A DesertX-szel konkrét és átvitt értelemben is új terepre merészkedett a Ducati. Olyan, igazán komoly endurót alkotott a képében, amelynek országúton is bizonyítania kell, hogy méltó az olasz márka sportos hírnevéhez. Vajon sikerül a bűvészmutatvány?
Ezek a számok önmagukért beszélnek: 21/18, tudniillik a hatvanas évek óta most először van megint olyan motorkerékpárja a Ducatinak, amely ekkora kerekekkel készül. Manapság semmi nem mutatja jobban egy új modell feltétlen terepambícióit, mint a bütykös gumival szerelt, 21 colos első kerék. Ugyanakkor kételyeket is ébreszt az emberben az utcai használatra való alkalmasságot illetően, ugyanis az ilyen nagy átmérőjű és keskeny első kerék általában jelentős felállítónyomatékot termel kanyarban végrehajtott fékezéskor, ráadásul tapadása és visszajelzése is hagy kívánnivalót maga után szilárd burkolatú úton.
Fehér fényezésével, fekete pöttyös plexijével és markáns dupla fényszórójával a Ducati-múlt egy olyan szeletét eleveníti fel, amely legalább annyira ambivalens, mint a DesertX rendeltetése. Idősebb olvasóink közül többen bizonyára emlékeznek még a Cagiva Elefant enduróra, amely 900 köbcentis, V2-es Ducati-motorral készült annak idején. Nos, 1990-ben nagy dicsőség jutott osztályrészül ennek a típusnak: megnyerte a Párizs– Dakar-ralit. Márpedig Borgo Panigaléban élnek- halnak a motorsportsikerekért. A gond csak az volt, hogy nem Bologna, hanem Varese volt az Elefant szülőhelye, tehát szigorúan véve nem számított igazi Ducatinak.
Vajon a DesertX sem igazi Ducati? Az biztos, hogy a bölcsője a vadonban ringott. Futómű-geometriáját – a villaszöget, az utánfutást, az első-hátsó rugóutat – és ergonómiáját messzemenően a terephasználat követelményeinek figyelembevételével alakították ki.
Miután mindez megvolt, jöhetett az utcára „ducatizálás”, amelynek egyik legnyilvánvalóbb jele a két sportos Brembo Stylema féknyereg. Ugyanazt a 937 köbcentis, 110 lóerős V2-est jelölte ki a gyártó az enduró hajtására, amely a legújabb Monsterben, a Hypermotardban, a SuperSport 950-ben és a Multistrada V2-ben is szolgálatot teljesít. Ez az országúti alkalmasság másik egyértelmű jele, elvégre felettébb kulturált, nyomatékos és pörgős erőforrásról beszélünk. Egyenletes teljesítménykifejtés, kifinomult gázadási reakció és élénk pörgési kedv jellemzi, 6500-as percenkénti fordulaton mozgósítja 92 Nm maximális forgatónyomatékát. Touring menetprogramban mind a nyílegyenes összekötő szakaszokon, mind a későbbi gyorsforgalmú úton megerősítette bennünk a róla kialakult kedvező képet.
Kényelmes az üléspozíció, fürgén szedi a lábait a DesertX, olajozottan kapcsol a blipperes váltóautomata. Így aztán lehet élvezni Szardínia szigetének természeti szépségeit! Mielőtt azonban nagyon elkényelmesednénk, vezetőnk kiteszi az indexet, és megáll egy finom homokkal borított emelkedő alján. Elérkezett az Enduro menetprogram ideje. Ebbe kapcsolva csak kb. 75 LE-t ad le a motor, és speciális terepüzemmódra vált az ABS.
A trepnikre állva folytatjuk utunkat. Csak annyira engedi kipörögni a hátsó kereket a kipörgésgátló, hogy ne riadjanak el, sőt kis idő eltelte után egyenesen élvezzék az apró farolásokat a terephasználat hívei. Éles kanyarokban tökéletesen elejét veszi az ABS, hogy megcsússzon az első kerék a laza, homokos talajon, ami kimondottan megkönnyíti a kezdők és a fékkart ügyetlenül kezelő felhasználók dolgát.
