Ne bízz meg senkiben 130 alatt – így hangzik összehasonlító tesztünk mottója, már ami a rugóutakat illeti. A hosszú rugóutak ugyanis kényelmet hoznak a hosszú utakra, amit ez a négy motorkerékpár a legkiválóbb utcai futóművekkel társít. Nem kell mindig túraenduró.
A tesztben szereplő motorok:
BMW F 900 XR, Honda NT1100, Kawasaki Versys 1000S Tourer, Yamaha Tracer 9 GT
A mezőnyben az Africa Twinre alapozott Honda NT1100 jelenti az újdonságot. Átvette az enduró hajtóművét a dupla kuplungos váltóval együtt, viszont 17 colos kerekeken gurul, rugóútja pedig 230, illetve 220 milliméter helyett elöl és hátul is 150 milliméter. Nagy különbséget jelent az NT jókora, kiváló szélvédelmet nyújtó kormányidoma is. Bár tömegükben csak 10 kilogramm az eltérés, és mindkettőjük erőforrásába 90 fokos főtengelyt szereltek, a BMW F 900 XR megjelenésében tökéletes ellenpólusa a Hondának. Bámulatos ugyanakkor, hogy a karcsú felépítésű BMW ennyire nehéz lett.
Egy sportos alkatú, de súlyos emberről azt mondták régen, nehezek a csontjai; ez az analógia valószínűleg még illik is az F-900-as sorozatra, az acéllemez hídváz minden bizonnyal hozzájárul a túlsúlyhoz. Míg a Honda nehezebbnek látszik, mint amilyen a valóságban, a BMW-nél pedig pont fordított a helyzet, a Kawasaki Versys 1000 pontosan akkora súllyal nyomja a kerekeket, mint ahogyan kinéz. 2012-es bemutatkozásakor még ugyanannyit nyomott a mérlegen, mint a Honda, mára viszont felszedett 16 kilogrammot, és a krossztúraspektrum kényelmesebbik vége felé tendál. Végül, de nem utolsósorban itt a Yamaha Tracer 9 GT, amely pontosan olyan karcsú és sportos, mint amilyennek kofferek nélkül kinéz.
KÉT, HÁROM ÉS NÉGY HENGER, MINDEGYIK EGY SORBAN
A Yamaha nemcsak karcsú termete és kis tömege, hanem háromhengeres erőforrásának lendületes teljesítménykarakterisztikája miatt is ilyen sportos. Bár teljesítménye és nyomatéka a kihasználható fordulatszám-tartomány legnagyobb részében a konkurencia alatt marad, de a Yamaha háromhengerese pörög a legtöbbet, amit ráadásul csábító hang kísér. A mérnökök ezt a pörgősséget kombinálták a mezőny legrövidebb hátsó áttétével, így a hátsó keréken mindig nagy a hajtóerő, a motor pedig a legjobb menetteljesítménnyel büszkélkedhet.
Ráadásul ez a stratégia még csak nem is jár együtt nagy fogyasztással, épp ellenkezőleg, így mindenképpen dicséret illeti a Yamaha fejlesztőit. A feszes sebességváltások és a jól működő váltóasszisztens a blipperfunkcióval is rendelkező váltóval segít abban, hogy a pörgős háromhengerest mindig a megfelelő fordulatszámon lehessen tartani.
A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2022/06 számában és a Laptapir.hu oldalán is olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.
