A Yamaha Tmax 500 évek óta a legsportosabb maxirobogó. De most jön a Gilera GP 800, és a hátsó felfüggesztéstől elválasztott motor mellé még sokkal több köbcentit is ad. Az ú a végleges sikerhez?
Tenger, napsütés, kanyarok. Mi kellene még a boldogsághoz? Két robogó! Robogó? A horvát tengerparthoz közeli, szenzációs szerpentinekre, a főszezon után, amikor szinte korlátlanul élvezkedhetünk a kanyarodás varázsában –ide robogó? Igen! Ha azok neve Yamaha Tmax 500 és Gilera GP 800. Mert mindkettőt a nagymotoroktól ismert futómű technikával vértezték fel és emellett laza könnyedséggel vezethetők. Tökéletesek a laza, barangoláshoz a tengerparton és a felhőtlen kanyarélvezethez egyaránt.
De odáig először egy hosszú ú vezet – autópályán. A Gilera itt kegyetlenül kijátssza erejét, nincs sebességtartomány, ahol egy laza csuklómozdulatra nem hagyná le a Yamahát. Több mint 300 köbcenti és 30 lóerő többlet egyszerűen behozhatatlan. Tehát már el is dőlt a teszt sorsa? Mégis csak a méret a lényeg? Nem egészen. Már induláskor a Yamaha körül téblábolt mindenki, mert több rakodóteret kínál. Igaz, a Gilera sisakrekesze igen mély és jól elfér benne egy zárt sisak, alatta esetleg még egy kisebb esőruha, de evvel már ki is merült a rakodási lehetőség. A Yamahának igaz laposabb az ülés alatti tere, így a zárt sisakot csak a helyes irányba forgatva tudjuk elhelyezni, viszont hátrafelé még bőven marad hely egy kisebb hátizsákra való cuccnak. Főleg a fizető kapuknál és a benzinkutaknál jön jól, hogy a műszerfal alatt található még két kis rekesz, ahova a pénztárcát, mobiltelefont, térképeket és apróbb dolgokat el tudunk helyezni. A Gilera műanyag borítása ilyen lehetőségekkel nem rendelkezik.
íœlésfoglalásnál a Gilera lágyabb ülése és valamivel magasabb kormánya tűnik szembe. A Yamaha nyerge feszesebb, szinte már kemény, a kormánya alacsonyabban helyezkedik el, így máris a sportosabb robogó benyomását kelti. Viszont ott van a magasabb, szélesebb szélvédője, ami menet közben igen jól véd a menetszéltől. A Gilera sokkal kisebb felületű plexije igaz magasságában elektromosan állítható, de egyik állásban sem véd annyira, mint a Yamaháé.
Végre lejöttünk az autópályáról. Érdekes módon amennyire különböző volt az érzés a nyeregbe szállásnál, annyira egyformán lehetett kibírni a két maxirobogót hosszú távon. Méghozzá kimondottan jól. Az Adria felöl tűző nap vár, de hatalmas szél tombol. Ez a Yamahának kissé nagyobb gondot okoz, a Gilerát kisebb idoma és nagyobb tömege mellett kevésbé tépi. Ahogy beérünk az erdőbe, azonnal kevésbé érezni a szelet, felhőtlen kanyarélvezet vár. A Tmax játszi könnyedséggel veszi a legszűkebb íveket is, úgy vágja magát végig a kanyarlabirintuson, mint egy precíziós penge. Könnyedén, pontosan fekszik az ívre, ezt pontosan követi, a futómű nagyon határozott visszajelzést ad a gumiktól. Igaz, a jól tapadó aszfalton mindkét irányba le lehet érinteni a középállvány lábait, de ilyenkor már nagyon komoly a tempó. A fékek határozott nyomáspont mellett nagyon pontosan adagolhatók, erejük brutális, az első és a hátsó fék pont szinkronban van. Ez ennek a gépnek a vadászterülete, az ember csak azt kívánja rajta, hogy a kanyarok a végtelenségig tartsanak.
