A Triumph Street Triple 2007 óta gurul e világ útjain, és a márka legsikeresebb modelljei közé tartozik. Most úgy alakították át, hogy az Euro5-nek is megfeleljen, ráadásul megjelenésében és műszakilag is felfrissítették.
A gyártók általában nagy hírverést csapnak egy új vagy újonnan átdolgozott modellnek. Már a megjelenés előtt számos videót forgatnak és sokoldalas sajtóanyagokat állítanak össze róla. Ezalól a Triumph sem kivétel, ők Dél-Spanyolországban tartják az Euro5-re felkészített Street Triple RS bemutatóját. Az országúti tesztelésen kívül néhány kört a Circuito de Cartagena versenypályán is megtehetünk – legkésőbb itt ki fog derülni, mi rejlik a sokatmondó közlemények mögött. A britek állítólag a 2020-tól érvényes szigorúbb károsanyag-kibocsátási szabvány ellenére is kilenc százalékkal növelni tudták a teljesítményt és a nyomatékot a középső tartományban. Örvendetes módon a 123 lóerős csúcsteljesítmény is megmaradt, a maximális nyomaték pedig még kettővel nőtt is, most 79 Nm, és az eddigi 10 800/min helyett mostantól már 9350/min-nél rendelkezésre áll.
A Moto2-világbajnokság specialistái új kipufogóoldali vezérműtengelyt alkottak, és optimalizálták a levegő-utánpótlást. Ezenkívül a Streety teljesen új kipufogóberendezést kapott, immár két katalizátorral. A plusz dinamika a rövidebb áttételű egyes és kettes fokozatnak tudható be, a váltófogaskerekek precízebb gyártásának köszönhetően pedig a Triumph lágyabb sebességváltásokat ígér. Ezenkívül így megspórolhatók a nehezebb, rugóterheléses/rugóval ellátott fogaskerekek, ami csökkenti a forgó tömeget. Az ígéretek szerint a tehetetlenségi nyomaték összesen hét százalékkal lesz kisebb.
Anélkül persze nehéz megbízható kijelentéseket tenni a változásokról, hogy közvetlenül is összehasonlítottuk volna az új modellt a régivel. Nagyjából 7000/min-ig a 765 cm3-es háromhengeres derekasan, ugyanakkor nem rendkívülien tol. Innentől viszont bőven az öt számjegyű régiókba emelkedve elképesztően lelkes offenzívát indít, ami elégedett mosolyt csal a pilóta arcára. Eközben tisztán veszi a gázt, legfeljebb válthatna egy hajszálnyival lágyabban gázelvétel után gázadásra. Az immár gyári felszereltség részét alkotó, legújabban blipperfunkcióval is kiegészülő váltóautomatikával a fogaskerékpárok lefelé váltáskor szinte maguktól siklanak egymásba, a felfelé váltás ugyanakkor kicsit durvábban megy végbe, különösen teljes terhelés alatt.
A Triumph a többi menetasszisztensnél is elektronikus finomhangolást végzett. A Street Triple továbbra is négy előre konfigurált menetprogramot kínál a road, rain, sport és track révén, valamint az eddigiekhez hasonlóan rider módban tetszés szerint lehet kombinálni a menetasszisztenseket. A határtartományban az ABS a pályán a track beállítás ellenére kicsit túl korán reagál. Ezenkívül ebben a pozícióban a rendszer azt is megengedi, hogy elemelkedjen a hátsó kerék, egy esetleges előrebukfenc sem teljesen kizárt. A hétköznapi használat során ugyanakkor a visszafogott road beállítással a rendszer tökéletesen jól teszi a dolgát. A naked bike-nak ugyanakkor továbbra sincs IMU (Inertial Measurement Unit) egysége, amellyel a menetkörülményeket gyorsulási szenzorok segítségével ismerhetné fel. A módosított TFT-kijelzőn viszont négyféle szín és stílus közül választhatunk, a jobb leolvashatóság érdekében a dőlésszöge pedig továbbra is állítható. Opcionálisan a Triumph connectivity funkciót is kínál, amelynek segítségével a mobilunkat, sőt, egy GoPro kamerát is összeköthetünk a műszerfallal Bluetoothon keresztül.
Az új modellévet változatlan paraméterekkel kezdi ugyanakkor a futómű. Egy klikk itt, egy korrigált rugó-előfeszítés ott: különbséget legfeljebb a villa és a rugóstag minimális setup igazításai jelentenek. Az előző évekhez hasonlóan az abroncsokat a Pirelli szállítja, a Street Triple-höz a Supercorsa SP hipersportgumit választották.
Megjelenésétől fogva első osztályú motorkerékpárként a 2020-as Streety is vidáman veti bele magát a kanyarokba, széles kormányánál fogva a pilótának nincs nehéz dolga, hogy a kívánt ívre kormányozza. Mivel a tömeg is változatlan maradt (gyári adat: 187 kilogramm), a motorral továbbra is könnyedén lehet kanyarogni. Legfeljebb enyhe felállítónyomaték érezhető kanyarban való fékezéskor. A villa és a rugóstag széles állítási tartományának köszönhetően a rugózóelemek versenypályán is elegendő tartalékot kínálnak.
Bár a Street Triple továbbra is első pillantásra felismerhető, egyes idomait módosították. A legmarkánsabb különbség a lámpaidom. Központi légbeömlő, sarkosabb, teljes mértékben LED-es technikával felszerelt fényszóró és gonosz pillantású helyzetjelző fények határozzák meg az összképet. Az utasnak jól jön a valamivel magasabb ülés, mivel így nyitottabb térdszöggel üldögélhet. Ennyit tehát a varázssziget témáról. Végül még egy jó hír: az átalakított RS ára nem változik, az ebben a szegmensben amúgy is meglehetősen magasra pozicionált naked bike-ért a Triumph továbbra is 4 190 000 Ft-ot kér.
ÖSSZEGZÉS
Amennyire az előző modellre emlékszünk, az új Street Triple RS sem viselkedik nagyon másképp. Ezt pozitívumnak szántuk, hiszen jó tulajdonságai mindig is kétségen felül álltak. Ennek megfelelően a Triumph mindent jól csinált: forradalmi változások helyett célzott finomtuningot végzett. A középső tartományban megnőtt teljesítményre azért még természetesen a mérőpadon is kíváncsiak leszünk.
Mi változott?
Motor
- kipufogóoldali vezérműtengely
- komplett kipufogó, immár két katalizátorral
- váltó: az egyes és a kettes fokozat áttétele rövidebb lett
Megjelenés
- lámpaidom: középen lévő légbeömlő, teljes mértékben LED-es fényszóró
- idomok
- utasülés kényelmesebb a tágabb térdszögnek köszönhetően
- színváltozatok (fekete, ezüst)
Elektronika
- a váltóautomatika gyári felszereltség, blipperfunkcióval
- TFT-kijelző négy színben és stílusban variálható, opcionális connectivity funkció mobiltelefonhoz és GoPróhoz
- a menetasszisztenseket és a pillangószelepeket szoftveresen újrahangolták
