Moto Guzzi California Vintage/ 850 GT California

Sorozatunk előző részeiben megállapí­tottuk, hogy az ősök mennyi kiváló műszaki megoldása és szelleme rejlik a számos felmenővel büszkélkedő mai modellekben: a Harley-Davidsont (45 fokos V2), a Hondát (V4) és a Triumphot (soros háromhengeres), a BMW-t (kéthengeres boxer), a Ducatit (négyszelepes, 90 fokos V2) a Kawasakit (soros négyes) már bemutattuk. Sorozatunk ezen része a Guzzi hosszában beépí­tett, 90 fokos, kéthengeres V motorját mutatja be. Nézzük meg, hogyan fejlődtek ezek az erőforrások és a hozzájuk tartozó motorkerékpárok!

A mí­tosz és még inkább a kultusz fogalma manapság már-már elcsépeltként hat, de a Moto Guzzi esetében jogosan használhatjuk őket eredeti jelentésükben. A lombardiai Mandello del Lario motorkerékpár-gyártói ugyanis immár 90 éves történelemre tekinthetnek vissza – annak minden mélypontjával és kiemelkedő időszakával együtt. Ebből a történelemből számunkra viszont most „csak” az utóbbi 40 év érdekes. Az 1960-as években a növekvő fizetéseknek és az olcsóbbá váló autóknak köszönhetően Olaszországban is csökkent a kétkerekűek iránti kereslet. Ráadásul az Aironéból, az Ercoléból és a Falconéból álló Guzzi-modellpaletta is kiöregedőfélben volt már. Csak a Cardellino és Zigole elnevezésű kismotoroknak köszönhető, hogy nem állt le teljesen a gyártás, de végül í­gy sem sikerült talpon maradni: a likviditás hiánya miatt 1966-ban az állam ellenőrzése alá vonta a céget. A kezdetben kizárólag hatósági felhasználásra szánt projekt, a V7 fejlesztése í­gy tovább folytatódhatott, és 1966 végén kiszállí­tották az első példányokat a hadseregnek, a rendőrségnek és a carabinieriknek. Nemsokára pedig a kereskedőknél is megjelentek az első civil modellek.

Az ős-California és mai utódja nem csak megjelenésükben hasonlí­tanak nagyon egymásra

1968-ban hí­re ment, hogy a Motorrad őskövületének számí­tó Ernst „Klacks” Leverkus fullgázon, minden gond nélkül teljesí­tette a V7-tel a Hamburg–Bécs–Hamburg úvonalat. A végső áttörést és ezáltal a túlélést pedig az LAPD (Los Angeles Police Department) nagy megrendelése biztosí­totta. A megbí­zás oka többek között az volt, hogy a V7 jobb menetteljesí­tményekkel és jobb manőverezőképességgel büszkélkedhetett, valamint megbí­zhatóbb is volt, mint az akkori Harley-Davidsonok.

 

Moto Guzzi California Vintage (2011)

Az itt bemutatott, 1972-ben gyártott V7 – hivatalos nevén V7 850 GT California – a rendőrmotor civil változata. Már a 850 köbcentisre növelt erőforrást rejti, és azon kevés Californiák egyike, amelyeket az európai piacra készí­tettek, ami a beleütött alvázszámról ismerhető fel. A Californiák nagy része – ahogy az a névből sejthető – az Egyesült íllamokba került. A krefeldi Dieter Nelsen 20 éve tudhatja magáénak ezt a példányt, és azóta kereken 100 000 kilométert tett meg vele emlí­tésre érdemes problémák nélkül. Az, hogy ennyi idő alatt csak ilyen keveset használta, annak a számlájára í­rható, hogy időnként oldalkocsis V7-esét is meg kellett járatnia.

Moto Guzzi 850 GT California (1972) Hasonló és mégis más: a régi modell sportosnak számí­tott, mí­g az újon sok chopper-stí­luselemet találunk

A Harley-khoz hasonlóan a tájékozatlan szemlélő a régi és az új California között sem lát jelentős különbséget. Csak ha jobban megnézi az ember, akkor tűnnek fel az új modell tárcsafékei. Persze az olyan kisebb alkatrészek, mint a műszerek vagy a kapcsolók sem ugyanazok már, de ez szinte mellékes. A karakteres jellemzők, mint például a végtelenül hosszú, messze előrenyúló és í­gy a nyeregben ülve alig elérhető oldaltámasz, megmaradtak. Vagy a sebességváltó, amely az új motornál úgy van beállí­tva, hogy a láb nem fér be a lábtartó trepni és a pedál közé, és í­gy csak sarokkal lehet felfelé váltani.

Egy vakon végrehajtott akusztikus próbánál pedig még a szakértőknek is nehezére esik megkülönböztetnie a régi és az új példányt. Alig van olyan Guzzi-motor, amelynél ne lenne nagy jelentősége az indí­tási procedúrának. Maga az a zaj, ahogyan a hatalmas önindí­tó belekapaszkodik a még nagyobb lendkerékbe, hogy megforgassa a nehéz főtengelyt, egyedülálló. A V2-es első gyújtásaival megrázza magát, mint egy vizes kutya, hogy aztán minden életmentő gázlöketre jobbra húzza az egész motort. A két modell ebben is hasonlóan viselkedik.

