Menetpróba: Suzuki DL1050 XT

Ami azt illeti, mostanság nem dúskálunk a Suzuki újdonságaiban, ugyanis a gyár évek óta meglehetős passzivitást mutat új modellek terén. Ez persze azt is jelentheti, hogy éppen vadul fejlesztenek valahol a színfalak mögött, így volt ez vagy hat évvel ezelőtt a Yamahánál is… évekig tartó csend és hullaszag, aztán jött a Crossplane blokk, az MT-k és variánsaik. A Suzuki-csendet mostanában csak két új modell, a Katana, valamint az új DL1050 törte meg. És az a tavalyi bejelentés, hogy a következő öt évben 10 új típust fognak bemutatni…

Szóval az új DL1050… Talán nem is sejtették a Suzukinál 2002-ben − amikor a TL1000-es erőforrását áthangolták és új vázat építettek köréje −, hogy új modelljük, a V-Strom mekkora siker lesz hamarosan. Ha egészen pontosak akarunk lenni, az igazi sikert nem is az egyliteres gép, sokkal inkább annak középkategóriás változata, a V-Strom 650 hozta meg a gyárnak. Többször is megírtuk már, hogy két egymást követő évben megnyerte az AlpenMasterst, a világ legnagyobb összehasonlító tesztjét, ami máig megalapozta a típus sikereit. A titok nyitja nem egyes kiemelkedő tulajdonságaiban, hanem a részegységek harmóniájában, kiforrottságában rejlett, és az is standard történeteink közé tartozik, hogy egy tesztelő azt mesélte, őt magát is meglepte az eredmény, amikor a saját pontjait összesítette, mert mint mondta, ő amúgy a karakteresebb motorokat szereti.

A V-Strom-sztorihoz a teljesség kedvéért azt is hozzá kell tennünk, hogy az 1000-es modell soha nem tudta a 650-es népszerűségét utolérni, de még megközelíteni sem nagyon. A DL1050-nel azonban ez most megváltozhat. Az újdonság két felszereltségi szinttel vásárolható meg, az alapul szolgáló DL1050 mellett a jóval gazdagabb felszereltségű XT verzió jelenti a csúcsot. Legszembeszökőbb különbség, hogy az XT fűzött kerekekkel, markolat- és kartervédővel, valamint középtámasszal rendelkezik, a különbség a szolgáltatások terén még markánsabb.

A 90 fokos, V2-es, vagy L hengerelrendezésű konfiguráció és a furat-löket nem változott ugyan, de sok egyéb igen. A legfontosabb változtatás eredményeként az erőforrás immáron megfelel az Euro5-ös környezetvédelmi szabványnak. Ehhez áttervezték a vezérlést, növelték a szelepemelés mértékét, csökkentették a szelepek egybenyitását és optimalizálták az üzemanyag-adagoló rendszert.

A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2020/06 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.