Harley-Davidson Sportster 72 és Softail Slim – A hentesbárd és a karcsú

Ahogy az megszokott, tél végére is tartogatott meglepetést a Harley. A bemutató helyszí­nével adtak rendesen az európai télben sí­nylődő újságí­róknak, megmutatták, milyen is az élet igazán napos oldala. A tesztekre Floridában, Miamiban került sor. Ahogy az a Harleynál lenni szokott, sok szó esett a hagyományokról, önkifejezésről, customizingről, ami nem csoda, hiszen ezekből él a márka és a múltkutatás is kifejezetten hasznos, mondhatni elengedhetetlen eszköze a modellpaletta megújí­tásának.

A Sportster 72 a hippi korszakot jelení­ti meg, amikor is a chopper szó használata átkerült a húsiparból a motorépí­tés világába. A chopper eredetileg húsvágó-, vagy hentesbárdot jelent. A motorépí­tők a hatvanas években kezdték í­gy hí­vni a gyári motorok szétvágása után újraépí­tett, átalakí­tott motorjaikat. A korszak fő stí­lusjegyei a 21 colos első kerék, sárvédő – és néha első fék  – nélkül, vagy rövidre vágott sárvédővel, kisméretű tank, süllyesztett ülés, előreszerelt lábtartók, apehanger, vagy éppen keskeny dragbar kormány. Igen, jól emlékeznek a Kedves Olvasók, a Szelí­d motorosok cí­mű filmben láthattak először ilyen motorokat.

A Sportster 72 maradéktalanul hozza az egy chopper esetében elvárt formai jegyeket, estenként még felspécizve egy-két aprósággal, mint például a fehér oldalfalú abroncsok. Bár a hippi korszak a szabad szerelemről is szólt, az új Spori szigorúan egyszemélyes, és í­gy sokkal szebb, mintha családi motort terveztek volna. Gyaní­tjuk azonban, hogy a kiegészí­tők között azért lesz majd megvásárolható utasülés is. Nevét kabalisztikában jártas öreg zsidó tudósokkal fejttettük meg. Megtudtuk, hogy a negyven éve (1972) bemutatott 1000-es Sportsterre, valamint az amerikai motorosok egyik kedvenc újára, a 72-esre utal, amely Tennesseet, Alabamát és Mississipit köti össze.

Motorok Harley-Davidson Sportster 72 és Softail Slim

Az új Spori estében szó sincs Dark Customságról, illetve csak félig. Létezik ugyan fekete változata, de a legtöbb újságí­ró véleménye szerint az labdába sem rúghat a csillámszemcsés, bordóra fényezett változat mellett. A króm Harley szokás szerint makulátlan jéghideg fénnyel ragyog, a napfény játszik a festékbe kevert fémszemcséken, egy szó, mint száz, gyönyörű ez a szí­nvilág. Akárcsak a parányi tankon található emblémák is. Apropó, tank. A peanut, vagyis mogyoró forma a márka máig legszebben sikerült tankja, azonban 7.9 literes térfogatával alaposan meg kell fontolnia tulajdonosának, hogy tankolás nélkül elrobog-e akármelyik benzinkú mellett. Külön érdekesség, hogy a Sportsterek történelmében először használ a gyár kerek légszűrőt, amely egyrészt nagyobbnak sejteti a Sporit a ténylegesnél, másodsorban többet enged látni a gyönyörű, tolórudas erőforrásból.

Motorok Harley-Davidson Sportster 72 és Softail Slim

Az üléspozí­ció és az ergonómia ezútal két egymással nem nagyon találkozó fogalmak, de rövidebb távon és 120 km/órás sebességig  ez nem is baj. Igen ám, de Sportster 1200 cm3-es, befecskendezős, gázadásra élénken reagáló erőforrása a viszonylag kis súlyt kifejezetten dinamikusan mozgatja. A könnyen járó gázkar, a harleys mértékkel kifejezetten hatékony fékek gyakran csábí­tják a vezetőt egy kis rendetlenkedésre, és  130 fölött a sport szó új értelmet nyer a Hetvenkettesnél, a menetszél ugyanis kifejezetten jól megdolgoztatja a hasizmokat és a karokat. A Spori 72 elsősorban élménymotor, másodsorban esztétikai örömforrás és csak harmadsorban közlekedési eszköz. Nagy utazásokhoz némi eltökéltséget kí­ván, alapállapotában sem utas sem  poggyász nem szállí­tható rajta, viszont élmény vele rövideket gyorsulgatni, vagy cirkálni, közben élvezni a járdáról és az autókból kapott elismerő pillantásokat.

