kell derülnie belőle, hogy az elkövető érti a saját felelősségének alapját. Közlekedési ügyekben különös jelentősége van az úgynevezett ténybeli és felelősségre is kiterjedő beismerő vallomásnak, vagyis annak, hogy az okozó a saját felelősségének alapját azon KRESZ-szabály megszegésében lássa, amelyre a nyomozás adatai is utalnak. (Például, hogy nem adott elsőbbséget valakinek stb.) Azért fontos mindez, mert csak ilyen beismerő vallomás esetén bízhat a jogalkalmazó abban, hogy hasonló hibát a jövőben nem fog elkövetni.

Baleset-megelőzés: Tévhitek a tolatással kapcsolatban

Nemrég dühös vitába bonyolódtam valakivel a hátramenet szabályairól, és nem vagyok büszke arra, hogy …

A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között olyan jóvátételről állapodjon meg, amit a gyanúsított anyagi körülményei lehetővé tesznek, a sértettnek pedig valódi segítséget jelent. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.

Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) az előzőekben idézett Btk.-rendelkezés alapján az eljárás megszüntetésének (vagy esetleg a büntetés korlátlan enyhítésének) lehet helye,

b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint

d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

Az a tapasztalat, hogy a sértettek a legritkább esetben utasítják el a közvetítés lehetőségét. Nekik is sokat jelent ugyanis a megbocsátás, a jóvátétel és a továbblépés lehetősége. Sokszor hallani azt balesetek áldozataitól, hogy nem akarják a baleset okozójának megbüntetését. Aki maga is sokat vezet – még ha ő is az áldozat –, könnyen belátja, hogy a közlekedésben mindannyian követhetünk el hibákat…