
A jó hír ezzel kapcsolatban, hogy ezt menet közben szerencsére alig érezzük. Mert a VL 1500 nem az a kanyarokban pépesen ingadozó kétkerekû kamion, aminek képzelnénk. A dagi komolyabb fenyegetések nélkül engedi magát rávenni az irányváltoztatásra, a szûk kanyarokban is sikerül végighaladni ívkorrekciók nélkül, és lábletétel nélkül is megfordulhatunk vele egy normál szélességû útesten. Csak a kanyargós szakaszokon tiltakozik néha a futómû. Ha megpróbáljuk a dí´lésszög fogalmát szó szerint venni, a VL szikrázó lábdeszkákkal jelzi, hogy vele ne próbálkozzunk. De akit ez komolyabban zavar, az a tévéfoteljánál is a hiányzó dönthetí´séget fogja kritizálni, és nem igazán értette meg ezt a motort. A VL 1500 a cruiserezés mélységeibe nyújt bepillantást, de mindezt csak az élvezheti, aki kellí´ nyugalommal képes nekilátni a feladatnak.
Az erí´forrásnál ez azt jelenti, hogy a fordulatot tartsuk nyugodtan a forgatónyomaték csúcspontjánál – úgy 2500 körül. Ez alá ugyanúgy ne hagyjuk esni, mint ahogy sokkal tovább forgatni sem érdemes. Szerencsére mindehhez rendelkezésünkre áll öt sebességfokozat, amelyeket egy himba közvetítésével lazán bokából tudunk váltani. A futómûnél a nyugalom a legfontosabb: idejében zárjuk be a gázt, használjuk ki a nagy motor fékhatását és inkább lassabban, mint gyorsabban menjünk be a kanyarokba. Kellí´ kézi és láberí´ használata mellett a motorféket egész jól segíti az elsí´ és a hátsó tárcsa. A kényelem szempontjából jobb, ha mérsékeljük elvárásainkat, mert bár az ülés nagyon kényelmes, a kemény rugóstagok a rossz úburkolaton viszszajelzik a felület egyenetlenségeit. A küllem tekintetében jobb, ha nem nézünk meg mindent aprólékosan.
Igaz ugyan, hogy a VL nagyon dögösen néz ki, de a látvány fí´leg fedelekbí´l és
álcázásokból áll. A tank valójában az ülés alatt kapott helyet, a légszûrí´ ott, ahol mi a tankot látjuk. De ez valahol rendben is van, hiszen a látszatkeltés a sikeres cruiserek egyik titka.
