Menetpróba: MV Agusta Superveloce 800

A szép motor egyértelmű ismérve az, hogy ha ránézel a garázsban, akár 2-3 percig is gyönyörködsz benne. Figyelem! Ez az idő a Superveloce esetében több lesz.

A régi versenysikerek előtti tisztelgés és a legmodernebb technika összeolvasztásából született meg a Superveloce első koncepciója a 2018-as EICMA kiállításra. A közönségnek olyannyira bejött a dizájn, hogy 2020-ban már el is készült az egykori színpadon tündöklő gép utcai változata. Minden része szinte művészi alkotás: a lámpák, az ülés, az idomok, és persze a fényezés is. A kedvenc részletem a barna bőrszíj, amely a kormánytól a tankon át fut egészen az ülésig. A zseniális forma Adrian Morton brit dizájner munkája, aki annak idején a Benelli Tornadót is tervezte a konkurenciánál, mielőtt átigazolt volna az MV Agustához.

A Superveloce a neo-klasszik racer kategóriát képviseli, azaz egy 100%-ig modern motor, mely finom eszközökkel utal a 60-as, 70-es évek legendás versenygépeire. Az inspirációt egyértelműen Giacomo Agostini egykori motorja adta, a szín és a forma is tökéletesen visszaköszön. A gyönyörű modell egyfajta tisztelgés a 15-szörös olasz bajnok előtt. Elkezded nézni, és elveszel a részletekben. A tradicionális piros-ezüstarany színben mindenkiből emóciókat vált ki. Ezt csak fokozza a régi idők motorjait idéző bubis fejidom, a kerek lámpa, a minimalista farokidom. Végül az i-re a pontot a hátsó lámpa, az egykarú lengővilla és a háromágú kipufogódob teszi fel. A gyártást a Superveloce Serio Oro változattal kezdték, amiből csupán 300 darabot készítettek. Az általunk tesztelt kétkerekű úgymond a polgári kiadás, eltűntek róla a magnéziumfelnik, valamint a szénszálas kiegészítők.

Az MV Agusta motorjai nem gyártósoron készülnek, hanem szakképzett, gondoskodó, szerető kezek által. Az összeszerelésre nincs időkorlát, a szerelők saját belátásuk szerint döntenek, hogy mennyi idő alatt végeznek egy motorral. Érdekesség, hogy 2020-tól minden egyes motorkerékpáron feltüntetik, hogy melyik szerelő készítette. Az MV Agusta háromhengeres modelljein jobb oldalon, a blokkon található ez a plakett, amire a szerelő neve és aláírása is felkerül.

Az általunk tesztelt példányt egy Daniele Borsetto nevű szakember készítette. Apró, de annál nagyszerűbb ötlet ez a mai felgyorsult, automatizált világunkban. A motorra felülve elsőre meglepődünk, hogy milyen könnyű. Filigrán érzetet kelt a Superveloce, és ez nem véletlen, hiszen teletankolva is csupán 207 kilót nyom. A kényelmet egészen nyugodtan felejtsd el, ez a masina egészenmásról szól. Az üléspozíció leginkább támadó, a csutka kormány nem kíméli a csuklókat, nagyon mélyre helyezték, a lábtartókat pedig hátra és magasra, szóval nem a komfortjáról lesz híres.

Érezni lehet az első másodpercek után, hogy ezt egy igazi, kemény versenymotornak szánták. Az ülés gyönyörű, vörös cérnával varrott, fekete alcantara bőr, az utasé pedig a motor színével megegyező. A szivacsréteg elég vékonyka, de nem kényelmetlenül kemény. A sportosság dacára a térdet 180 centis magasságig nem kell túlzottan behajlítani. Minden gomb és kapcsoló kézre áll az első perctől kezdve. A kulcs elfordítása után látványos MV logó és intro fogad a műszerfalon.

A motor beindítását jellegzetes mechanikus zörejek kísérik, a három művészi végdobból már az ismerős háromhengeres hang muzsikál, de nem túl hangosan. Mondhatni sokkal halkabb, mint ahogy kinéz. Szintén versenygépeket idéző megoldás az, hogy a színes kijelző egyértelműen figyelmeztet a cold engine felirattal, hogy még nem értük el az üzemmeleg hőmérsékletet.

A technikai alapokat az F3 800 szolgáltatta, az alap erőforrás 110 lóerős, jelen esetben 148 lóerőt hoztak ki belőle az olasz mérnökök. A nyomatékosságnak köszönhetően már alacsonyabb fordulatszám-tartományban is használható a motor. A gázreakciók igen direktek, a kuplung kemény, kissé fárasztó húzni, de ez a fajta nyersesség adja meg az őszinte sportmotor feelinget. A gyorsváltó cserébe nagyon finom, éppen hogy csak hozzá kell érni a lábfejünkkel, azonnal teszi a dolgátfelfelé és lefelé váltások esetében is. Városban kulturáltan lehet közlekedni vele 3000-es fordulaton, ötödikben, 50-60-as tempónál rángatás nélkül. Meglepetésként ért, hogy a csodaszép, kerek kormányvégtükrökben egészen jól lehet látni, annak ellenére, hogy szinte hasalunk a motoron.

