A biztosítás egyik oldalról olyan, mint a motoros védőfelszerelés: bár nem szándékozunk balesetet szenvedni, a baj ennek ellenére megtörténhet. Másik oldalról viszont a hitelre hasonlít, hiszen ez is egy termék, amelyinek megvásárlása nem mindenkinek éri meg.
Ha motorokról és biztosításról esik szó, elsőre mindenkinek a kötelező felelősségbiztosítás jut eszébe – amivel minden forgalomban részt vevő járműnek rendelkeznie kell. Ez a garanciája annak, hogy ha kárt okozunk másban, a biztosító megtéríti a kárvallottnak. Ez azonban csak egy a sokból, amivel azért találkozik mindenki, mert – ahogyan a nevéből is kiderül – kötelező.
Ezenfelül viszont még sok egyéb extra biztosítást is kínálnak, némelyiket kimondottan motorosoknak. Ezek közül a leginkább ismert a casco, amelyet a saját járműre kötünk. Úgy működik, hogy a motorban történt kárt egy bizonyos százalékú önrész megfizetése mellett térítik, de kiterjedhet lopásra vagy elemi kárra is. Mivel a motorok többnyire második járművek a háztartásban, és az év jelentős részében garázsban állnak, a nagyobb biztosítók már kínálnak kimondottan motoros cascót is: ez szezonálisan is megköthető, sőt bizonyos cégek kínálnak hozzá ún. téli csomagot. Ez kimondottan a téli állásra vonatkozó konstrukció, amely csökkenti a díjat, de csak elemi kárra, tűzkárra és lopásra terjed ki, balesetre, törésre nem fizet.
A casco konstrukciók biztosítónként változnak, ennek megfelelően érdemes több helyről ajánlatot kérni, és alaposan átolvasni a szerződést, különös tekintettel, hogy mire nem terjed ki a felelősségvállalás – például az utólag felszerelt extrákat érinti-e? Ráadásul nem minden járműre köthető casco – quadra, segédmotoros kerékpárra, versenyzésre épített sport- és krosszmotorra például nem, sőt, bizonyos esetekben egyedi építésű motorra sem.
Megoszlik a vélemény, hogy megéri-e a casco biztosítást kötni – ezt mindenkinek magának kell eldöntenie –, azt azonban érdemes ehhez tudni, hogy Magyarországon az átlagos motorral elszenvedett kár 500-600 ezer forint között mozog, míg egy átlagos éves casco díja 80-90 ezer forint, a kárgyakoriság 8%, azaz, száz biztosított motorból várhatóan nyolc szenved balesetet.
A kötelező és a casco után az utasbiztosítással is érdemes foglalkozni, hiszen motoros túra során bármikor megtörténhet a baj. Egy ilyen megkötésénél szintén alaposan át kell nézni a feltételeket. Ellenőrizzük, hogy biztosításunk kiterjed-e Magyarországra is, hiszen elképzelhető, hogy a kifelé vagy hazavezető ú végén hibázunk.
| Lukács írpád AEGON – termékmenedzser |
 A biztosítás tudatos kockázatkezelési döntés eredménye, így helytelen úgy értékelni, mint egy beruházást. Mikor biztosítást veszünk, az általunk azonosított kockázatot áthárítjuk díj ellenében egy biztosítóra, így tagjai leszünk egy (veszély)közösségnek melyben mindenki ugyanazon kockázatnak van kitéve és a tagok által befizetett díjból fizetik ki a tagok kárait. Ami mérlegelés tárgya lehet, hogy hajlandóak vagyunk-e a biztosítás díját megfizetni. Ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, nézzünk meg több ajánlatot, esetleg eltérő önrész variációkat is. Hajlamosak lehetünk abba a hibába esni, hogy egy idősebb motorkerékpárra már nem tartjuk fontosnak a cascót, mert már úgy sem ér olyan sokat, de pl. egy Honda CBR 600 F4 esetében egy 2000-res évjáratú modell idomszettjének az új ára közel azonos egy 2006-os F4i árával, pedig forgalmi értékben az F4i akár kétszer annyiba is kerülhet.Motorosként „ember cascót” azaz balesetbiztosítást is kössünk! A társaságok többségénél lehet csak közlekedési baleseti eseményekre is szerződést kötni, ezeknek díja jelentősen alacsonyabb, mint egy teljes védelmet nyújtó balesetbiztosításé. A motorkerékpár közúi forgalomban való használata általában nem kizáró tényező, viszont a versenyeken való részvétel vagy az arra való felkészülés igen. Az alapbiztosítás a baleseti halál, de ez kiegészíthető pl. korházi napi térítéssel, baleseti rokkantságra vonatkozó fedezettel. A rokkantsági térítés általában úgy működik, hogy az adott biztosítási összegnek egy meghatározott hányadát fizetik ki: a szabályzatok tartalmazzák, hogy adott testrész vagy szerv elvesztése esetén a biztosítási összeg hány százaléka fizethető ki. |
Az ilyen biztosításoknál az általános fedezeti körbe tartozik a betegség, az orvosi mentés és az ápolás költsége – ez ugyanúgy vonatkozik autóval és motorral utazókra is. Azonban motorosként ezt érdemes olyan extrákkal bővíteni, mint poggyászbiztosítás, ami a lezárt dobozból történő lopásra is térít, valamint a motoros felszerelések eltűnésére is fizet – illetve mindezek baleset utáni eltűnésére is, hiszen előfordul, hogy az összetörő dobozból szétszóródó értékeknek lába kél.
Szót kell még ejteni a motoros asszisztenciáról, ami egy külföldön bekövetkező műszaki hiba esetén nagy segítség lehet. Ezek magukban foglalják a motor szervizbe szállításának, javításának és a hazaú költségének fedezetét – tekintve, hogy akár egy viszonylag egyszerű hiba, mint mondjuk egy defekt vagy láncszakadás is igényelhet tréleres szállítást, ez nagyon is ajánlott opció a túrázók számára. Ilyen azonban nem minden motorra köthető, például tíz évnél idősebb járműre a legtöbb biztosító nem vállal felelősséget. Bizonyos motoros utasbiztosítások a fentieken túl még az extrém időjárási viszonyok miatti kényszerből meghosszabbodó kint tartózkodás költségeit is átvállalják – képzeljük csak el, hogy egy alpesi túrán egyik éjszaka hirtelen leesik a hó…
Fontos, hogy ha külföldi ú előtt nem is kötünk külön biztosítást, mindenképpen váltsuk ki a zöldkártyát, amit ingyen állít ki a biztosító – ugyanis bizonyos országokban (például: Andorra, Ciprus, Észtország, Irán, Izrael, Lettország, Moldávia, Málta, Törökország, Tunézia, Ukrajna, Irán és Tunézia) csak ezzel és a motorra felragasztott szabványos H matricával együtt érvényes a kötelező biztosításunk.
De nemcsak magunkra vagy motorunkra köthetünk biztosítást, hanem külön a felszereléseinkre, motorhitelünkre – ha esetleg kirúgnak valakit a munkahelyéről, így nem válik fizetésképtelenné –, de akár külön az egyedi fényezésre is köthetünk szerződést.
