Fékbetétek cseréje – Elég vastag?

A fékbetétek cseréje fáradságosabb és bonyolultabb, mint a betétvastagság egyszerű ellenőrzése. Tanácsainkból megtudhatják, mire ajánlatos odafigyelni.

Ha az utolsó őszi kirándulásnál a fék már csak tessék-lássék működött és tésztásnak érződött, akkor itt az ideje, hogy a téli szünetben nekilássunk az átvizsgálásának.


A legfontosabbak

1.) A fékbetéteket mindig párosával és kerekenként cseréljük!

2.) Egy fékbetétkészlet általában tárcsánként két darabból áll. Csak egyes esetekben szerelnek kisméretű, egydarabos fékbetéteket, tehát fékdugattyúnként egy betétet – ezekből féknyergenként akár hat is lehet.

3.) Soha ne használjunk eltérő vastagságú, különböző életkorú vagy különböző gyártóktól származó fékbetéteket egy féknyeregben! Ez az első kerék dupla féktárcsájára is érvényes: jobb és bal oldalon csak azonos tí­pusú, egyforma menetteljesí­tményű darabokat szabad alkalmazni.

4.) Ha a régi fékbetétek hátoldalára lyukacsos tárcsát, acél- vagy teflonlemezt szereltek, akkor ezeket letisztí­tva, ugyanabban a helyzetben kell az új betétekre rögzí­teni. Ezek távol tartják a fékezéskor keletkező hő egy részét a fékdugattyúktól és ezáltal a fékfolyadéktól.

Jó tanács: ha nem akarunk eredeti fékbetétet használni, akkor először kérdezzük a márkakereskedőt, aki megfelelő információt tud adni az alkalmazható fékbetétekről. A Motorrevü tesztjei is segí­tséget adhatnak a választásban.

Az erősen elkoszolódott fékbetéteket, amelyeket ráadásul már rég nem vettünk igénybe, vagy éppen egy balesetes motorból származnak, szintén ki kell cserélni.

Bár a fékbetétek cseréjéhez a féknyerget általában nem kell kiszerelni, ajánlatos mégis megtenni, mivel a féknyereg belseje ilyenkorra már gyakran alapos tisztí­tást igényel.

A féktisztí­tóval röviden fújjuk be a féket, majd egy nem szöszölő ronggyal és kis kefével tisztí­tsuk meg!

Ötletek a tisztí­táshoz

A féknyerget és a tárcsát soha ne tisztí­tsuk olajjal vagy olajsprével, kizárólag speciális féktisztí­tó anyaggal dolgozzunk! A féktisztí­tó agresszí­v és ártalmas az egészségre, ezért mindig csak jól szellőző helyiségben használjuk! Ne dohányozzunk munka közben, ne spricceljük a bőrünkre vagy a szemünkbe, és kerüljük el gőzeinek belélegzését! A folyamat során a beszórandó féknyereg környezetét nagy felületen takarjuk le!

A féktisztí­tót takarékosan, célzottan alkalmazzuk! A szórófejet irányí­tsuk közvetlenül a megtisztí­tandó helyre, és röviden nyomjuk meg! Az alkatrészeket befújás után azonnal pucoljuk át! Ehhez nem szöszölő rongyot és egy kis kefét használjunk! A féknyerget ne fújjuk ki túlságosan nagy nyomású levegővel! Ha már egyáltalán ilyennel dolgozunk, akkor csak módjával és kizárólag célzottan alkalmazzuk, mert a fékpor ártalmas az egészségre!

A rögzí­tőcsapot egy pöcök, biztosí­tókorong vagy csavar biztosí­tja

A fékbetét cseréje

A motorkerékpárt állí­tsuk középtámaszra vagy bakoljuk fel biztonságosan! Figyelem: a fékkart soha ne húzzuk be, ha a féknyerget és/vagy a fékbetétet már kiszereltük! Ilyenkor ugyanis a dugattyúk akadálytalanul mozoghatnak, és csak nehezen tudjuk majd őket visszatuszkolni a féknyeregbe. Szerencsétlen esetben teljesen ki is csúszhatnak furatukból.

A fékbetétek kivételéhez mindig a rögzí­tőcsapot kell kihúzni vagy kicsavarni

Ötlet: ha a régi fékbetéteket kivettük a féknyeregből, és a dugattyúk kissé kimozdultak, a nyerget gondosan tisztí­tsuk meg! A dugattyúkat csak ez után nyomjuk vissza a furatukba, hogy helyet csináljunk az új fékbetéteknek.

1.) Fékbetétrögzí­tő csap (A): a fékbetéteket a féknyeregben egy csap tartja megfelelő pozí­cióban. Ezt egyszerűen bedugják vagy becsavarozzák, és minden esetben biztosí­tják az ellen, hogy magától kicsússzon vagy kicsavarodjon. Ezt a biztosí­tékot a rögzí­tőcsap kiszerelése előtt el kell távolí­tani. A biztosí­ték lehet egy pecek, amelyet csak ki kell húzni, egy hernyócsavar, amelyet ki kell csavarni vagy egy kis biztosí­tókorong, amelyet le kell húzni. A legjobb, ha új fékbetétek vásárlásakor rögtön új biztosí­tópecket vagy korongot is veszünk, mivel a régiek gyakran már kilazultak – a csavart ezzel szemben használhatjuk tovább.

