Menetpróba: Zontes T310

Fogadni mernék, hogy kevesek számára cseng ismerősen a Zontes márkanév. Pedig mindenképp figyelemre méltó kedvező ára és magas felszereltsége miatt. Lássuk, hogy vizsgázott a gyártó túraendurója!

„Mi ez a márka, milyen motor ez?” – hangzott el a kérdés legalább tíz piros lámpánál. A választ kb. a negyedik után már meguntam, de most mivel Te, kedves olvasó, szintén megfogalmaztad magadban, gyorsan válaszolok rá. A kínai Zontes korábban leginkább az ázsiai piacra készített jellemzően nyolcadliteres motorokat, de szeretnének az öreg kontinensen is labdába rúgni és új piacokat meghódítani, ehhez pedig mindent bevetettek.

A gyár 2003-ban alakult meg, az azóta eltelt idő alatt pedig bebizonyította, hogy innovatív, és jó minőséget képvisel. Nagyon büszkék rá, hogy egy teljesen robotizált gyártósoron készülnek motorjaik, valamint, hogy több alkalommal kapták meg a Technológiai Innovációs Díjat. Most, hogy már kezd némi fogalmunk lenni, mi is a Zontes, lássuk a mocit. Ahogy a nagyok, ők is szépen ellesték a platformozás királyaitól, hogyan lehet egy blokkal, hasonló vagy akár teljesen azonos műszaki alapokkal több motort is a közönség elé tolni.

Szerkesztőségünkben a T310 jelzésű túraenduró járt öntött felnikkel vendégségben, de létezik csupasz R310 és sport-túra X310 verzió is. Ezen a modellen a T1 jelzés az öntött alufelnikre utal, a T2 fűzött küllős felnikkel gurul ki a gyárból. A gyárilag bukócsővel, markolatvédőkkel felszerelt kalandmotor jó kiállású, a képeken látható dobozszettel pedig nagyobb, komolyabb motor benyomását kelti első blikkre.

El kell ismerni, igazán kitettek magukért, pazar az alapfelszereltség. A kínai motoripar mindent bevetett a vevők elcsábítása érdekében. Van itt minden, ami szemnek és szájnak ingere: kulcs nélküli indítás, színes-digitális műszerfal, guminyomás- ellenőrző és -kijelző, elektronikusan állítható szélvédő, illetve kormányzár. A kütyüfanoknak biztosan bejön a sok okosság, főleg ennyi pénzért, de ne szaladjunk ennyire előre. Szerencsére a motor kidolgozása sem maradt háttérben, igényes és minőségi az anyaghasználat és a kivitelezés egyaránt. Nagyon sok alumíniumot használtak a Zontes tervezői, hátulra egykarú lengőkar került, ami valljuk be, nem megszokott ebben a kategóriában.

A dizájnról felesleges vitatkozni, valakinek bejön, másoknak nem. Kicsit olyan benyomást kelt, mint a Transformers-filmek gonosz fővezére. Összességében nem mindennapi a külső, annak ellenére, hogy innen-onnan nyúlták le a különböző formai megoldásokat. Az egyik dolog, amin jót nevettünk a fotózáson, az a méh mintás légbeömlő, amiről ha jobban megnézzük, látszik, hogy csak kamu, semmilyen funkciója sincs. Az erőforrás egyhengeres 312 köbcentis, négyszelepes vízhűtéses, 35 lovat présel ki magából. A manapság oly divatos crossover forma agresszív megjelenésével igazán ütős, a kidolgozásra sem lehet panaszunk, szerencsére a részletekre kellőképpen odafigyeltek.

Az oldalidomot masszív, vaskos bukócső védi, ez igazán jól fog jönni egy borulás esetén. A motorra ülve kényelmes, a tank felé elkeskenyedő, közepesen lágy párnázású nyereg fogad 830 mmes ülésmagassággal. A 170 centi körüliek már pont leérnek róla, szinte telitalppal támaszkodom a földön. Az ülés-lábtartó-kormány egymáshoz viszonyított helyzete kifejezetten komfortos, felegyenesedett üléspozíciót eredményez. A térdszög nekem pont optimális, a lábtartókat jól pozicionálták. A kormány enyhén kónuszos, masszív anyagból készült, a kiemelőnek köszönhetően igazán jól kézre áll.

