Azért az nem egy hétköznapi hír, hogy valaki az ötvenhez közeledve lépjen be egy világbajnokság versenysorozatába. Ráadásul egy hazánkfiáról van szó. Ismerjék meg Miklósy Tamást. Egy új oldaláról.
Kedves Olvasók, tehát akkor ismerjék meg Miklósy Tamást. Egy új oldaláról. Azok, akik egy kicsit is figyelemmel kísérik a hazai motorsport eseményeit, találkoztak már a Tomracing Motorsport nevével, melynek névadója, kiötlője és alapítója az egykori gyorsasági versenyző, Miklósy Tamás. Sportpályafutása 1987-ben, 13 évesen az utcán kezdődött. Eleinte még úgy-ahogy szolidan, majd egyre vadabbul, ahogy a Simson után sorban jöttek az egyre nagyobb, egyre erősebb és egyre gyorsabb motorok.
Tamás őrangyala karikás szemekkel, gondoktól ráncolt homlokkal röpködött az idő tájt, és attól tartott, hogy előbb-utóbb megbízó nélkül marad. Tamás ma úgy vall erről az időszakról, hogy kész csoda, hogy életben maradt. Életét a pályamotorozás mentette meg. A dolgok természetes folyományaként Horváth „Hori” Laci mentorálása alatt hamarosan versenyezni kezdett. Nem kisebb célt tűzve maga elé, mint hogy pár év múlva a magyar bajnoki dobogón álljon.
Tipikus elkötelezett, rajongó kissrác hozzáállás imponáló naivitással és optimizmussal. Csakhogy Tamás akkoriban töltötte be a harmincat. Amolyan self made man-nek bizonyult, mert ha alapszinten is, de jól menedzselte magát. Az alapszint alatt azt értjük, hogy már az első évben intézett magának némi támogatást, amely egy szezonra 5 db Sport Attack gumit jelentett.
Az, hogy ez nem pályagumi, még csak hagyján, de az öt párat nem egy hétvégére, hanem egy szezonra kapta. De bevállalta vele a versenyzést. Ez a bevállalta szó az, ami amúgy jellemzi is Miklósy Tamás egész életét. Saját állítása szerint rendszeresen húz 19-re lapot – ahogy a kártyások mondják –, és ez eddig még bejött neki. 2003 februárjában, életében először, 30 éves korában motorozott először versenypályán, és még az év áprilisában ott állt az Alpok–Adria rajtrácsán – utcai gumival, gumimelegítő nélkül, arra ugyanis már nem futotta.
És láss csodát, élete első versenyén, 30 évesen a 42 fős mezőnyből a 15. helyen végzett. Őrangyala űzött tekintettel mellkasi szorító érzésről panaszkodott és gyakran nézegette az álláshirdetéseket. Az ezt követő években Tamás célkitűzése több rendben is megvalósult, a magyar bajnokság Stock 600 kategóriájában többször is állt a dobogó harmadik fokán, egy ízben pedig csak Chrobák János tudta megverni. Összesítésben a magyar bajnokság bronzérmese lett. Azt sem tagadjuk le, hogy időközben egyre ügyesebben menedzselte magát, túllépve az öt garnitúra utcai gumi szintet.
– Három év versenyzés után egyértelmű lett számomra, hogy a versenysporttal szeretnék foglalkozni továbbra is. Tetszett a közeg. 2009-ben barátommal, egykori versenyzőnkkel, Biel Ricsivel megalakítottuk a Tomracing Motorsport versenycsapatát. Volt néhány újító elképzelésem. Két évig volt saját nyomtatott újságunk, országos tévéműsorunk, versenyzőink, sajtósunk, aki a híreinket be tudta tenni a különböző sporthírekbe. Így már oda lehetett állni a potenciális támogatók elé, volt mit kínálnunk a támogatásért cserébe. Tudtunk nekik megjelenést biztosítani. A Médiafigyelő adatai szerint a Tomracing megjelenéseinek médiaértéke éves szinten átlépte a másfél milliárd forintos értéket. A félreértések elkerülése végett, ez nem a befolyt pénz, hanem az általunk intézett megjelenések értéke volt. A Tomracing összesen kilenc szakágban volt érdekelt. Voltak magyar bajnokaink, kupagyőztesek, de a legeredményesebb versenyzőnk Gyutai Adrián volt, aki több Alpok–Adria Bajnokságot nyert, és egy hétvége erejéig részt vett a MotoGP Moto3- as futamán Olaszországban – emlékezett vissza Tamás. – Idővel átalakult a Tomracing Motorsport profilja. Inkább egyfajta utánpótlás-neveléssel is foglalkozó motoros iskolává váltunk. A mozgástanulásnak, koordináció fejlesztésének a motorozás nagyon jó eszköze, így olyanok is járnak hozzánk, akikből soha nem lesz versenyző – folytatta Tamás.