A kocsisorok között jól elférni, de a kormányelfordítási szögnek köszönhetően a szűkebb íven való fordulásra figyelni kell. A futómű természetesen utcán nagyon kemény lesz, de ahogy jó minőségű aszfaltra tévedünk, azonnal értékelni fogjuk közvetlenségét, sportosságát. Négy menetprogrammal vár a Superveloce – Rain, Sport, Race, és egy teljesen személyre szabható Custom. Ebben lehetőségünk van állítani a motorfék mértékét, a gázreakciók intenzitását. A kipörgésgátló nyolc fokozatban variálható, ezt egyébként bármelyik módban megtehetjük.

Elsőre furcsa, de ennél az MV-nél a Sport mód a normál, ugyanakkor van rajta tempomat és sebességhatároló is. Eleinte kicsit elcsodálkoztam, hogy miért kellenek ezek egy sportmotorra, aztán rájöttem. Ott, ahol keményen büntetik a gyorshajtást (például Ausztria), sok euró marad ezeknek köszönhetően a zsebünkben. A Rain módot aktiválva automatikusan a legérzékenyebbre áll be a rendszer, leveszi a motor teljesítményét és a nyomatékot is. A többi üzemben a kipörgésgátló megjegyzi az utolsó beállítást, így ha Rainből Sportba rakjuk, nem kell elölről kezdeni a konfigurálást. A Rain finoman visszafogottá teszi a motort, Race-nél pedig durván megtáltosodik.

A hangolások közötti különbséget és a motor vehemenciáját már közúton is egyértelműen érezni. Városi és elővárosi forgalomban, nyálkás őszi utakon a Race egyértelműen sok volt, így az alap Sport mellett tettem le a voksomat. A Superveloce 3000-től húz, agresszíven, és hirtelen veszi a gázt, 6000-től megjön a hang is, és mintha hátba rúgtak volna. Mivel a tesztmotor még bejáratós volt, így 10 000-es fordulat fölé nem pörgettem, de így is bomba élményt adott. Hatodikban 9000 körül száznyolcvan felett ment, és hol volt még a vége! A szélvédelem baromi jó volt, szinte eggyé váltam a motorral, miközben hasaltam rajta. A kanyarokban szinte a fejünk billentésével irányíthatjuk, erőfeszítés nélkül lehet terelgetni, miközben nagyon stabil marad kigyorsításokkor. Visszaváltani is extrém jó érzés a gyorsváltóval egy kanyar előtt, ahogy a felfelé gangolás is pontosan úgy történik, ahogy a bal lábunkat mozdítjuk.

A fékezés feladatát elöl a két 320 milliméteres tárcsa látja el, amelyeket négydugattyús Brembo féknyergek szorítanak. Hátul kétdugattyús munkahengert és 220 mm-es tárcsát találunk. Brutális a lassulás, nem kell hozzá komoly kézerő – az első fék egyértelműen kétujjas –, és a nyomáspont jól érezhető, az ABS pedig észrevétlenül teszi a dolgát, ami igény esetén deaktiválható. Az élvezkedésnek sajnos a novemberi időjárás és a hideg aszfalt határt szabott, de a naposabb délutánt kihasználva a lényeget jól átadta a Superveloce 800.

Összegzés

Ezt a motort senki sem a praktikumáért fogja megvenni, hanem a szépségéért, eleganciájáért. Az MV Agusta Superveloce rendkívül kompakt sportmotor, karcsúbb és könnyebb, mint ezres társai, a három hengernek köszönhetően pedig nyomatékosabb, miközben egyedibb feelinget nyújt. Nemcsak megjelenésében elbűvölő, de a teljesítménye is figyelemre méltó, ezzel bátran koptathatjuk az aszfaltot egy pályanap alkalmával, mert természetes közege egyértelműen az lesz.

Manapság kevés az ennyire karakteres és egzotikus motor a piacon, szinte már a szobor kategóriát súrolja, ezt persze az ára is tükrözi. Ha ki akarunk tűnni a sportmotoros arcok amúgy sem népes társaságából, akkor itt a lehetőség, a siker garantált lesz. A motor szépsége mellett pedig a high-tech műszaki tartalom is meggyőző. Azonnal bevethető versenymotornak tökéletes választás, de városi szaladgálónak vagy túrázni már kevésbé a kemény, versenypályára fejlesztett felfüggesztése miatt.

Ha még különlegesebbre vágynál

2020-ban 75. születésnapját ünnepelte az olasz gyártó. Ebből az alkalomból kiadtak egy limitált szériás Superveloce 800-ast, ami számos exkluzív részlettel rendelkezik, ezzel még értékesebbé téve a gyűjtők számára. A palackorrú gép az olasz zászló színeiben pompázik, sorszámozott plakettel, piros Alcantara üléssel és fekete Arrow kipufogóval hívja fel magára a figyelmet. Csupán 75 darab készül belőle. További érdekesség, hogy csak 75 órán keresztül lehetett online rendelni. Nem csoda, hogy elfogyott, néhány órával az online előrendelés elindítása után!

Fotó: Mező János