Motorok Harley-Davidson Sportster 72 és Softail Slim

A Softail Slimmel a gyár az ötvenes éveket, vagyis a motorépí­tés bobber korszakát  idézi fel. Hogy hogy nem, ez is minimalista épí­téseiről lett ismert, az akkori épí­tők is levágták a fölöslegesnek í­télet elemeket, kurtí­tották a sárvédőket, és ők is lapos motorokat épí­tettek. Mintha a gyár világéletében csak azért tervezett volna í­velt sárvédőket, hogy az épí­tők aztán majd levághassák azokat. Amí­g a Sportster 72 nevének eredetére fényt derí­thettünk, a Slimét nem tudjuk értelmezni. Akárhonnan nézi is az ember, ez a motor bizony sehonnan nem tűnik karcsúnak.

Ugyanakkor olyan érzés támad az emberben, hogy ő már látta ezt a formát. Fejében bizonytalan gondolatok cikáznak egy osztrák városról, egy amerikai kormányzóról, egy testépí­tőről, aztán beugrik neki: ezt a motort a Terminátor alatt látta! Hát igen, a Slim zavarba ejtően hasonlí­t Fat Boyra. Igazság szerint keresgélni kell a különbségeket. Például, a Slim sárvédői valóban slimebbek valamivel, aztán más az ülése, a kipufogója, és a kormánya. De még ez sem nagyon más, mindössze található rajta egy keresztmereví­tő. Akárcsak az offroad motorokon, gondolná az ember, ha nem hallott volna éppen a minap arról, hogy a 30-as évekbeli rendőr Harleykon a jelzőfények pontosan ilyen keresztmereví­tőre voltak felfogatva. Lám, még egy rejtett történelmi utalás. És hát talán a legmarkánsabb különbség, hogy a Slim fűzött és nem teli diszkoszfelniken gördül.

Motorok Harley-Davidson Sportster 72 és Softail Slim

Ennyi hasonlóság után nem lehet csodálkozni azon, hogy a Slim üléspozí­ciója is erősen emlékeztet a Fat Boyéra, bár annál mélyebben ül az ember és kicsivel magasabbra szerelték a trepniket. Azt is itt kell megjegyeznünk, hogy az újdonság lábtartódeszkái szép, félhold alakúak.

Motorok Harley-Davidson Sportster 72 és Softail Slim

A Slim 103 köbinches (1688 cm3), fixen a vázba csavarozott erőforrásának rezgéseit kiegyensúlyozótengelyek csillapí­tják a kifejezetten élvezetes szintre. Az erőkifejtés módja csodálatosan harmonikus, jóindulatú munkaelefántra emlékeztet,  a V2-es blokk nagy lendtömege már kevéssel alapjárat fölött óriási nyomatékkal kényeztet, a sebességfokozatok kiosztása tökéletes mindezekkel együtt a blokk inkább cirkálásra mintsem randalí­rozásra van beállí­tva. Korántsem tűnik olyan dinamikusnak, mint az 1200-as Sportsterek.

Az első fék hatásfoka – ismét csak harleys mértékkel mérve – jó, a hátsó viszont kifejezetten kevésnek tűnt, teljes erőből taposva is alig sikerült komoly fékhatást elérni vele.
Tulajdonképpen a jelentős tömeg és köbcenti többlet ellenére a Slim is inkább békés kiruccanásokra való, mintsem hosszabb utakra. Alapállapotában semmivel nem alkalmasabb túrázni mint a Sportster 72. Persze, arra ott vannak a Harley Touring modelljei.