Hat év alatt nyolcvanezer MP3 kelt el, vagyis sem újdonságnak, sem ritkaságnak nem nevezhető a háromkerekű óriásrobogó. A Yourban névre hallgató változat tavaly debütált, és a fiatalokat célozza meg. A finoman felvarrt külső mellett az ősmodell hibáit próbálták orvosolni a mérnökök, és apró trükkökkel megpróbálták sportosabbra venni a figurát.
Első lépésként módosították a villaszöget, 44 mm-rel csökkentették a tengelytávot, 12 helyett 13 colos kerekeket tettek alá, és lefaragtak 30 felesleges kilogrammot. Ezektől a változtatásoktól sem lett filigrán és látványosan virgonc a Yourban, de a korábbi MP3-akhoz képest sokkal kevésbé kelti egy háromszemélyes ülőgarnitúra benyomását.
Ha egy motor alapos ráncfelvarrást és trükkös, dinamikusnak szánt, blikkfangos típusnevet kap a marketingkeresztségben, akkor egész biztosan a fiataloknak szánják. A Yourbannal sincs ez másként, sőt, ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy egyenesen az autózó nők alól akarnak ezzel kirúgni egy felesleges kereket.
A lámpánál minden robogós beszélgetést kezdeményezett, és legkésőbb a második mondatnál eljutottunk oda, hogy el lehet-e dőlni vele. Noha nem próbáltam, de tisztelettel jelentem, el bizony. Mivel a két kerék dől, alaphelyzetben úgy borul fel, mint bármi más. Egészen addig, amíg a jobb kormánynál lévő kapcsolóval nem reteszeljük az első futóművet. Ez a rendszer nemcsak a középsztender használatát teszi teljesen feleslegessé, hanem a lábletételt is, ugyanis elég megállás előtt benyomni a gombot, ami az adott pozícióban rögzíti a két első kereket. Az „adott pozíció” nagyon fontos, mert ha nem áll egyenesen a motor, akkor eldől, mint a részeg matróz. A zár egyébként gázadásra egy sípolás kíséretében old, és roboghatunk tovább. Ezt a mutatványt három nap után sem sikerült tökéletes eleganciával előadnom, meg amúgy is az elképesztő kanyarstabilitással voltam elfoglalva.
Tudom, ezt már szinte mindennel kapcsolatban ellőtték, de a Yourban tényleg úgy fordul, mintha sínen húznák. Az égvilágon semmi sem téríti le az ívről, jöhet sóderes folt, csatornafedél, pocsolya, bármi. A két első kerék ugyanis dupla tapadást ad, és pár perc múlva el is hiszi az ember, hogy ennek soha nem megy el az eleje. Az áldásos tulajdonságok féktávon is érvényesülnek, egyszer ugye a már említett dupla tapadás miatt nem is zavaró a kétszáz kilogramm feletti önsúly, másrészt alig bólint az amúgy lágy futóművű motor. A külön-külön rugózó első kerekek másik előnye, hogy macskakövön is példásan simán fut.
  |
| Az autókét idéző műszerfal sokat elárul a célközönségről. A keskenyebbre vett far miatt csökkent az ülés alatti raktér, de így is elfér két sisak vagy egy sisak és egy dzseki |
A két első kerék és a hozzá tartozó bonyolult első felfüggesztés kizárólag szlalomozáskor válik zavaróan érzéketlenné. A manővert elvégzi, de kísértetiesen emlékeztet a nagy és drága luxusautók – például egy Mercedes S-osztály – kormányzására. Tehát hiába fordítjuk el a kormányt, és a jármű hiába veszi be gond nélkül, tökéletes kényelemben a kanyart, a sok szervomotor, szenzor, számítógép és az adaptív futómű között valahol elvész minden visszajelzés. És nem arról van szó, mint amikor egy sportmotornál panaszkodunk a hiányzó reszponzivitásra, mert azoknál elég egy húszforintoson áthajtani, hogy megmondjuk, fej vagy írás; hanem az MP3 gyors szlalomnál tényleg tohonya, és az égvilágon semmit nem közvetít a vezető felé. A célközönség viszont nyilvánvalóan ezt szereti benne, hogy a robogó nem fárasztja őket mindenfélével, ha egyszer úgyis tökéletes biztonsággal be fog fordulni a végén.
Mivel a Yourban kényelmébe, stabilitásába és minőségi kidolgozottságába nem igazán lehet belekötni, az ember hamar észreveszi, hogy nem igazán erős. A 23 lóerő a városhatárokon belül tisztességesen mozgatja a kétszáz kiló feletti testet, de ez a dinamika inkább a jó áttételezésen múlik. A lámpától kilőve körülbelül azt tudja, amit egy fickós kistestű 125-ös, és nyolcvanig tulajdonképpen egész gyorsan felér, onnan viszont már csak keservesen éri el a százat, a katalógusadatként megadott 112 km/h-s végsebességhez pedig nem nagyon találtam elég hosszú egyenest.
A kifogástalan kidolgozásnak, az egyedi külsőnek és a szokatlan futóműnek ára van, ami jelen esetben több mint kétmillió forint – az pedig egyértelműen luxuskategória. Cserébe bármilyen tárgyalásra kifogástalan eleganciával meg lehet érkezni vele, ráadásul, ha valakinek elege van a dugókból, de fél a kétkerekűek instabilitásától, nos, nekik felesleges is tovább keresgélni.
