Marusius, az épí­tett motor

Ha nem tudná az ember, hogy pár éve készí­tették, minden további nélkül elhinné, hogy az ezerkilencszázas évek legelejéről származik, amikor a biciklik még alig különböztek a motorkerékpároktól

Tudják, mi az a fatalizmus? Egyetlen rövid mondatban összefoglalható: „Legyen meg a Te akaratod.”

 

Az iménti mondatban a Te személyes névmás (egyes szám második személy) a Fennvalót jelenti, legyen az akár a Jóisten, Allah, vagy Jehova. Kihüvelyezve a mondat értelmét azzal a világhoz való viszonyulással találjuk szembe magunkat, mely szerint mindegy, hogy mit akar, tesz vagy tervez egy főszerkesztő, a jövő előre meg vagyon í­rva. Pontosabban, minden Isten, Allah, Jehova akarata szerint történik.

 

így eshetett meg, hogy mi ezzel a motorral tulajdonképpen már több mint egy éve tartozunk olvasóinknak, ugyanis az a 2014-es Budapest Motorshow motorépí­tő bajnokságának és a 2015-ös Motorépí­tő Világbajnokságnak egyik, ha nem éppen a legnagyobb szenzációja volt.

 

Annak idején be akartuk mutatni Önöknek a művet, de hiába. A Fennvaló még korainak érezte szándékunkat. Egészen mostanáig. Akaratából kifolyólag a közelmúltban egy Békés környéki házi, pontosabban kempingbulira voltunk hivatalosak, ahol már érkezéskor megpillantottuk a szóban forgó gépezetet. A pillanatot azonnali elhatározás követte, az égiek azonban ismét közbeavatkoztak. Pálinkás butykost nyomtak kezünkbe. Ez, és az ezt követő fröccsök újra átí­rták a földi terveket…

 

Másnap reggel a Mindenható Hatalmak borzalmas fejfájással és émelygéssel rendkí­vüli események eljövetelét jelezték. Amikor végre sikerült résnyire nyitni szemeinket, a Paradicsomban találtuk magunkat. Földöntúli fény áradt, madárdal hangzott, forrás csobogott. És akkor pillantásunk a napsugárban fürdő, utánfutón álló csodára és az Úr egyik Angyalára esett.

 

Az Angyal kopasz volt, és egy rövidnadrágban pakolászott. Szemlátomást készülődött elhagyni az Édenkertet. Ha eléri a kaput, mielőtt megszólí­thatjuk, a Végzet ismét meghiúsí­tja terveinket. Ha nem, akkor eljött az idő, a motor bekerül az újságba!

 

Az idő lelassul… Bizonytalan léptekkel indulunk az Angyal felé. Az Angyal előveszi a slusszkulcsot, körülnéz és az autóhoz lép. Még tí­z lépés… Megfogja a kilincset… Még öt… az Angyal beszáll. Még két lépés… indí­t. Közben visszanéz.

 

‒ íááá, a Motorrevütől jöttél? Egy éve várom már, hogy felhí­vj.

 

Motorok Custom sarok Marusius
Kattintson a képre a galériához!


###

 

A Marusius története

 

A makói illetőségű Orkonyi Károlynak gyermekkora óta tetszenek a régi motorkerékpárok, pontosabban a legrégebbi motorkerékpárok, még az 1900-as évek legelejéről. Mindig is szeretett volna egyet magának. Elkezdte hát feltúrni érte a világhálót, és arra a következtetésre jutott, hogy ilyen motorja akkor lesz, ha épí­t magának egyet.

 

A blokk megépí­tésével kezdte. Csakis négyütemű motor jöhetett szóba, és miután ilyet nem talált, megint csak arra jutott, hogy azt is magának kell összeraknia. Mindenekelőtt 1500 Ft-ért vásárolt két darab Danuvia 125-ös erőforrást, de ezek ugyebár kétüteműek. Orkonyi Károly számára magától értetődőnek tűnt, hogy akkor ezekből összerakjon egy négyütemű blokkot. Kapaszkodjanak meg, kedves Olvasók, ma hazánkban szabadon járhat-kelhet egy ember, aki kétüteműből négyütemű, működő motorblokkot tud épí­teni, pedig innen már csak egy lépés az atombomba. A négyüteműsí­téshez egy Briggs & Stratton fűnyí­ró vezérműtengelyeit és szelepeit használta fel. Alulvezérelt, tolórudas erőforrást konstruált, a vezérműtengelyeket egy Simson S 51-es váltó fogaskerekeivel hajtja meg a főtengelyről.

