Jó 15 éve is megvan már annak, hogy a
cikk szerzője életében először részese lehetett egy negyedik típusú
találkozásnak, amikor is egy quad szemtelenül megelőzte az elképedt
motorost. Egy szempillantással később a négykerekű pilótája már a két
bal oldali keréken egyensúlyozott az akkoriban még igen szokatlannak
számító járművel. És közben nevetve visszanézett.
Most visszaadhatom a vigyort: az első aktív tapasztalatokat egy
Yamaha-prezentáción, a Raptor 700-zal szereztem egy egykori szénbánya
területén Brandenburgban. A jármű motorjának alapja az XT 660 R enduró
vízhűtéses egyhengerese. A 2 mm-rel nagyobbra felfúrt, átalakított
befecskendezéses erőforrás ugyanakkora, 48 lóerős névleges
teljesítménynél elsősorban az alsó fordulatszám-tartományban ad le
meglehetősen nagy forgatónyomatékot a hátsó kerekeknek. Ezzel szemben a
forgatónyomaték csúcsértéke 3 Nm-rel csökkent, így 55 Nm lett. Az
egyetlen henger rezgéseit kiegyensúlyozótengely tompítja.
Sebességbe tesszük, ráengedjük a kuplungot, és adagolva nyomjuk a
quadokon általános, a gázmarkolatot helyettesítő „hüvelykujj-gombot”.
Csak nyomni kell, és indulás! Ha a 44 mm-es pillangószelep 90 fokban
áll, tehát fullgázt kap a motor, akkor a Raptor megtorpanás nélkül
gyorsul – még akkor is, ha túl nagy sebességfokozatot választottunk.
Nyom és tol, előrefelé valahogy mindig megy neki. Vagy éppen oldalra,
ha megcsúsztatjuk a hátsó kerekeket.
A jármű különleges menetfizikai tulajdonságai élményben részesítik az
offroad világában újonc pilótákat is. Néhány óvatosabb kör megtétele
után ők is élvezik a dolgot, és merészebb íveket keresnek. Aki meg
akarja csúsztatni a gépet, az egyszerűen ütközésig tekerje el a
kormányt, és adjon gázt.
A Raptornak leginkább a gyors, homokos, enyhén hullámos szakaszok
fekszenek, emellett kedveli a nem túl extrém ugrásokat is. Nemhiába,
olyan, mint egy négykerekű soft-enduró. És ha már semmiképpen nem megy
tovább előre, akkor egyszerűen tegyük rükvercbe. Kellemes az egyenes
tartású üléspozíció a magas kormány mögött, a rugózó elemek pedig
bámulatosan hatékonyan és komfortosan simítják ki az ú
egyenetlenségeit.
De csak lassan a testtel, a határok keresésénél a könnyedség hirtelen
alattomosságba fordulhat. Könnyen elérhető az a pont, ahonnan már nincs
visszaú. Ahol egy krosszmotor némi korrigálással gond nélkül
megbocsátja a hibásan kivitelezett ugrást, a quadot a zuhanás, de
legalábbis a kényszerleszállás fenyegeti. A durva bánásmód túléléséről
és a stabilitásról összetett vázrendszer gondoskodik. Az acélcsövekből
álló első részt alumíniumöntvény darabokhoz csavarozták, ezek alkotják
a váz gerincét. Alumíniumból készültek az első futómű háromszögtartói
is, valamint a hátsó lengővilla a lánc egyszerű feszítését lehetővé
tévő integrált excenterrel. A nemes kidolgozású alkatrészekkel a jármű
száraz tömege csak 180 kilogramm.
A szokatlan gázadási mód kezdetben 20 percre korlátozza a menetidőt,
ezután az edzetlen hüvelykujj felmondja a szolgálatot. Edzeni minél
több gázadással lehet. Ha mindezt közúon tesszük, akkor a vételárhoz
számoljunk még egy keveset az egyedi forgalomba helyezésre és az
átépítéshez szükséges alkatrészekre. Ezenkívül B kategóriás jogsira és
bukósisakra lesz még szükségünk. A kompromisszumot nem ismerő
sportrajongóknak a Yamaha az YFZ 450 nevű, továbbfejlesztett
sportquadot kínálja. A kicsit drágább offroad-versenygéppel még
izgalmasabb a dolog – viszont rükverc nélkül. Csak a mosoly ne
hervadjon le az arcunkról…
