Már itthon is élesedik a konkurenciaharc a feltörekvő távol-keleti márkák közt. Az alapállás még mindig a régi, a többség konfekció alkatrészekre alapoz, és azt próbálja egyedivé tenni néhány egyszerűbb módszerrel. A Qlink XF 125 is tele van ismerős részletekkel, de lehet, hogy éppen ez alapozza majd meg piaci sikereit.
Valami zörög. Nem nagyon, éppen csak annyira, hogy néha felmerüljön, mi lesz, ha hirtelen eltörik valami a Qlink XF 125 nevű falatnyi szupermoto blokkjában, én meg arcra hullok, mondjuk a Kőbányai úon. Aztán végül nem történik semmi.
A narancssárga szín régóta foglalt a hasonló motorkerékpárok közt, és talán pont a megtévesztésre játszik a tajvani márka is. Szeretné, ha minél többen kevernék össze ezt a gépet egy közismert gyártó típusaival. Pedig az XF 125, küllemét leszámítva teljesen mást akar. Tervezőinek talán az lehetett a feladata, hogy készítsenek valami fiatalosat, amivel a Qlink találhat néhány, általában ezerért tankoló fiatal vásárlót, akik lehetőleg később sem építenek máglyát a forgalmazó udvarán, használhatatlanná vált XF-jeikből.
Az első célt máris elérték. A százhuszonötös meglehetősen jól összerakottnak bizonyult az első pár száz kilométeren, igaz, a konstrukció rém egyszerű. A motor kétszelepes, léghűtésű, karburátoros, és modern formák ide, fém fékcsövek, illetve ledes hátsó lámpa oda, a melegítési fázisban a kézi szívató billentyűjével zsonglőrködhetünk a tank alatt.
 |
| Fokozatkijlező van, napikilométer-számláló viszont nem jutott a műszerfalra, és a kormányzár is csak ígéret a gyújtókapcsolón |
Szerencsére a művelet csak másodpercekig tart, ez után egy varrógép szorgalmával zakatol az apró blokk. A váltó sem igényel túl sok kommentárt, hiszen balettcipőben is kapcsolható, ráadásul az öt fokozatot és az ürest kis szegmenskijelző mutatja a két analóg műszer között.A motorerővel minden pillanatban okosan kell gazdálkodni. Ha fürgén akarunk elstartolni, mindenképpen hatezer föle kell forgatnunk az egyhengerest, és ezt ismételni minden kigyorsításkor. Egy ideig kínzásnak érezzük a magas fordulatszámokat az ilyenkor felerősödő krampácsolás miatt, ám végül elaltatjuk a lelkiismeretünket azzal, hogy nincs más választásunk.
Ha lendületbe jön az XF, elég hatékony eszköz a forgalomban. Ugyan az első fordított teleszkópok visszajelzései kicsit pontatlanok, de általában megfelelnek a kis teljesítményű szupermotóval előállítható helyzeteknek. A gyárilag megadott tizenegy lóerő valahol ott bujkál az olcsó alkatrészek közt, és kellő elszántsággal lelketlen közlekedési eszköznél többnek is tűnhet ez az apróság, ha megszokjuk a korlátait és közben elég gyakran ismételgetjük magunkban, hogy ennyi pénzért senki nem kínál ma többet a piacon.
