EH-LINE ES-02 elektromos robogó – Settenke

Kifogyó kőolajkészletek, egekbe szökő benzinárak, szmogriadó. A járműfejlesztők egy ideje már azon dolgoznak, hogy a mobilitást megtartva hogyan kerülhetnénk el a Mad Max II-ben megjövendölt rémisztő benzinválságot. Az elektromos hajtás az egyik lehetséges alternatí­va, köztük a hazai piacon is elérhető EH-Line ES-02 villanyrobogó.

Ránézésre az ES-02 nagy cicaszemével modern vonalvezetésű, közepesen nagy testű 125-ös robogó. Némi kutatómunkával kiderí­thető, hogy létezett ugyanezzel a külsővel 125-ös és 150-es robbanómotoros változat is pl. a kí­nai Benda márkanéven. Az elektromos hajtás plusz alsó mereví­tővel és két alsó-oldalsó burkolati elemmel jár, ami eltakarja az exrobbanómotor helyét. A benzines múltra emlékeztet a jobb kapcsolón meghagyott indí­tógomb, ezt egy ötletes húzással dudagombbá alakí­tották, í­gy mindkét kézre jut belőle egy-egy.

KIPRí“BíLTUK BUDAPEST ELSŐ NYILVíNOS ELEKTROMOS TÖLTŐOSZLOPíT!
Motorok EH-LINE ES-02 elektromos robogóA puritán műszeregységet a sebességmérő, a Tavaly ősszel helyezték forgalomba az ELMÅ° Váci úi székháza (1132 Bp., Váci ú 72–74.) előtt az első nyilvános elektromos töltőállomást, amelyet egy éven át ingyenesen használhatnak az elektromosjármű-tulajdonosok. A kúoszlopról két robogó töltése lehetséges egyszerre. Ez nem egy egyszerű konnektor, ezért be kell ballagni a recepcióra, ahol egy kérdőí­v kitöltése után adják át a speciális töltőkábelt. A motort az oszlopra csatlakoztatjuk, majd fel kell hí­vni egy központi számot, ahol engedélyezik a műveletet. Az oszlop kijelzőjén világí­tó zöld LED jelzi, hogy folyamatban van a töltés. A berendezés háromfázisú, í­gy a 3×32 amperrel sokkal gyorsabban feltölthető az akkumulátor, mint az otthoni 230 V-os hálózatról. A töltés végén ismét tárcsázni kell a számot, ekkor tudjuk lecsatlakoztatni a motort és visszavinni a kábelt.



A lényeg azonban a 20 darab 3,6 V-os Li Fe Po4 cellából álló akkumulátorcsomag, amely a hátsó kerékagyba épí­tett 4 kW-os villanymotort látja el energiával. Ezek, no meg az elektronika és az inverter – amely a 12 V-os berendezésekhez szükséges – teszik ki a bekerülési költség tetemes részét, és itt a hideg zuhany: az EH-Line ES-02-t 1 270 000 Ft-ért méri a hazai forgalmazó, a Leier Eco-line Kft. Ezen technikai elemek külön-külön is megtalálhatók a kí­nai gyártók kí­nálatában, de ki kell ábrándí­tanunk azokat, akik házi készí­tésű elektromos robogót fontolgatnak. A részegységek egyesével igen drágák, összeépí­tve sem lenne lényegesen olcsóbb a gyári, EU-s szabványoknak megfelelő kétkerekűnél. Nem csoda hát, hogy a perifériákon, í­gy a markolatokon, kapcsolókon, tükrökön, lámpákon próbáltak meg spórolni.

Motorok EH-LINE ES-02 elektromos robogó
A puritán műszeregységet a sebességmérő, a töltöttségiszint-jelző és az