Nagyon jó ötlet, hogy a kisebb markúakra is gondoltak, a fékkar és a kuplungkar is teljesen személyre szabható, mivel mindkettő fokozatmentesen állítható. A gyújtást kulcs nélkül oldották meg, elég, ha a zsebünkben van a kis transzponder, és rányomok a jobb markolatnál található lakat ikonos gombra. Ez profin kitalált, le a kalappal, egyedül arra kell figyelni, hogy ahogy nincs gyújtás, akkor a kormányzár automatikus működésbe lép. A színes, LCD-műszeregységen látványos grafika fogad, napfényben is jól leolvasható. Sajnos, mint a legtöbb ilyen képernyő, nagyon vonzza a port. Az elrendezése egyébként praktikus, nincs telezsúfolva, szinte azonnal ki lehet rajta igazodni. Ebben a kategóriában szintén nem jellemző, hogy a fedélzeten az alapinformációk mellett guminyomás- és gumihőfok- visszajelző is van.

A fedélzeti komputer kiismeréséhez nem kell gépészmérnöknek lenni, funkciói pont kiszolgálják az átlagos elvárásokat, a leghasznosabb a fogyasztás, és a még megtehető távolságot gyorsan elő tudom varázsolni. Indítás után klasszikus egyhengeres hang jön a dizájnos kipufogóból. A kiegyenlítő tengelynek köszönhetően sima a motor járása. A Zontes első két fokozatában igen rövidre áttételezett hatfokozatú váltója precízen, gördülékenyen kapcsol, a kuplung jól adagolható, az ürest könnyű megtalálni.

A nyomatékra hangolt blokk 3000-es fordulattól már abszolút jól használható, városban simán elbírja a hatodikat, rángatás nélkül az 50 km/h-t. Elöl vaskos fordított villa, hátul központi rugóstag található, csak az utóbbinál állítható a rugó-előfeszítés. A futómű egyébként jól felveszi az út egyenetlenségeit, még a durvább úthibákkal is elboldogul. Egyedül a nagyobb patkáknál kell észnél lenni, mert az alsó blokkvédő inkább csak dizájnelem, viszonylag vékony műanyagból készült, így nem sokat véd. Az öntött felniken a tajvani CST abroncsai feszülnek, szárazon teljesen jól vizsgáztak, de vizes úton érdemes ésszel menni velük. Könnyebb terepre, földútra simán merészkedhetünk vele, de az igazi otthona nem ez lesz.

A fékhatás nem túl agresszív, így a kezdők számára is bizalomgerjesztő lesz, a motor teljesítményéhez jól passzol. A fék nyomáspontja jól érezhető, a Boschtól származó ABS tolakodásmentesen teszi a dolgát. Első fékhasználatkor egy nagyon enyhe bólintás érezhető, a hátsó fék lassú manőverezés során nagyon jól használható a zsúfolt városi forgalomban. A városi szaladgálás után irány a Balaton autópályán. A T310 végsebessége 146 km/h volt, az egyhengeres hatodikban 100-as tempónál 6000-et, 130-nál 8000-etforog. A kényelmes utazósebessége 120 körül van, ekkor még nincsenek zavaró rezonanciák, de marad benne kellő tartalék ahhoz, hogy egy előzést akár hatodikban is bevállalhassunk, ráadásul ezt tudja két személlyel, csomagokkal is. Egy ilyen egyhengeresnél egyértelmű, hogy nem lesz vibrációmentes az élet, de nincs zsibbasztó érzés sem a lábtartón, ülésen, a tükrökben is tiszta marad a kép a fentebb említett sebességig.

A szélvédelem egész jónak bizonyult, a plexi elektronikusan állítható két állásban a bal markolatnál található gomb segítségével. Ha nagyon húztam neki, akkor is 4,3 litert mutatott az átlagfogyasztás- mérő, óvatosabb motorozásnál 3,8-as adatot is láttam a kijelzőn, mindezt sport módban. Érdekesség, hogy Eco és Sport üzem is van, de nem igazán érezni különbséget a motor erejében, karakterében. A gyári leírás szerint a takarékos módot használva 3,2 liter benzinnel éri be a motor százon.

ÖSSZEGZÉS

A könnyű kezelhetőség a remek használhatósággal kombinálva teszik érdekessé a Zontes túraenduróját. A konkurens gépek hasonló tudással, felépítéssel kétmillió alatt gyakorlatilag nincsenek. A legnagyobb ütőkártyája egyértelműen a gazdag felszereltség mellett, hogy igazán jó áron, 1 649 900 Ft-ért vásárolható meg, a fotókon látható háromrészes Shad dobozszettel 1,8 millió. Az egyetlen hátránya, hogy itthon még nem igazán ismert a márka, de ha ezzel együtt tudsz élni, akkor simán bevállalható, a szervizháttér és az alkatrészellátás pedig adott. Ha hajlandók vagyunk a kompromisszumra, a T310 jó partner lesz a városi rohangálás, munkába járás, illetve túrázás során is.

Fotó: Mező János