Elektromos kitekintő

Bár az elektromos kétkerekűek egyre jobban terjednek, és az innovatí­v vállalkozásoknak köszönhetően sok minden történik mostanában ezen a területen, azért még a technika pubertáskorban jár, az árak borsosak, az eladások pedig szerények. Merre tart az elektromos hajtású járművek úja?

„A 70 kilowattos elektromotor és minden, ami körülötte van, még a jövő zenéje, de a helyzet biztató.” Ezekkel a szavakkal jellemezte a Motorrad szerkesztője, Peter Mayer a 2009/1-es számban megjelent Oree elnevezésű Honda motorkerékpárt. A tanulmányt két diák, Niko Albertus és Andre Look készí­tette az offenbachi főiskolán, akik az elektromos jármű terveit be is mutatták a 2008-as INTERMOT-on. Ma meglepetten dörzsöljük a szemünket: a Lito Green Motion 60 lóerős Sora elektromos motorja, amely a hátsó keréken akár 900 newtonmétert is teljesí­t, nagyon hasonlí­t az akkori tanulmányra. Jelenleg a kanadai modell éppen a TíœV Südnél Münchenben van homologizációs eljárás alatt, hogy Európában is árusí­thassák. „Ez egy igazi rakéta”, áradozik Volker Blandow az ottani „Global Head of E-Mobility”-tól. Blandow és csapata jó féltucatnyi sorozathomologizációt, valamint nagyjából 20 egyedi engedélyt adott már ki elektromos kétkerekűekre.

 

Úgy tűnik, eljött az elektromos hajtóművek ideje, de egyelőre a nagy japán gyártók még nem sietik el a dolgot. Bár a világ vezető gyártójának, a Hondának az EV Neo személyében van elektromos robogója a kí­nálatban, de ezt egyelőre csak ízsiában árusí­tják. Ami viszont érdekes: 2014-ben a Hondán alapuló Mugen Shinden istálló indulói a Man-szigeti Zero-TT-n eddig soha nem látott megbí­zhatósággal minden eddigi rekordot megdöntöttek, és a több mint 60 kilométeres versenytávon 188 km/h-s átlagsebességet értek el, amivel alaposan megjaví­tották az eddigi eredményt. A régi vetélytárs, a Yamaha a tavaszi Tokyo Motor Show-n két elektromos motorkerékpárt mutatott be: a csinos City-Bike PES1-et és a karcsú PED1 endurót. Ez szép, de hogyan tovább? A Motorrad kérdésére tömören csak annyit mondtak, hogy ezek tisztán koncepciómodellek, amelyekről nem tudnak további információt adni.

 

Szemet gyönyörködtető: a Yamaha elektromos városi motorja, a PES1 prototí­pusa

 

A nyáron is megmutatkozott a Harley–Davidson esetében hogy az elektromos motorkerékpárok izgalmas témának számí­tanak a motorospiacon. A kultuszmárka alaposan meglepte a szakmát és a rajongókat egy Livewire munkací­mű elektromos modell prototí­pusával. Az Egyesült íllamokban majdnem 40 példány állt készen a próbaúakcióra, és az elektromos Harley-ra adott reakciók nagyon pozití­vak voltak. Az elkövetkező motoros szezonban állí­tólag Európára is terveznek egy hasonló tesztkörutat. Az egyik legfontosabb piacként Németország valószí­nűleg kiemelt szerepet fog játszani a vevők reakciójának tesztelésénél.

 

Mindezek ellenére ez idáig mindössze két nagy gyártó hagyta el a biztonságos fedezéket: a BMW májusban a C evolution maxirobogóval lépett ki az elektromos kétkerekűek piacára, a KTM-nél pedig hosszú vajúdás után szeptember közepén végre megszülettek a régóta várt elektromos modellek, az E-SX és az E-XC.  A kí­nálatot jelenleg mégis olyan innovatí­v, a motorospiacon újnak számí­tó vállalkozások uralják, mint a Zero és a Brammo. Ezek a cégek jelentették meg az első olyan elektromos motorkerékpárokat, amelyekkel élvezetes a motorozás, és legalább valamennyire a hatótávolságuk is elfogadható, mint ahogy azt a Brammo Empulse R tesztje is bizonyí­tja. Rajtuk kí­vül jelen van még jó néhány kisebb cég a piacon, amelyek elsősorban az offroad- és triálszegmensben tevékenykednek.

 

Hamarosan Európában is kapható lesz a kanadai Lito Green Motion gyártmánya, a Sora

 

Az 45 km/h-nál nagyobb sebességre képes elektromos hajtású kétkerekűek forgalomba helyezési adatai még a nagy német piacon is meglehetősen szerénynek mondhatók: 2011-ben 142 darabot állí­tottak forgalomba, 2012-ben 227-et, 2013-ban pedig 201-et. 2014 első nyolc hónapjában már 286 ilyen modellről szólnak a statisztikák, ami leginkább a BMW C evolutionjának köszönhető. Ebben az időszakban 70 Zero és 10 Brammo került még az utakra Németországban.

 

A környezettechnológiákra specializálódott piackutató vállalkozás, a coloradói Pike Research azt jósolja, hogy 2016-ban – ízsián kí­vül – Nyugat-Európa lesz az elektromos kétkerekűek legnagyobb piaca, 2,4 milliárd dollárral. Ez az összeg az eddigi darabszámokat tekintve aránytalanul soknak tűnik. Az intézet szerint Nyugat-Európa középtávon 3,4 százalékkal részesedik majd az elektromos kétkerekűek globális piacából, de a teljes forgalom 12 százalékát adja majd.

