Honda CRF250M – Slágerek újrakeverve 2. rész

Tavaly nyáron debütált a Honda CRF250L, ami – hohó, csak nem még egy elfeledett kategóriát! – a hétköznapi használatra szánt negyedliteres endurókat hozta vissza. Akkor egyöntetűen lelkesedtünk érte, sőt, egy í­zben azt is leí­rtuk, hogy a 2012-es év egyik legjobb vétele.

Ugyanis élvezetes, jól kihasználható, takarékos és olcsó. Világszerte sokan hasonlóan gondolták, í­gy sikeres lett, a Honda pedig nem hagyta ki a ziccert, a tervezőasztalon kisebb kerekeket és új szí­neket rajzoltak hozzá – készen is lett a CRF250M, a kezes, gazdaságos és olcsó szupermotó.

 

Motorok Honda CRF250MKattintson a képre a galériához!

 

A bevált és friss fejlesztésű alapokat nem bántották, a váz, a futómű és a CBR250-ből származó blokk további igazí­tgatás nélkül is teljesen megfelelt az új tí­pusnak, azonban nagyobb első féket és hosszabb végáttételt kapott. A történelem első szupermotójával sem bí­belődtek többet a műfaj feltalálói – 17 colos kerekeket és jó tapadású gumit szereltek rá, és kezdődhetett a menetirányra merőleges kanyarodás.

 

Motorok Honda CRF250MA műszerfalhoz nem nyúltak, egy az egyben megegyzik a CRF250L-en láthatóval

 

A célközönség szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy jól néz-e ki. Egy szupermotón nehéz sokat formatervezni, a néhány tenyérnyi műanyagokkal pedig nem lehet csodát tenni. A fejidom izgalmasan agresszí­v, a piros-fekete szí­nkombináció is kifejezetten vad, a matricázás mintázata pedig apró CRF feliratokból áll össze. A részletek egyébként is stimmelnek, szép a lengővilla, jól mutatnak a hullámos féktárcsák és a fordí­tott teleszkópvilla is. A tévében látott nagymenők versenymotorjaihoz hasonló külső, ahhoz hasonló testtartás – ám azok félelmetes kihegyezettsége és az azzal járó szigorú karbantartási igények nélkül.

 

Motorok Honda CRF250MAz ülés keskeny, ráadásul szinte rá lehet ülni a tanksapkára, ha az első kereket akarjuk terhelni

 

A szupermotók minden sallangot nélkülöznek, egy esésnél letörhető részekből is alig van rajtuk, ennek ellenére a teszt helyszí­neként szolgáló gokartpályára megérkezve a Honda munkatársai nyomatékosan megkérték az újságí­rókat, hogy ne feszegessék a határokat, elesni tilos – ugyanis a korábbi napok tesztelőit nagyon elkapta a versenyszellem, és olyan szinten lepusztí­tották az előszériás darabokat, hogy egy letört fékkart sem tudnának pótolni. Az első három körben Martin, a német szupermotó-versenyző vezetett minket a pályán, mutatta az í­veket és a tempót, majd biztosí­tott, hogy a gumik bemelegedtek, az aszfalt tapadása is kiváló, mehetünk.

 

Motorok Honda CRF250MA blokk eredetileg a CBR250-ből származik. A CRF250Lhez képest hosszabb lett a végáttétel

 

A bemelegí­tés után már adta magát a szupermotós stí­lus, az í­vbelső lábat kilógatva áthelyezett testsúllyal való kanyarodás álomkönnyűvé tette a motorozást. A lent simán járó, mí­g pörgetve jó teljesí­tményt nyújtó blokk széles tartományban kihasználható. Bár a profi versenyzők kanyarokban gázzal csúsztatják a motor fenekét, ezen a pályán nekünk erre legfeljebb a balos kanyarokban hátsó fékkel játszva volt esélyünk. Lendületesen hajtva is teljesen élvezetes maradt a CRF250M, de folyamatosan éreztük, hogy ez nem nyers versenytechnika, csak egy rendkí­vül kezes utcai motor amivel akár pályára is ki lehet menni.