Menetpróba: Triumph Trident 660

„Üde színfolt” – gyakran olvasható, ám sokszor cseppet sem indokolt megállapítás egy-egy új motorkerékpár esetében. A Triumph Trident 660-ra azonban tökéletesen ráillik. Szentül valljuk a menetpróba után: minden esélye megvan rá a tetszetős külsejű, 81 lóerős roadsternek (2 890 000 Ft), hogy sikerre vigye a középkategóriában.

A legjobbkor jött a Triumph Trident 660 bemutatója. Na, nem azért, mert élmény volt átruccanni miatta a szürke télből a napsütésbe, és ezáltal némi kis derűvel búcsúztatni az egyébként nem túl derűs 2020-as évet. Nem. Azért érkezett a legjobbkor, mert még épp ellensúlyozni tudta azt a sok szuperlatívuszt, amivel szembesülnünk kellett az év során. „300 km/h negyedikben”, „170 lóerős túraenduró”, „200 lóerős naked bike”, „7-8 milliós vételár” – már zsongott tőlük a fejünk. Friss, üdítő jelenség a britek egészséges kíváncsisággal várt új, háromhengeres roadstere.

KÖZÉPPONTBAN AZ ÚJ MOTOR

Könnyen azt hinné az ember, hogy a mostani Street Triple 660 S-ére épül a Trident 660 köbcentis, soros háromhengeres motorja. Pedig nem arra, hanem a Daytonából és a Street Triple első generációjából ismert 675 köbcentis masinára.

A konstrukciós sarokszámok is ezt tanúsítják. A Street Triple 660 S, vagyis az aktuális 765-ös sorozat A2-es jogosítvánnyal kompatibilis, 95 lóerős változatának motorja 76 x 48,5 mm furat-löket viszonnyal készül. A Tridentnél 74 mm a furatátmérő, pontosan annyi, mint a 675-ös esetében. A lökethossz az eltérő főtengely miatt 51,1 mm, vagyis 1,2 milliméterrel kisebb, mint utóbbinál. A Trident motorja tehát hosszabb löketű, mint a Street Triple 660 S-é, ami rendeltetését és névleges teljesítményét tekintve teljesen rendben is van. A Triumph állítása szerint mintegy 67 százalékban új komponensekből épül fel a motor. Nemcsak a főtengelyt módosította rajta, hanem a hajtókarokat, a dugattyúkat és a vezérműtengelyeket is. Más továbbá a gyújtás és a mapping. E részletek ismeretében valóban nem túlzás bevált műszaki alapra épülő, ámde új motorról beszélni. 3600 és 9750 percenkénti fordulat között, vagyis szinte a hasznos tartomány egészében rendelkezésre áll a 64 Nm maximális forgatónyomaték 90 százaléka.

Nem a Street Triple 660 S-ben dolgozó, hanem a 675-ös motor leszármazottja a Tridentet hajtó új erőforrás

Ahelyett, hogy ez is újabb rekordokkal hívta volna fel magára a figyelmet, szerényen helyet csinált magának hasonszőrű riválisai, a Yamaha MT-07, a Suzuki SV650, a Kawasaki Z650 és a Honda CB650R társaságában. Általa immár az egyszerű, megfizethető belépőmodellek népes táborában is képviselteti magát a Triumph, méghozzá rá jellemző módon egy háromhengeressel. Ha röviden fel akarjuk sorolni az újdonság sarokszámait, 81 LE-ről, 64 Nm-ről, 189 kg menetkész tömegről és 2 890 000 forintos vételárról kell szót ejtenünk. Megállapíthatjuk, hogy tökéletesen megfelel a kategória átlagának, leszámítva természetesen a soros négyhengeres motorral szerelt, drágább és erősebb Hondát, amely bizonyos fokig kilóg a sorból. Hogy pontosan milyen mezőnyben is kell helytállnia az angolok újdonságának. Ki tekinthető a Trident 660 célcsoportjának?

Joystick helyett négyirányú kapcsolót hasznosít a Trident. Klasszul integrálták a markolatfűtést

Az alsó-középkategóriát (esetünkben nagyon nem helytálló a meghatározás) képviselő motorkerékpárok többnyire a fiatalokat, közülük is a kezdőket szólítják meg. De természetesen az újrakezdők és azok számára is érdekesek, akik valami egyszerűt keresnek maguknak mindennapos használatra. Az újoncok kedvéért A2-es jogosítvánnyal vezethető, 48 lóerősre visszafojtott változatban is forgalmazza a Triumph a Tridentet. Bizonyára kapóra jön nekik a kis tömeg, a 805 mm-es ülésmagasság és a kompakt méret. És nyilván örömmel veszik a remek kidolgozási minőséget is. Olyannyira meggyőző e szempontból a motor kisugárzása, hogy az már-már aggodalomra adhat okot a konkurenciának.