 

###

 

A nagy cégek egyre inkább lépéskényszerbe kerülnek, hiszen az elektromobilitás nyilvánvalóan egyre divatosabb, és az új piaci szereplők jelentős előnyre tettek szert. Egyelőre azonban nehezen tervezhető a piac. Az olyan nagy teljesí­tményű modellek, mint a 2015 tavaszára í­gért, a CRP Technology high-tech műhelyében készülő olasz szupersportgép, az Energica Ego, vagy az amerikai Mission Motorcycles Mission R elnevezésű modelljének ára olyan magas, ami csak kevesek kiváltsága lehet. „Néhány bemutatott jármű a hatékonyságot és a teljesí­tményt tekintve egyszerűen rossz koncepciónak bizonyult”, panaszkodik Gunnar Balkow, az akkumulátorokat és teljes rendszereket kí­náló BMZ kutatás-fejlesztési részlegének vezetője, aki egyben az E-mobilitás-szövetség szakértője az elektromos kétkerekűek terén.

 

Mivel egy elektromotor erősebb, ezért esetében a kisebb teljesí­tmény is elegendő. „Ezenkí­vül egy elektromos hajtóművel viszonylag egyszerűen el lehet érni rövid időre a legnagyobb terhelést például gyorsí­táskor vagy meredek emelkedőn” – mondja az akkumulátorok szakértője. A 48 lóerős maximális teljesí­tmény teljes terhelésnél tökéletesen elegendő. „Ha a jármű kialakí­tása hatékony, akkor a gyakorlat szerint nem jelent gondot a 150 kilométeres hatótávolság”, állí­tja Balkow. Emellett kritikával illeti azokat a cégeket, amelyek elektromos járműveiket legalább 10, vagy akár 20 évre alakí­tják ki.

 

Miért ilyen szkeptikusak? „Az elkövetkezendő öt évben az akkumulátorok kapacitása 30-50 százalékkal nőni fog”, állí­tja Balkow. „Tí­z év múlva akár meg is duplázódhatnak. Ezért ésszerűbb lenne, ha olyan járműveket terveznének, ahol a hajtómű legfontosabb része update-elhető.”

 

Futurisztikus külső, szokatlan konstrukció és innovatí­v koncepció: az osztrák elektromos cruiser, a Johammer J1 200 kilométeres hatótávolságot í­gér

 

Pontosan ezt a koncepciót követi az osztrák startup vállalkozás, a Johammer, amely tavaly tavasszal jelentette meg futurisztikus J1 elnevezésű modelljét, amelynek a hatótávolsága állí­tólag a 200 kilométert is eléri: a 200 000 kilométeres vagy 4 éves garantált élettartam mellett a Johammer különböző cserelehetőségeket is kí­nál, ha időközben nagyobb teljesí­tményű energiatárolási technológiák állnának rendelkezésre. „Idén 49 darabot gyártunk a J1-ből”, mondta Lukas Geymayer. „Ezek kiválasztott vevőkhöz kerülnek majd, és igyekszünk alaposan kielemezni az esetlegesen előforduló gyerekbetegségeit, mielőtt jövőre belekezdenénk a sorozatgyártásba. A cél aztán évi 50 darab gyártása. A kiszolgált akkumulátorokat újrahasznosí­tjuk: következő életükben fotovoltaikus berendezések áramtároló moduljaiként működnek majd.”

 

Ezzel pedig a környezetvédelem is előkerül, aminek rögtön több aspektusa is van. Tisztán elméletileg 2,5 kWh értéke 0,3 liter benzinének felel meg. Mí­g a belső égésű motor legjobb esetben is csak az üzemanyag energiájának 37 százalékát hasznosí­tja, egy elektromos hajtómű több mint 90 százalékos hatásfokkal működik. így a negyedliternyi üzemanyagból majdnem háromnegyed liternyi lesz. A hatásfokon kí­vül a felhasznált áram szén-dioxid-mérlegének is nagy szerepe van környezetvédelmi szempontokat tekintve. A kizárólag megújuló forrásokból fedezett elektromosság gyakorlatilag szén-dioxid-mentes. 2013-ban már ilyenből fedezték Németország áramszükségletének egynegyedét – és ez az arány csak nő.

 

Elektromos Harley–Davidson a próbaúon: vajon hogyan fogadják?

 

A KTM fejlesztési vezetője, Philipp Habsburg még egy okot megnevez, ami miatt elő kellene segí­teni az elektromobilitást: „A zaj- és károsanyag-kibocsátási előí­rások egyre nagyobb mértékben befolyásolják a járműipart, ezért is egyre nagyobb az elektromos hajtóművek jelentősége. Közép- és hosszú távon azzal számolunk, hogy az elektromos motorok egyre jobban elterjednek a piacon, a közúon éppúgy, mint terepen.”

 

Elektromos hajtómű mint reménysugár? A halottnak hitt régi spanyol márkánál, a Bultacónál, amelybe a madridi egyetem mérnökeinek egy csoportja és az LGN Tech Design SL mérnökiroda lehelt új életet, meg vannak erről győződve. „A kétkerekű mobilitás nagy része a jövőben elektromos alapú lesz”, állí­tja a Bultaco elnöke, Gerald Pöllmann, a kérdés csak az, mikor. A Bultaco májusban mutatta be az első, Rapitán elnevezésű elektromos modelljét, és annak sportváltozatát, amelyeknek a gyártása 2015 tavaszán indul Barcelonában. De ez előtt még egy meglepetéssel is készülnek: „Az első negyedévben piacra dobunk 1000 darabot egy kisebb modellből”, árulja el Pöllmann. A Bultaco vezetőjének állí­tása szerint érdemes izgalommal várni, hogy a márka történelmi szerepet tölt-e majd be az e-mobilitás terén.