Husqvarna SM 610 – Olaszos hiúság

Ha valamit meglehet állapí­tani egyértelműen az olasz dolgokról, az az, hogy a formavilág szinte teljes mértékben letisztult, és tökéletes. Mindig figyelnek az apró részletekre. Ez az új Husky-nál merően igaz.


Egészen Milánón túl kellett utaznunk, hogy végre élőben is megcsodálhassuk az MV Agusta család első a végsőkig a formatervezésnek alárendelt szupermotoját. Megérte a hosszas unalmas autókázás! Bár csak röpke pár órát és mindössze száz kilométert sikerült beletekerni ebbe a motorba, mégis arra az időre mí­g a nyergében lehettem, felszabadultan élvezhettem a motorozás nyújtotta örömöt. Annyira kezes kis bárány lett a motor hogy korhatár nélkül szinte mindenkinek ajánlható. Igazán méltó ellenfele a KTM LC4 640-nek, vagy a 660-nak. Nem véletlen ennek a két tí­pusnak a megemlí­tése, hisz ezek a motorok képviselik a sportos vonalat, ellentétben az XT 660-nal, vagy az FMX –el, amik inkább a felhasználóbarát funbike-ok csoportját alkotják.


 

Első ránézésre fel se tűnik az embernek Miguel Angel Galuzzi a legapróbb részletekbe menő, szinte fanatikus formatervezése, az SM 610 kidolgozottsága és „Husqvarna” reklám. Mindenhova sikerült becsempészni egy kicsit a céglogóból. A legérdekesebb és a legötletesebb, a motor kipufogója, amely szintén ábrázolja a származást. De hasonlóan elgondolkodtató a műszerfal is, melynek LCD-jének a hátterébe is elrejtettek egy nagy H betűt a fogaskerékkel. Az új, minden eddigitől eltérő grafit szürke és feketés szí­nösszeállí­tás is dögös lett. Ami a legtalálóbb és legérdekesebb, az a nem szabványos tanksapka. Valahogy felhí­vja magára az ember figyelmét. Igazából hozták az olasz szí­nvonalat, leszámí­tva a kipufogót, melynek borí­tása úgy néz ki, mint ha egy hirtelen hibát 10 perc alatt kellett volna kijaví­tani és csak í­gy sikerült. Nem csak, hogy formátlan, de még a horganyzottnak tűnő anyaga is rontja a képet. Ezt leszámí­tva nem lehet belekötni semmibe. Különben is, ha rajta ül az ember, nem is látja.

 

Ami a felhasználást illeti, szintén kicsit olaszos lett. Beindí­tás után kicsit kopogósnak és nyersnek tűnik az erőforrás hangja. A kipufogóból kijövő dübörgés azért nem egy utolsó muzsika. ílló helyben már a legkisebb gázadásra is jól veszi a lapot a 610ccm-es blokk, amely 7700-as fordulatnál adja a felhasználó tudtára, hogy ennyi neki elég volt, mégis csak egyhengeres. Ezt azért lehet ilyen határozottan kijelenteni, mert duplán felszerelték a motort fordulatszámmérő szerkezettel. Van egy hagyományos számokkal visszajelző az LCD alján és egy diagramm is található a felső szekcióban, merőlegesen  az üzemanyagszint jelzőre. Mondhatni ez nem teljesen hétköznapi egy sportos szupermotónál. Sőt a komplett műszerezettségről elmondható ugyanez. Mindent jól láthatóan és érthetően ad a pilóta tudtára.


Az üléspozí­ció a várthoz képest sportos, mégis a kényelmesebb kategóriába lehetne sorolni. Azért ez nem jelenti azt, hogy órákat el lehet tölteni a nyergébe elgémberedés, vagy fartáji fájdalmak nélkül. Kézre esnek a kezelő szervek is. Futóművére nem lehet panasz, minőségi darabok, teljes mértékben állí­thatóak, í­gy mindenki megtalálhatja a neki való sportosságot, vagy épp komfortot. Szériában a se-se is-is elvet követték, í­gy igazából érdemes egy kis időt fordí­tani a klikkelgetésre. Főleg az eleje hajlamos az összesüppedésre, már akár 50-es tempónál való lassí­táskor. A fordulékonysága jónak mondható, egyaránt semleges a gyors és lassú kanyarokban. Kissé bizonytalanná válik a motor, ha mélyre van döntve, ami a 4,25 colos hátsó kerék számlájára í­rható. De ezt igazán csak nagy sebességnél szűk éles fordulókban lehet észlelni. A fékek tökéletesen működnek, meglepően keményen lassí­tják a motort, mégis nagyon jól adagolhatóak, az első akár egy ujjal is. A hat sebességes váltó úja kicsit hosszúra sikeredett, időnként a lábat is el kell emelni a lábtartóról a sebességi fokozat kapcsolásához. A kuplungnak határozottan érezhető a nyomáspontja, és nagyon jól csúsztatható.


Mint az elején emlí­tve volt, álló helybe veszi a lapot, de ez valóban csak a terhelés nélküli cibálásokra igaz. Haladás közben 3000 alatt elég erőteljesen rángat az erőforrás és csak utána indul meg. Igazi erő 4500 körül érezhető, utána 7000-nél már el is fogy és 700-al később le is tilt a gyújtás. Mindent összevetve az SM 610 egy kellemes motor képét festi, ami kis törődéssel és idő ráfordí­tással akár sport, akár túra célokra is könnyen idomí­tható, aki viszont mindkettőt egyszerre szeretné, az ne is keresgéljen sokkal tovább.