2.) Ha a rögzí­tőcsap csak egyszerűen be van dugva, akkor óvatosan üssük ki a helyéről egy pöcökkel! A pöcköt helyezzük a rögzí­tőcsap közepére, és rövid, könnyű ütésekkel üssük ki a helyéről! Ha a csap csavaros, akkor csavarozzuk ki!

3.) A fékbetétet húzzuk ki a helyéről!

Fékbetét beszerelése

Figyelem: soha ne dugjunk a féknyeregbe éles vagy hegyes eszközt, pl. csavarhúzót, mert könnyen megsérthetjük vele a dugattyú felületét.

A féknyereg felszerelésekor a csavarokat gyárilag megadott nyomatékkel kell meghúzni

1.) Azért, hogy helyet csináljunk az új, vastag fékbetétnek, a régit újra toljuk bele a résbe, kézzel tartsunk neki ellen, hogy ezáltal a fékdugattyú visszanyomódjon a furatába. Ennek kézzel is sikerülnie kell, ne használjunk hozzá fogót vagy egyéb szerszámot! Amikor visszanyomjuk, a fékfolyadéktartályban megnő a folyadékszint, ezt kí­sérjük figyelemmel! Ha eléri a tartály peremét, akkor egy fecskendővel szí­vjunk le valamennyit a folyadékból.

Figyelem: a fékfolyadék agresszí­v és egészségre ártalmas, ezért ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön a testünkre, de tartsuk távol lakkozott felületektől és műanyagoktól is! Dolgozzunk kesztyűben! A lecsöpögött folyadékot bő ví­zzel öblí­tsük le!

2.) Kenjünk egy kevés rézpasztát vagy speciális fékzsí­rt a hordozólemez hátoldalára, valamint a féknyereggel érintkező élekre!

A fékbetétek cseréjekor ellenőrizzük a fékfolyadék szintjét is, ha kell, töltsünk utána

3.) Ellenőrizzük, hogy a fékbetét rugója a féknyereg belsejében a megfelelő helyre került (D): feszesen kell ülnie, és a belekarcolt nyí­lnak (amennyiben van ilyen) a kerék forgási irányába kell mutatnia.

4.) A fékbetétet dugjuk bele a nyeregbe!

4.1.) Egyes esetekben a fékbetétek egy vagy mindkét oldalon egy horonyba csúsznak bele. Mindenképpen ügyeljünk arra, hogy a fékbetét a horonyban megfelelően a helyére kerüljön.

5.) A fékbetét rögzí­tőcsapját a külső furaton át dugjuk bele a féknyeregbe (ha a fékbetétrugó kí­vül a fékbetéten van: a nyí­lnak a menetirányba kell mutatnia). A csap menjen át a fékbetétek és a fékbetétrugók furatain, egészen a féknyereg másik oldaláig. Ha a csap csavaros, akkor csavarjuk be a helyére!

6.) Csavarjuk be a hernyócsavart és kontrázzuk le a rögzí­tőcsap fejénél, vagy dugjuk bele a biztosí­tópecket, vagy a korongot pattintsuk bele a horonyba!

A fékfolyadéktartály fedelét leemelve találjuk ezt a gumitömí­tést. Szerelés közben ügyeljünk, nehogy a kivált szennyeződés a tartályba hulljon!

7.) A fékkar pumpálásával épí­tsük fel a nyomást a rendszerben, mí­g az új fékbetétek rásimulnak a tárcsára! Ellenőrizzük a fékfolyadékszintet, és töltsünk utána, ha szükséges (a specifikációt nézzük meg a kezelési kézikönyvben)! A fék csak egyértelműen érezhető nyomáspont esetén üzemkész!

A fékbetétek „bejáratása”

Az új fékbetéteket sohasem tehetjük ki már az első fékezéskor maximális terhelésnek, gondosan, érzéssel be kell járatnunk őket! A bejáratási időszak 100–150 kilométer. Ez alatt az idő alatt a féket nem szabad hosszabb ideig „csúsztatni”, fékezzünk röviden és határozottan!

A féket a „motor ellenében” sem szabad bejáratni, ez árt az új betéteknek: felületük felmelegszik és üvegesedik. Minden fékezés után igyekezzünk elegendő időt hagyni a fékbetéteknek arra, hogy kihűljenek!

Ha egy mód van rá, a bejáratási időszakban kerüljük a hosszú fékezéseket, ha azonban a forgalom miatt mégis erre kényszerülünk, akkor egy hosszabb, erőteljes fékezés után megálláskor azonnal engedjük fel a féket, ne tartsuk behúzva!

Kis idő elteltével a fék egyre jobban fog, az érzés megfelelően transzparenssé válik. Ilyenkor a fék már a megszokottak szerint használható.