A váltó rövid egyes és kettes sebességfokozatának köszönhetően nagy élvezettel, homokot szórva lehet kigyorsítani az ívekről. Szép munkát végeznek a Brembo fékek. Ennek a ténynek, valamint a terepen csak részlegesen vagy teljesen kiiktatódó ABS-nek, az előnyösen széles kormánynak és a meggyőző balansznak köszönhetően élvezet a kanyargás a DesertX-szel. Jól lehet kerülgetni a gödröket, fel-felkapni az első kerekét gyökerek, durvább kövek előtt. Akkor is ugyanilyen jó formában van, ha laza kavicsos ösvényen kell éles kanyarokat vennie, vagy erőteljesen előredőlve, állva felkaptatni az emelkedőn. Egy ujjal működtethető kuplungja lehetővé teszi, hogy lépésben haladjon az ember a fákkal sűrűn benőtt részeken. Mindez szintén azt mutatja, hogy valóban terepen érlelődött.
Természetesen azért nem hard enduró – a maga 223 kilogramm tömegével nem is lehetne az –, de nagyon otthonosan mozog a legkülönfélébb terepviszonyok között. Rallye menetprogramban aztán végképp felteszi az i-re a pontot: ilyenkor teljesítménye egészét kihasználva, farát szórakoztatóan csóválva, valóságos Dakar-versenymotorként tör előre. Futóműve már csak az érzékletes lengéscsillapítók miatt is felettébb meggyőző, nyolcfokozatú kipörgésgátlójával pedig menthetetlenül leveszi a lábáról az embert. Rali menetprogramban a 3. az alapértelmezett fokozat. Ezt használva nagyon biztonságosan és élvezetesen lehet feldöngetni az emelkedőkön. 80 km/h fölött 2. fokozatban még intenzívebb az élmény. De most már elég a pornyelésből, hiszen a legkülönfélébb ívű kanyarokkal kecsegtető, kiváló aszfalttal borított utak sokasága várja az embert Szardínián!
Sport menetprogramba kapcsolva ügyesen sáfárkodik 110 LE teljesítményével az élénk természetű motor, lendületes haladásra ösztökélve a könnyed mozgású DesertX-et. Szükség esetén megállni sem jelent különösebb gondot, ugyanis nagyszerűen adagolhatók és elszántan harapnak a Brembo Stylema fékek. A 21 colos kereket legfeljebb 19 colosnak érezni, még intenzív kanyarfékezéskor sem akarja felállítani a motort. Ráadásul klassz visszajelzést ad, és nagyszerűen tapad a Pirelli Scorpion Rallye STR abroncs jóvoltából. Neki köszönhetően lendületesen és szenvedélyesen lehet egyik oldalról a másikra átdönteni a DesertX-et váltott kanyarokban, precízen lekövetve vele az íveket.
Nem vicc! Mi magunk is annyira élveztük a dolgot, hogy észre sem vettük, milyen gyorsan telik az idő. Csak akkor eszméltünk rá, amikor már kezdett sötétedni. Előtte még azonban párszor visszamentünk terepre, jó magasra felmotoroztunk a szardíniai hegyek közé. Olyan helyekre, ahová rendes országúti motorral esélyünk sem lett volna feljutni. Erre eddig nem volt lehetőségük a márka híveinek. Mostantól viszont, mint azt igen meggyőzően bebizonyította a DesertX, már nem kell visszafogniuk magukat!
ÖSSZEGZÉS: Én személy szerint nem ismerek olyan kétkerekűt, amely a DesertX-nél ügyesebben ötvözné az országúti motorkerékpárok és a terepen valóban jól használható endurók előnyös tulajdonságait. Ami pedig a legjobb benne: semmilyen téren nem érződik rajta, hogy egyfajta kompromisszumot szemléltet. Leszámítva azt, hogy inkább országúti használathoz passzol a fékkarakterisztikája, erőteljesebb nyomófokozati csillapítást kívánna meg szilárd útburkolaton, és elsőre nem ment könnyen a kormány magasságának állítása, nemigen van mit kifogásolni rajta. Remek csomagot szemléltet, olcsónak viszont, sajnos, nem olcsó.
