A Honda új villanyrobogójával új időszak veszi kezdetét a márka történe tében, ugyanis – a tervek szerint – 2025-ig további 10, vagy ennél több elektromos motorkerékpár bevezetését tervezi a vállalat az öreg kontinensen, és 2040-ig a teljes motorkerékpárkínálatát szeretné karbonsemlegessé tenni.

Éppen 30 évvel ezelőtt történt, amikor a közkedvelt Dio kisrobogóját elektromosította a Honda, és elnevezte CUV-ES-nek. Aztán a következő villanyos próbálkozás 2009-ben az EV-neo volt, majd 2018-ban jött a PCX eletric és 2021-ben pedig a Benly e:, a Gyro e: és a Gyro Canopy e:. Utóbbiak csak Ázsiában elérhetőek és elsősorban haszonjárművek, de már azok is ugyanazt a cserélhető Honda Mobile Power Pack e:-t (későbbiekben nevezzük csak akkumulátornak) használják, mint ami az EM1e:-be is került. A Honda víziója ugyanis nem más, mint hogy a városokban komplett akkumulátortöltő falakat szeretne elhelyezni, amihez csak oda kell állni és kicserélni a motorban lévőt egy teljesen feltöltöttre körülbelül 30 másodperc alatt. (Saját töltőhálózatot eddig a világon egyetlen vállalatnak sikerült létrehoznia – akik kizárólag elektromos járművekkel foglalkoznak –, és azt a céget úgy hívják, hogy Tesla.) Egyébként nem lenne ez rossz ötlet, ha lehetne szabványosítani az akkukat az összes villanyrobogóban. Szóval nem ez a Honda első elektromos mopedje, csak Európában nem volt kapható, de most ez a márka első céltudatos lépése a szén-dioxid-semlegesség felé, hiszen Európa-szerte egyre szigorúbb tisztalevegő-zónákat vezetnek be a nagyvárosokban. Ennek az elvárásnak a többi márka is szépen lassan próbál megfelelni, a Yamaha például egy az egyben átveszi a Hondától az EM1e:-t, csak lecseréli a márkajelzést.

Ezt a robogót – vagy inkább suhanót – legjobban az egyszerű szóval lehetne jellemezni. Ránézésre is nagyon visszafogott, fantáziátlan, szelíd képet mutat magáról, semmi innovatív ötleten nem lehet rajtakapni, talán épp ellenkezőleg. Lekerekített formák, LED-es fényszórók és integrált index, ami elsőre megragadja a tekintetünket. Akkumulátorral együtt 95 kg az önsúlya, amihez a 740 mm-es ülésmagasság gyakorlatilag bárki számára magabiztos cirkálást biztosít, amennyiben az útviszonyok is lehetővé teszik azt. A kis villanyost 12 colos kerekekkel szerelték, amit elöl egydugattyús Nissin féknyereg és 190 mm-es átmérőjű féktárcsa lassít. Hátra egy 110 mm-es dobféket raktak, aminek annyi előnye van, hogy lehet csúsztatgatni a hátulját. Ezzel ki is maxoltuk a fun faktort. Ez a robogó arra lett kitalálva, hogy a legegyszerűbben eljuttassa sofőrjét A-ból B-be, nem próbálja meg a tökéletes vezetési élményt szolgálni. A fékek teljesítménye egyébként bőven elegendőnek bizonyul, sajnálatos, hogy nincsen lehetőség rekuperációra. Megdobhatná egy kicsit a hatótávot, és megnövelné a fékbetétek élettartamát is.