Sokszor elég gyatrán festenek az olcsó motorok a hátsó tengely környezetében. Nem úgy a Trident

Persze, annak is szépen meg vannak munkálva a kétkerekűi, de egyik sem büszkélkedhet közülük olyan letisztult formával és olyan felnőttes, méltóságteljes külsővel, mint a Triumph. Hogy csak néhányat említsünk a szemet gyönyörködtető hozzávalók közül: fordított Showa teleszkópvilla, elegáns kerek főműszer (TFT és LED kombinációja), klasszikus kerek fényszóró (mint minden más világítótestben, ebben is LED-ek teljesítenek szolgálatot), kúpos kormány és a jól ismert Triumph logós tanksapka. Persze ha nagyon keres, talál az ember kevésbé tetszetős részleteket is, összességében azonban minden a legnagyobb rendben a roadster megjelenésével. Mint manapság szinte minden Triumph-típus, ez is Thaiföldön készül, amit csak azért tartunk említésre méltónak, mert kidolgozási minősége semmiben nem marad el azokétól, amelyek az angliai Hinckley-ben gördülnek le a gyártósorról. Jellegének megfelelően kényelmes, egyenes testtartásban lehet ülni a Trident hátán.

Félig LCD, félig TFT: kicsi, de rendesen leolvasható, és minőségi összhatású a műszerfal

Ezen sorok írója 1 méter 72 centi magas, és tökéletesen érezte magát rajta. Vélhetően ugyanezen a véleményen lesz mindenki 160 és 180, sőt, akár 185 centi testmagasság között. Az ülés párnázata minőségi benyomást kelt, a keskeny tank/nyereg átmenet miatt rendesen össze lehet zárni a térdeket. Mivel minden pontosan oda esik, ahol lennie kell, és ahol várja az ember, nem lehet kritikával illetni az ergonómiát. A gyújtáskulcs elfordítását követően vár egy pillanatig, majd jellegzetes hangján életre kel a háromhengeres motor. Mint az a keretes részből kiderül, lényegében ez is új fejlesztés. Nagyobb és erősebb testvéreihez hasonlóan érces és markáns, de cseppet sem tolakodó a hangja. Akinek mond bármit is ez a számadat, annak eláruljuk, hogy alapjáraton 94 decibellel „terheli meg” környezetét az angol erőforrás.

Nemcsak a legolcsóbb Triumph, hanem egyúttal a legolcsóbb háromhengeres motorkerékpár is az új Trident 660

Higgadt lényével megédesíti a mindennapos használatot: finoman veszi fel a gázt, rángatás nélkül gyorsít kis fordulatról is, és könnyen járó kuplung segítségére támaszkodik. Hála egyenletes teljesítménykifejtésének, elképesztően jól vezethető a Trident. Szintén nagyban fokozza a használati értéket a kicsi, de jól leolvasható új kijelző, a joystickot leváltó négyirányú kapcsoló, valamint a sok más Triumphénál egyszerűbb felépítésű menü. Feltűnő lazasággal és szakértelemmel veszi a Trident a Teide hegy oldalán kígyózó szerpentin kanyarjait. Maradéktalanul meggyőzőek a menettulajdonságai és az irányíthatósága. Kis tömeg és nagyon jó balansz jellemzi. Ezeket, valamint háromhengeres motorjának széles hasznos fordulatszám-tartományát ügyesen kihasználva játszi könnyedséggel, ugyanakkor komolyan és bizalomgerjesztően hajtja uralma alá a különféle íveket.

Elég hozzá két kanyar, hogy az ember legjobb barátja váljék belőle. Semleges és stabil, de cseppet sem merev a viselkedése, mind a labilitás, mind a pattogás távol áll tőle. Egészen meglepő, milyen jó Showa futóművet tudtak kihozni az angolok a szerény vételárból. Nem meglepő ebben a kategóriában, hogy csak a rugóalap állítható, az viszont igen, mennyire érzékletesen és milyen jól eltalált csillapítással végzi a dolgát a futómű. Kiválóan elboldogul az alépítmény egy 70 kilogramm testsúlyú pilóta jelentette teherrel, az általa nyújtott kényelmet sem érheti kritika.