Moto Guzzi 850 GT California (1972) A monumentális 850-es V2-es uralja a régi Guzzi megjelenését és karakterét…

Ami a menettulajdonságokat illeti, az új gép jobb fékeinek, korszerűbb abroncsainak és 18 lóerővel erősebb motorjának köszönhetően azért persze jobb – bár a forgatónyomaték majdnem ugyanakkora. Az érzést viszont beárnyékolja kissé a furcsa ergonómia. Az ülés és a lábtartó trepnik közti távolság nagyon kicsi, majdnem olyan, mintha guggolnál, ráadásul a széles kormány túlságosan hátranyúlik. A régin ezzel szemben rögtön jól érzed magad, a jókora, másfél emberes ülés egy kényelmesen kitaposott házipapucs érzését idézi, a szintén széles kormány jól kézre áll.

Ami fontos is, hiszen legkésőbb fékezéskor stabil ellentartásra van szükség. Bár a fékkar behúzásához meglehetősen nagy erő kell, a lassulás elég szerény, a kereket legfeljebb fagyott hótakaró esetén fenyegeti a blokkolás veszélye. Itt lehet a leginkább megfigyelni az előrelépést. Utólag kiderült, hogy Dieter Californiája a megfelelő guminyomás ellenére kanyarban miért tűnt olyan furcsának: tönkrement a hátsó kerékcsapágy.

Ettől eltekintve a közös kiránduláson sem az új modellen nem unatkoztunk, sem a régin nem éreztük azt, hogy rohannunk kellene – a nem is annyira lassú barangolás mindkettőnek a vérében van. A Harley-Davidsonokkal szemben azonban az ú akár még kanyargós is lehet. Apropó Harley: aki azt hiszi, exkluzí­v motorja van, az téved. Az amerikaiak ugyanis már hat számjegyű darabszámot gyártanak egy-egy modellből. A Guzzinál viszont évente körülbelül 5000 motort készí­tenek. Az új, a vevők által jól fogadott V7-nek köszönhetően, amely viszont a kis erőforráson alapszik, 2012-re kerek 6000 gép a terv. A teljes modellpalettát beleértve! A kaliforniai álom már ma valóra válhat, és manapság senkinek sem kell rosszfiúkat hajkurásznia velük, mint egykor a Los Angeles-i zsaruknak.

A Moto Guzzi 850 GT California erőforrása:

Bár a robbantott ábra a 850-es erőforrást mutatja, akár a mai Vintage-hajtóműről is készülhetett volna. Hiszen nemcsak az elv maradt máig ugyanaz, számos alkatrész, sőt, a mai erőforrás egész alkatrészcsoportjai is passzolnak a régi blokkba. Felcserélhető a váltó és a kuplung, a hátsó hajtás szintén. Kisebb módosí­tásokkal még az új főtengelyt is bele lehetne tenni a régi blokkba. Az egyetlen valóban lényeges módosí­tás, amit végrehajtottak rajta az évtizedek alatt, az a hengertőcsavarok távolságának megnövelése volt, amikor az 1981-es modellévben átálltak a kerekded motorról az új, szögletes hengerekre és szelepfedelekre. Az egyszerű konstrukciónak köszönhetően a bivalyszerű hajtómű karbantartása könnyű, és megfelelő ápolás mellett nem ritka a nagyobb szerelések nélkül elért hat számjegyű menetteljesí­tmény sem. Nagyobb kockázatot jelentenek – elsősorban az átépí­tett példányoknál – a hozzá nem értéssel, kérdéses eredetű alkatrészekkel tönkretuningolt motorok.

A Moto Guzzi California Vintage erőforrása:

Egyértelműen látszik, hogy a Moto Guzzi 1100 erőforrása konstrukcióját tekintve több mint 40 éves. Ez nem biztos, hogy akarattal történt í­gy, hiszen a Guzzi eladási számai éveken át épphogy csak biztosí­tották a cég túlélését, igazi újí­tásokra azonban sosem volt pénz. így a fejlesztések mindig csak alapjáraton zajlottak. De legalább a 90-es évek elején (a források 1990 és 1993 között ingadoznak) a kétszelepes erőforrást már tetszés szerint befecskendezéssel is lehetett kérni. Amikor pedig 2004-ben a Piaggio vette át a céget, meglett a forrás egy új négyszelepes fejlesztésére, amely 2007-ben az 1200 Sportban mutatkozott be. Bár ez a már jól ismert motorblokkra épül, a váltó és különösen az egykarú lengővilla már új fejlesztés. A Vintage-ba beépí­tett kétszelepes erőforrást viszont úgy ahogy van, bele lehet tenni a 40 éves V7 futóművébe.

Dieter Nelsen (52), Krefeld (a tulajdonos)

Hogy miért egy ős-California? A Moto Guzzival 16 évesen, egy reptéren rendezett versenyen ismerkedtem meg, és lenyűgözött. Aztán láttam a tévéreklámban a CHIPS, illetve a LAPD rendőrmotorokat, és teljesen odavoltam… Aztán később a ház, a család, a fa és a gyerek után 20 évvel ezelőtt megengedtem magamnak egy Californiát, és máig nem bántam meg. Ráadásul a mai napig eredeti és teljes. Később még egy V7-es oldalkocsist is beszereztem mellé.