 

Motorok Custom sarok Marusius

 

A hengert három darabból szerkesztette meg, a két darabból álló hűtőbordázatot a hüvely fogja össze. A hengerfejet 14 darabból készí­tette el, a szí­vó- és kipufogócsonkokat maga esztergálta.

 

Nem mehetünk el szó nélkül a látványos és zseniálisan egyszerű olajozási rendszer mellett sem. A tank egyik fele üzemanyagot, a másik az olajat tárolja, ez utóbbi mennyiségéről a jobb oldali réz-üveg kémlelőn keresztül győződhet meg a vezető. Ennek alján található egy kis olajcsap, amellyel az átfolyó mennyiséget szabályozhatja. A forgattyúsházban összegyűlő olajat a belécsapódó főtengely veri fel a szükséges részekhez, vagyis szóró olajozásról beszélhetünk. Jó beállí­tás esetén a kenőanyagot a kartergáz nyomása juttatja vissza a tartályba, ha azonban ez nem lenne elégséges, az olajszivattyúval rásegí­thet erre a pilóta.

 

Motorok Custom sarok Marusius

 

Az első villa és a hátsó kereket vezető vázrész egy, a MÉH-ben fellelt, ismeretlen eredetű és tí­pusú hazai kerékpárból származik, a közbülső csődarabot (vázháromszög) maga hajlí­totta egy szintén méhes darabból. A 26 colos fűzött kerekek a nagymamája Toldi biciklijéből származnak, ezek megszerzéséért Orkonyi Károly családi viszályt kockáztatott.

 

A gerincváz alá függesztett tankot először kartonból, majd 1-es acéllemezből készí­tette el és hegesztette meg. A motor még a bovden feltalálása előtti időszakot hivatott megjelení­teni, í­gy azt az épí­tő sem használt. A jobb kormányvégen található gázbillentyű rudazaton keresztül adja a gázt, egy elágaztatáson át pedig egyidejűleg a gyújtásalaplapot is forgatja, í­gy változtatja az előgyújtást a gáz adagolás függvényében. A billentyű fixálásával pedig a mai tempomatok ősét is megteremtette. A bal kormányvégen egy dekompresszorkar található, melyet indí­táskor működtet.

 

Motorok Custom sarok Marusius

 

Váltó és kuplung nincs, a főtengely egy 2,2 m hosszú marhabőr szí­jon keresztül hajtja a hátsó kereket – ha a bal kézre eső spannolókarral a szí­jat megfeszí­ti.

 

A szí­j beszerzése egyébként nem volt egyszerű mutatvány, mert az épí­tő semmiképpen nem akarta azt egynél több helyen varrni, és az első pillanatokban úgy tűnt, akkora tehén nem létezik, amelyről egy darabban levágható ekkora szí­j. Hogy sugárfertőzött vagy növekedési hormonnal kezelt tehén monsterről került-e a végül az egy darab bőr, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy végeit extra erős, lapos, cipővarráshoz használt cérnával varrta össze a Mester.

 

A minimum 100 évesnek látszó gumik kí­nai fehérfalú abroncsok, Orkonyi-féle antikolással, ami azt jelenti, hogy a mintázatot a Mester flexszel eltávolí­totta, a gumit natúr kaucsukkal kezelte, majd szigetelőszalaggal vonta be, a kopottas – pár méter után valóban kopottas – hatás elérése érdekében. A motor fém felszí­nein nyomokban fellelhető krómhatást pillanatragasztóval és sztanioldarabkák felhasználásával kapta.

 

És végezetül, hadd adjunk magyarázatot az 1910-es évek hangulatát hozó motor nevére, melyet a Makó határában folyó Maros latin megfelelőjéről kapta, í­gy lett Marusius.