Éppen ellenkezőleg: nagy dicséret jár neki érte, akárcsak a kiváló minőségű Michelin Road 5 gumiabroncsokért és a kellő határozottsággal harapó, úszó ágyazású féknyereggel párosított Nissin tárcsafékért. Látható tehát, hogy nem csupán alapszintű igények kielégítésére alkalmas a Trident 660. Annál is inkább, mert nagy fordulaton sem fogy ki a szufla a motorjából. Egy erős kezdet és szintén erős középső tartomány után ugyan erőteljes vibráció keríti hatalmába a felső harmadban, de még ott is megőrzi feltétlen tettvágyát és pörgési kedvét. Még mi, teljesítményhez szokott újságírók sem tudtunk kifogást találni rajta.

Mindegyikünk számára nagy élményt jelentett kiaknázni a 81 lóerőben rejlő tartalékokat. Nem eget rengetően magas érték ugyan, arra azonban bőven elég, hogy rendre gyorshajtáson érjék az embert. Kérdés, elég lesz-e hozzá a háromhengeres meggyőző alakítása, hogy elvigye kategóriájában a legjobb motornak kijáró serleget. Ehhez alighanem lesz egy-két szava a Yamaha MT-07-nek is. Már most izgatottan várjuk a közelgő összehasonlító teszteket! Az viszont biztos, hogy jelenleg a Trident büszkélkedhet a leggazdagabb felszereltséggel.

Alapáron jár hozzá a két menetprogram és az ezekkel összekapcsolt, kiiktatható kipörgésgátló, ami újdonságnak számít a kategóriában. A „Rain” program a kezdőket sem terheli túl, a „Road” lendületes, de mentes mindenfajta agresszivitástól. Normál útburkolaton nem tudtuk működésre bírni a kipörgésgátlót, amikor viszont murvás felületen tettük próbára, finoman szabályzott. Sok feláras kiegészítőt is kínál a Triumph e modelljéhez. Első helyen említendő közülük a blipperes quickshifter (310 euró), ami szintén egyedülálló a kategóriában.

Tesztmotorjaink még nem voltak felszerelve vele. Ugyancsak rendelhető (remekül integrált) markolatfűtés, connectivity (nyilas navigációval), abroncsnyomás- ellenőrző rendszer, flyscreen, csomaghenger rögzítésére alkalmas utaskapaszkodók, más egyéb csomagszállítási megoldások és a többi, és a többi. Nem mintha olyan nagyon cicomázni kellene a Trident 660-at. Már alapkivitelében is tökéletesen alkalmas rá, hogy boldoggá tegye az embert. Harmonikus, üde színfoltja az általa képviselt kategóriának. Mindezt ráadásul úgy, hogy egyetlen szuperlatívusz sem fűződik a nevéhez.

ÖSSZEGZÉS:

Hallatlanul nagy nyereséget szemléltet a Trident 660 a maga remek kidolgozási minőségével és masszivitásával, valamint kezes, karakteres motorjával. Mind menettulajdonságait, mind funkcionalitását és felszereltségét tekintve igen magas szinten áll, és sok mindent lehetővé tesz 81 lóerő teljesítményével. Már csak ezért sem illik rá az „alsó-középkategóriájú” jelző. Nagyon jól eltalált motorkerékpár, punktum!

A KONKURENCIA

Minden eddiginél színesebb és szerteágazóbb a kínálat a középkategóriában. A következő négy motorkerékpár áll legközelebb a Tridenthez.

Bár találóbb lenne ár-érték arány bajnokoknak nevezni őket, hivatalosan alsó-középkategóriájúnak hívják a Tridentet és a vele egyívású motorkerékpárokat. Valamennyi közül a könnyű Yamaha MT-07 az etalon, amely pompás kéthengeres motorjával vívta ki a tekintélyét – nem csak a saját kategóriájában. A Kawasaki Z650 motorjában nem olyan erőteljes a forgattyúcsap-elékelés, mint a Yamaháéban, 270 helyett csupán 180 fok a mértéke. Következésképp kevésbé vad a kéthengeres, mint azt a mozgalmas Sugomi-külső alapján várná az ember. Itt is rendben van a felszereltség és az ár. A Suzuki SV650 kortalanul elegáns külsőt, stabil futóművet és igazi V motort mondhat magáénak. A példás kidolgozású Honda valamivel drágább ugyan, de egyúttal a teljesítménye is nagyobb, mivel pörgős négyhengeres motor hajtja.