– Oké, de hogy lett ebből flat track vébé?
– Öt évvel ezelőtt részt vettünk egy Marco Belli által vezetett tréningen Szilvási Péter vasadi flat track pályáján. Beleszerettünk a sportágba. Biel Ricsivel és Pákozdi „Sapka” Tamással hármasban megalakítottuk a flat track sulit. Az oktatás anyagát Marco Belli iskolájából és saját tapasztalatainkból állítottuk össze. A vasadi pályán elindult a képzés, a negyedik éven vagyunk túl. Azóta a flat track a MAMS önálló szakágává vált és idén végre magyar bajnokságot is rendezhetünk. Erre a cseh bajnokság futamain belül kerül sor, terveink szerint egy futamnak Magyarország, a vasadi pálya ad majd otthont.
Az utóbbi időben Magyarország is felkerült a világ flat track térképére, 2022-ben második alkalommal rendeztek a debreceni salakpályán világbajnoki futamot. Az első évben a rendező országnak járó szabadkártyával a salakos Magosi Norbert állhatott rajthoz, 2022-ben pedig ifj. Adorján Zoltán. Tíz nappal a futam előtt Miklósy Tamás kapott egy hívást a MAMS-tól. Azonnali választ kértek arra nézve, hogy akar-e indulni egy hét múlva a vb-n. Tamás a Miklósy- féle algoritmusnak megfelelően igent mondott. Az őrangyal halkan feljajdult. Eddig azt hitte, már túl van a nehezén. Pedig ami jött, az a legvadabb álmait is felülmúlta.
A versenynapra a pálya a leszakadó eső miatt rémálommá változott. Míg korábban a túl nagy tapadás nehezítette a versenyzők dolgát, most a sár változtatta hokipályává a salakot, a plexikre felvert sártól pedig gyakorlatilag vakon keringtek a versenyzők a pályán. Tamás egy bukással a 27. helyen végzett. Az őrangyal fellélegzett. Korai volt, mert azóta kiderült, hogy védence vérszemet kapott. 2023-ban már nem egyetlen hazai futamon, hanem a teljes világbajnoki sorozaton, mind az öt futamon indulni fog. – Ha ezt tudom, átkérem magam a karácsonyi angyalokhoz. Mert itt mi van? Állandó kockázat, hatalmas felelősség, társadalmi és anyagi megbecsülés nélkül… hát tanár, tűzoltó vagy egészségügyi dolgozó vagyok én? Még a végén rendőr lesz a főnököm – kesergett az őrangyal.
– Milyen esélyekkel szállsz ringbe túl a negyvenen, újoncként egy sportágban?
– Tavaly óta sokat gyorsultam. Néha együtt edzünk az osztrákokkal. Tavaly a nyomukban sem voltam, idén együtt megyünk, nem tudnak otthagyni. Az első tíz versenyző igazi profi, rettenetesen gyorsak. A mezőny létszáma gyorsan növekszik, 2021-ben voltak húszan, idén negyven fölötti az indulók száma, ráadásul az egész mezőny sokkal gyorsabb lett. Ami pedig az én esélyeimet illeti, hasonlóak, mint annak idején, az első gyorsasági versenyemen volt. Most is van egy célkitűzésem. El fogom érni. Az őrangyal a korkedvezményes nyugdíjon tűnődik.
