Bukósisakok héjszerkezete – Dióhéjban

Az evolúció során az ember koponyája nem tudta követni a járművek diktálta tempót, í­gy a túléléshez szükség volt védőfelszerelésekre. A motornál ez – többek között – a bukósisak. Lássuk, mi védi meg a fejünket.

A bukósisak lehet szép, szí­nes vagy egyszí­nű, lehet praktikus, de lehet egyszerű, speciális, vagy egyedi, és lehet mindezek különböző arányú keveréke. Mindegyik más és más, de a lényeg a biztonság, amit nyújtanak. Ennek egyik meghatározó összetevője a festék és a hungarocell között található: maga a héj. Bukósisak vásárlásakor a motoros hatalmas kí­nálattal, és meglepően nagy árkülönbségekkel találkozik a motoros boltokban, és rendszerint azzal szembesül, hogy a héj anyaga alapvetően meghatározza, hogy a kiválasztott sisak melyik árkategóriába tartozik. Mivel ezek pontos mibenlétével sokszor maguk a kereskedők sem 100%-ig biztosak, ezért a Motorrevü rendet tesz e téren, í­gy mindenki tisztába kerül avval, hogy mit és miért húz a fejére.


Annyit ér a fejed…

A különböző anyagú bukósisakok által nyújtott védelem nem feltétlenül függ össze azok héjanyagával. Töréstesztek azt bizonyí­tják, hogy a márkás, különböző kategóriás, „E” minősí­tésű bukósisakok mind megfelelnek a szabványoknak, a gyártók az erősebb anyagok használatával elsősorban a súly csökkentését igyekeznek elérni. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a drágább bukósisakok ára több, komolyabb fejlesztést, tesztelést tartalmaz, amik nem feltétlenül csak az EU minősí­tés megszerzését, hanem a tökéletes, bármilyen irányú ütközéssel szembeni tökéletes védelem elérését célozzák meg.

Egy gyors próbakör alkalmával nem érezni jelentős különbséget egy könnyűnek és egy nehéznek számí­tó sisak között. Hosszú túrán, nagy sebességnél, vagy sportolás közben azonban hatványozottan jelentkezik minden egyes gramm, amit a nyakukkal kell megtartanunk. Az állvédő nélküli sisakok rendszerint a legkönnyebbek, mí­g a bonyolult héjszerkezetű, felnyitható állúak a legnehezebbek. A teljesen zárt bukósisakoktól kaphatjuk meg az ideális súly-biztonság arányt.

A sisak súlyát nem csak a héj, hanem a benne lévő ütéselnyelő réteg, és a bélés is befolyásolja. Mivel ez méretenként eltérő, ezért a komolyabb gyártók több (kettő, esetenként három) különböző héjméretet készí­tenek egy-egy tí­pushoz, hogy biztosí­tani tudják a közel azonos súlyt.

íœvegszál sisakhéj. Viszonylag olcsó és nagy a szakí­tószilárdsága, í­gy vékonyabb rétegben alkalmazható, mint a sima műanyag, de még mindig nem a legkönnyebb

Olasz szabadalom az úgynevezett „multi axial fiber”, ami egy olyan üvegszál szövetszerkezet, ahol az egymással párhuzamos szálak az egyik irányban sűrűbben, rá merőlegesen ritkábban vannak szőve. Ebből az anyagból úgy épí­tik fel a héjat, hogy a ritkább szövés keresztbe, a kisebb rádiuszú, tehát eleve erősebb görbület mentén legyen. Az í­gy készült sisakhéj homogén szilárdságú, súlya mégis kivételesen alacsony. Az ilyen héjszerkezetű trikompozit sisakok súlya 1 kilogramm körül van.

– Tisztán karbon vagy kevlár bukósisak nem létezik. Ez a két anyag messze a legnagyobb szakí­tószilárdsággal rendelkezik azok közül, amit bukósisak héjához alkalmaznak, önmagukban mégsem alkalmasak erre a célra. A karbon túlságosan rideg és repedésre hajlamos, mí­g a kevlár a kelleténél rugalmasabb anyag. Éppen ezért minden kompozit sisak alapjául üvegszál szolgál, a karbont és a kevlárt pedig külső rétegnek vagy egyes, kritikus részek megerősí­tésére használják.

– A polikarbon egy fantázianév. A polikarbonát fantáziadús lerövidí­tése, ami kiválóan alkalmas a vásárlók megtévesztésére.


Termoplasztik sisakok

Polikarbonát (vagy Lexan), ABS. Ezek hőre lágyuló műanyagok, jól és könnyen alakí­thatók, ezért nagy mennyiségű sorozatgyártásra ideálisak. Ebből is adódik, hogy a műanyag sisakok ára a legolcsóbb. Hátrányuk annyi, hogy a megfelelő szilárdság és ütéselnyelő-képesség érdekében vastagabb rétegben kell alkalmazni, ezáltal a kész bukósisakok súlya is nagyobb lesz.

Kompozit sisakok

Kompozit, vagyis társí­tott. Ennél műgyantát, mint hordozóanyagot társí­tanak egy vagy több könnyű, de rendkí­vül erős anyagból (pl. üvegszál, karbon vagy kevlár) készült szövettel. A kompozit sisakok előállí­tása, a laminálás rendkí­vül bonyolultabb művelet. A különböző szövetrétegeket meghatározott sorrendben illesztik egy formába, és műgyantával itatják át. Végül kipréselik belőle a légbuborékokat. A héj akkor van készen, amikor a felesleges részeket eltávolí­tották róla.