Indul a tartósteszt: KTM 390 Adventure

Alaposan feladta a leckét a konkurenciának. Ride by wire, can-bus rendszer, ABS és kanyar ABS, kanyarérzékeny kipörgésgátló, gyorsváltó elfogadható áron – mindez akár egy belépőnek is felfogható motoron. Azért gondok is akadtak. De jött a Problémamegoldó…

Ami a legkisebb Adventure-t illeti… talán ezt a modellt vártam a legjobban 2020- ra. Amikor először megláttam, csalódott lettem, ugyanis alig különbözött a 390 Duke-tól, márpedig egy adventure jelzővel felruházott típustól valami mást vár az ember. Egy sokkal raliszerűbb motort, magasra húzott, impozáns orr-résszel-szélvédővel, műszerfaltoronnyal – vagyis Dakar-génekkel. Mint például annak idején a 640, majd 950/990 Adventure. Vagy a Ténéré 700. Vagy az Africa Twin. Ami viszont kifejezetten tetszett benne már a milánói KTM-stand mellett állva is, az a kis tömeghez (158 kg) párosuló 44 lóerős teljesítmény, a beígért kezesség, a minden paraméterében állítható WP futómű és az olyan rejtett értékek, mint a kanyar ABS, dőlésszögérzékeny kipörgésgátló és gyorsváltó.

Az már csak később derült ki, hogy mindezt kétmillió forint alatti áron kínálják, és erre mostanában elég könnyedén rámondjuk, hogy olcsó. Meggyőződésünk, hogy igazán jókat, szabadon motorozni a könnyű, kezes és potens motorokkal lehet. Persze, megvan a maga varázsa a négymázsás Gold Wingnek és a Harley-Davidson Electra Glide-nak is, de szigorúan a maga közegében.

A gigantikus megjelenés előbb-utóbb be fogja nyújtani a számlát. Legkorábban már egy egyszerűnek tűnő parkoláskor vagy egy lejtős garázsból való kiálláskor. 2005-ben egy líbiai túra során feledhetetlen élményekkel gazdagodtunk az LC4 640 Adventure- rel, majd a 990-nel két Budapest–Bamako-ralin is, szóval kifejezetten jó viszonyt ápolunk a KTM Adventure vonalával, így a család legújabb, legkisebb tagjától hasonló élményeket remélünk – ha nem is távoli sivatagokban.

A teljes cikk a Motorrevü legfrissebb, 2020/08 számában olvasható! A lap megtalálható az újságárusoknál, illetve megrendelhető előfizetéssel! Utóbbival kapcsolatban további információ ezen a linken található.

Fotó: Mező János, Égő Kata