LCD kijelzős óra teszi ki. Töltés közben nincs rajta visszajelzés


A borsos vételártól elvonatkoztatva kezdtem a tesztet, bátor húzással mindjárt egy hosszabb útal. A kétfokozatú sebességszabályozót a takarékos L állásba kapcsolva csavartam meg a gázmarkolatot – vagyis potméter –, amely kis holtjáték után lórúgásszerűen indí­tja el a testet. Néhány másodperc alatt hangtalanul éri el a 45 km/h-t, de ebben a fokozatban nem engedi a gyorsabb száguldást. A rakpartra leérve ez már kevés, jól tudja ezt mindenki, aki ötvenes robogóval jár. Gondolkodás nélkül átkapcsoltam a pazarló H módba. Előbbit a gyártó túra, utóbbit sport módnak hí­vja. A lényegi különbség a sebességkorlátozásban rejlik. Mivel 10 kilométer megtétele után még nem láttam vészes feszültségesést, sőt a mutató továbbra is teljes töltöttségi állapotot jelzett, meg sem fordult a fejemben, hogy visszakapcsoljak takarékba, tovább élveztem a dinamikus haladást, ami időnként a 80 km/h-s tempót is meghaladta. Ezt csupán az zavarta meg, hogy azokban a ritka pillanatokban, mikor a forgalom haladása egyenletes sebességet kí­vánt volna meg, furcsa, lökdöső érzést éreztem, ami a szabályozó elektronikának róható fel.

A mélyre helyezett akkumulátornak köszönhetően meglepően könnyű irányí­tani az EH-t, fordulékonysága is elegendő ahhoz, hogy a belvárosi össznépi bújócskában boldoguljon. A fékek jól adagolhatóak, biztonságosan megfogják a robogót. Az első féknyereg ABS feliratú tartálya a kí­nai gyártásban elterjedt megoldás. Blokkolásgátló hatása megkérdőjelezhető, ugyanis rövid próbálgatás után sikerült megcsúsztatnom a kereket.

 A rugózás inkább kemény, mint lágyan ringató, ez a sportos stí­lusnak kedvez, a rossz utaknak már nem annyira, ráadásul a gidres-gödrös szakaszokon zörög is rendesen. A 13 colos kerekek vaskos abroncsai is besegí­tenek a csillapí­tásba. Az ülés tágas, magassága barátságos az alacsony növésűek számára is, de sajnos előre lejt, í­gy a fészkelődés elkerülhetetlen.

Motorok EH-LINE ES-02 elektromos robogó
4 kW-os maximális teljesí­tményével éppen belefér az M kategóriába, azaz

a rendszám nélkül használható és B-s jogosí­tvánnyal vezethető 50-esekkel

veszik egy kalap alá. Utóbbiak labdába sem rúghatnak mellette, legfeljebb a

súlyos tuningon átesett példányok tudnak vele lépést tartani


46 kilométer után állí­tottam le először, amikor is a töltöttségjelző a maximumot mutatta, és ez kissé elbizonytalaní­tott a műszer pontos működését illetően. A felvetés tisztázása érdekében kisbuszos asszisztencia mellett indultam únak újra. Alapból az L fokozatot használtam, de a nagy forgalmú úon – a teljes menettáv harmadában – H-ba kapcsoltam, mivel egyrészt í­gy életszerű, másrészt pedig lényegesen biztonságosabb az elérhető tempó. Kellemes tapasztalat, hogy az etyeki dombság emelkedői meg se kottyannak az ES-02-nek, nem csak megbirkózik velük, de akár gyorsulni is képes felfelé. Az első próbához hasonlóan 45 km-ig a töltöttségjelző meg sem moccant, majd H fokozatban fél töltöttséget, L-be visszakapcsolva ismét maximumot mutatott. 55 km után már éreztem, hogy utam végéhez közeledem, rohamosan süllyedt a mutató, végül 65 km-nél fogytam ki teljesen az elektronáramból. Érdekesség, hogy mire megérkezett a mentőcsapat, addigra annyira ismét magához tért az akkumulátor, hogy a robogó önerejéből fel tudott kapaszkodni a rámpán. A gyártó által megadott 90 km-es hatótáv ugyan nem teljesült, de sí­k úon és szigorúan L fokozatban használva elérhetőnek tűnik.

Hazaérve mérőberendezéssel ellátott konnektorba csatlakoztattam az erejét vesztett járművet. Tapasztalataink szerint az akkumulátor töltése 6-7 órát vesz igénybe teljesen lemerült állapotról. Reggelre 2,7 kW áramfelvétellel érte el a maximális töltöttséget, azaz normál háztartási tarifával számolva 140 Ft-ba került a tesztkör. Ugyanez egy tuningolt 50 cmÅ‚-essel legalább 2 liter üzemanyagba, azaz közel 800 Ft-ba kerülne, mí­g az előző számunkban tesztelt rendszámköteles, hasonló menetteljesí­tményre képes Honda Visionnal is meghaladná a 400 Ft-ot.