Ezzel a GP 800 nem tud lépést tartani. A fürge Tmaxhoz képest kanyarodásnál először kissé makacs, majd pépesebb, közel nem olyan precíz visszajelzést ad, mint a japán precíziós fegyver. A fékeknek igaz pontos a nyomáspontja, de utána nem annyira lineárisan növekedik rajtuk a fékerő, és nincs annyira szinkronban az első és a hátsó. Emellett főleg balra sokkal hamarabb leér az állvány, különösen, ha még úhullám is tarkítja a kanyart. Marad még a kigyorsítás, de a hegyi szerpentinem már nem tudja kijátszani előnyét a teletankoltan több mint 270 kilós óriásrobogó, a Yamaha sportmotorokat megszégyenítő rugóstagjai gondoskodnak arról, hogy annak az összes erejét le lehessen tenni az aszfaltra, amikor a Gilerán még csínján kell bánni a gázzal. így a Yamaha ellenállhatatlanul ellép. Félreértés ne essék: az olasz óriásrobogó tökéletesen álcázza súlyát, soha nem gondolnánk, valójában milyen nehéz, és alig létezik kétkerekű, ami ebben a súlycsoportban könnyebben kanyarodik. A könnyebb, de farnehezebb maxirobogókat is kipipálja, csak épp a Tmaxal egy olyan ellenfélre talált, ami itt még többet tud.
A tengerparthoz érve még mindig tombol a szél, mindenhol a tenger friss illatát hordja magával. De hétágról süt a nap, a kis kikötők és a mediterrán házak azonnal varázsukba ejtenek. A szűk utcák macskakövén lazán flangálunk, itt a Gilera puhább nyerge jobban kiszűri a hullámzást. Lassan abbamarad a szél is, pillanatok alatt érezni a nap erejét. A Yamaha jobb szélvédelme mellett viszont már kevésbé is éri az embert a menetszél kellemes hűsítése, mint a Gilerán.
A tengerparti főúon kezd sűrűsödni a forgalom, tehát vissza a hegyek közé. Ismét kanyarvadászat, a sötét fenyvesek, zord sziklák és mélyzöld legelők között. A Gilerán erőből, a Yamahán kecses könnyedséggel. Minél kanyargósabbak az utak, annál inkább a Yamahának kedveznek, majd ahogy ismét az autópályára érünk, a Gilera uralkodik. Fotózáshoz felvettük a verseny bőrruhákat,egyszerűen jól illenek ezeknek a gépeknek természetéhez.
Az árnyékok kezdenek megnyúlni, a nap perzselő ereje alább hagy, elindulunk haza felé. Ugyanaz a játék, mint idefelé: az autópályán ismét a Yamaha lohol a Gilera után. A benzinkúnál majd kiderül, mi az ára a többleterőnek. Nem is olyan sok. Miközben a Yamaha 4,6 literrel elégedett meg, a Gilera három decivel, illetve hat százalékkal fogyasztott többet. Egy másik számla viszont már jobban megviseli a Gilera tulajdonosát. Tesztünk előtt 6500 kilométer volt a tesztpéldányban, és már le kellett cserélni rajta a hátsó gumit. A Yamaha tartós tesztje meg azt igazolja, hogy akár 25 000 kilométert is elfut egy hátsó papuccsal. A Gilera nyitott lánca szintén plusz költségeket generál.
Egy finom fagyi mellett még egyszer megbeszéljük a nap eseményeit. Ha ez a két óriásrobogó némileg különbözik is egymástól, van egy közös bennük: teljes értékű nagymotorok. Jól védenek a menetszéltől, kényelmesek, kiválóan alkalmasak hosszabb túrázásra, laza flangálásra, emellett éles kanyarvadászatra is, és mindezt egy segédmotor könnyed kezelésével. Ki hitte volna tíz éve, hogy ilyen létezni fog?
Végső következtetés
Gilera GP 800
Erejével és méretével igáz le mindent. Gyorsabb, mint a Tmax, viszont a kanyarokban pontatlanabb, jobban meg kell dolgozni rajta. Olyan, mint egy középkori kétkezes kard.
Yamaha Tmax 500
A futóművének és kidolgozásának minősége dönt el nála mindent. Egy másik robogó nem tudja ezt a könnyedséget és egyben ezt a precizitást hozni. Mint egy japán szamurájkard.