Ami a futóművet illeti, elöl hagyományos villák, hátul pedig egy dupla rugóstag található, egyiket sem lehet állítani. Ha nagyobb kerekekkel szerelték volna, nem lenne ennyire pattogós a létezés rajta, így viszont nem lehet azt mondani, hogy szépen elnyelné az úthibákat. Folyamatosan figyelni kell a kátyúkat, a villamossíneket és a mögöttünk közlekedőket is, hogy nem akarnak-e éppen megelőzni sávon belül. Az EM1e végsebessége ugyanis hivatalosan 45 km/h, de a valóságban eléri a 48-at is, ha nem emelkedőn megyünk vele. Ott képes akár 18 km/h-ra is lecsökkenni, így például budai használatra alkalmatlan. A nyereg egyébként kényelmes üléspozíciót kínál, sőt még az utasnak is van hely – idomba integrált lábtartóval –, de az előbb említett okokból kiindulva nem valószínű, hogy egyhamar el fog kopni az üléshuzat hátsó része. A létfontosságú információkat egy szintén nagyon egyszerű, bármilyen körülmények között könnyen leolvasható, lekerekített LCD-kijelző szolgáltatja, az alján egyetlen gombbal, ami napi számlálót nulláz, pontos időt, vagy akár a kijelző fényerejét is állítja. Alapesetben van egy normál vezetési mód, de egy külön arra a célra dedikált kapcsolóval a jobb oldalon aktiválható az Econ üzemmód, így a hatótávolság 36 km-ről 40 km-re nő, bár a menetdinamika ezzel arányosan csökken. A közvetlen hajtásról egy 2,3 lóerős, szénkefe nélküli villanymotor gondoskodik 90 Nm-es maximális nyomatékkal, ami elég soknak tűnik hirtelen, de a valóságban ebből nem sokat érezni. Nagyon lágyan, konkrétan hangtalanul indul meg az EM1e, maximum a kerekek alatt ropogó falevelek és kavicsok pattogását lehet hallani, semmivel nem tereli el a figyelmünket, teljesen magunkra hagy a gondolatainkkal.

Elsősorban ezért élvezetes közlekedési eszköz a villanyrobogó városban. Meg amiatt is hálás útitárs, mert nagyon hosszú távon is nagyon megbízható, hiszen kevés olyan alkatrész van benne, ami hajlamos a meghibásodásra. Üzemeltetési költségek kimerülnek az esetleges fékbetétcserében, illetve a töltésében. Az akkumulátor az ülés alatt található, két egyszerű mozdulattal kivehető és a töltőállomás csúsztatható, kapacitása 26,1 Ah, amit ha teljesen lemerítünk, 6 óra alatt tudunk feltölteni a 230 V-os otthoni hálózatunkon. 25-ről 75%-ra valamivel kevesebb mint 3 óra is elegendő. A Honda minimum 2500 töltési ciklust garantálja az töltakksinak, ez napilappal számolva is elegendő, komolyabb degradáció nélkül. Nemrég feszegettük azt a témát, hogy van-e létjogosultsága a nagyvárosokban az 50 köbcentis robogóknak, és végül arra jutottunk, hogy nem tudjuk jó szívvel ajánlani, mert képtelenség az őrült városi forgalom tempóját tartani vele. Na, most az EM1e még annál is lassabb, egy különös időutazó, aki rosszkor van rossz helyen. Egyrészről lemaradásban van, mert ennél sokkal jobb paraméterekkel rendelkező villanyrobogók elérhetőek a piacon már évek óta – gondol a SuperSoco CuX-re vagy a Niu családra –, másrészről meg amit a Honda elképzelt a város különböző pontjain cserélhető akkumulátoraival, még nagyon távolinak tűnik. Ami biztos, ha szemezel ezzel a robogóval, tudd, hogy mit veszel. Az emelkedőt nem bírja, a hatótávja kicsi, töltési ideje hosszú, ereje kevés. Ha ezek a dolgok nem tántorítanak el, akkor biztosan valami speciális felhasználási területre szánod, ahol viszont imádni fogod, mert pofonegyszerű használni és Hondához méltó módon van összerakva.

Összegzés
Ezt a robogót hivatalosan azoknak a környezettudatos fiataloknak szánta a Honda, akik teljesen elzárkóznak a belsőégésű motorral szerelt járművektől. Valójában inkább arról van szó, hogy a lehető legegyszerűbb módon próbáltak megfelelni a környezetvédelmi kvótának. Reméljük, azért a jövővel kapcsolatban ennél izgalmasabb víziója van a világ legnagyobb motorgyártójának.
SZÖVEG: HAJNAL JÁNOS KÉPEK: MEZŐ JÁNOS
