Több komfort, kevesebb kompromisszum és változatlan sportosság: egyszerre igyekszik megfelelni e szempontoknak a Suzuki GSX-S1000 „GT” utótaggal kiegészített, megújult változata. Vajon megy neki? A mesés szépségű észak-olasz tóvidéken kerestük a választ a kérdésre.
Ezúttal nem a szintén errefelé található, méltán felkapott Garda-tó, hanem az annál kisebb, de legalább olyan lenyűgöző Lago d’Iseo szolgált menetpróbánk színhelyéül. Szép környék, finom ételek és rendesen megtépázott aszfalt – jellegzetesen olaszos hozzávalók. Aki csak teheti, okvetlenül látogasson el Itália ezen csodás szegletébe! Soha nem gondoltuk volna, hogy ez a vidék ad otthont a világ legnagyobb fegyvergyárának. Magunk is meglepődtünk, amikor egyszer csak a semmiből felbukkantak mellettünk az 1526-ban alapított Fabbrica d’Armi Pietro Beretta épületei.
Újdonságok
Motor
- Euro5-megfelelőség, módosított légszűrőház, kipufogódob, vezérműtengelyek és fojtószelepek
- Kisimított teljesítmény- és nyomatékgörbe
Futómű és ergonómia
- Masszívabb hátsó váz kofferrögzítő pontokkal
- Jobban hátranyúló, 2,3 centivel szélesebb,
gumiágyazású kormány
- Vastagabb párnázatú első és hátsó ülés
- 19 literre bővült tanktérfogat
- Új hangolású rugózóelemek
- Dunlop Sportmax Roadsport 2 gumik
Elektronika és asszisztensek
- Elektromos gázkar
- Három menetprogram, három helyett öt fokozatba kapcsolható kipörgésgátló
- Blipper funkciós gyorsváltó
- Tempomat
A földkerekség több hadseregét és sok tehetős vadászát innen látják el nagy presztízsű, minőségi lőfegyverekkel. Ha már itt tartunk: van néhány közös vonás az említett flintákban és a japán márka túramotorjaiban. Az egyik kétségtelenül az elegáns megjelenés. Jóllehet, sosem lesz olyan népszerű a GT a gyűjtők körében, mint egyik-másik ritka Beretta, de azért látszik rajta, hogy lényegesen dinamikusabb megjelenésre tett szert, mint szerencsétlen külsejű elődje, az „F”.
A GT-nek már nem olyan díványrobogós az orra, mint a másiké volt, ráadásul nem hányavetin ráaggatottnak, hanem gondosan megtervezettnek, önálló arculatúnak látszik az idoma, vagyis öltözetének azon része, amiben egyértelműen különbözik a műszaki alapját szolgáltató csupasz változattól.
A másik hasonlóság a tökéletes kontroll. Annak érdekében, hogy még véletlenül se „süljön el” magától a motorkerékpár, jobban bebiztosították a Suzuki fejlesztői. Immár öt fokozata van a kipörgésgátlónak, és érezhetően jobb tapadású Dunlop gumiabroncsok tartják a kapcsolatot az úttal. Mindkettő nagyon hasznosnak bizonyult a próbakörön. Egyrészt azért, mert helyenként még vizes volt az országút, másrészt azért, mert szinte mindenütt katasztrofális mértékben fel volt töredezve az útburkolat. Szintén nagyon jó hasznát lehetett venni a különféle menetprogramoknak, amelyek a fojtószelepek teljesen digitális vezérlése, vagyis az elektromos gázkar (ride by wire) révén valósulnak meg.
Mindegyik menetprogramban maradéktalanul lehívható a teljesítmény egésze, mindössze a gázadási reakcióban és a nyomatékleadásban van különbség közöttük, igaz, e két utóbbi nem állítható egymástól függetlenül. Kár, mert például B programban finomabb a gázfelvétel, de kevésbé robbanékony a motor, mint A-ban, ami a 150 LE-nek megfelelő dinamikát szavatol. Ez utóbbiban ugyanakkor majdnem olyan nyers a GT gázfelvétele, mint amilyen az előző F első szériájáé volt. Persze, ha akarja, teljesen rábízhatja a motoros az ellenőrzést magára a járműre, méghozzá azon az egyszerű és kézenfekvő módon, hogy a sebességet szabályozandó, működésbe hozza a valamelyest felhasználóbarát tempomatot.
A harmadik fegyverpárhuzam a használati komfortban rejlik. Ezen a téren a legszembetűnőbb a különbség az új GT és elődje, az F modell között. Míg a korábbi kiadásnál jószerével csak alibi volt a túraalkalmasság, addig a mostanin jobban felegyenesedve, kényelmesebben lehet utazni. Főleg hátul nagyobb a hely, és kimondottan masszívak az utaskapaszkodók. Immár teljes körű védelmet nyújt a plexi a motoros testének. A feje ugyan itt is ki van téve a széláramlatnak, de nem korbácsol légörvényeket. Aki magasabb szélvédőt szeretne, az rendelhet magának a gyári kiegészítők közül.
A benzintank 19 literes, a sisakokat is elnyelő kofferek együttes űrtartalma 36 liter. A korábbiaktól eltérően már nem szövet-, hanem kemény műanyag héjúak. Akárcsak eddig, most is hozzáértő módon, megbízhatóan teszi a dolgát a nagyobb tömeghez hozzáigazított Kayaba futómű. Annak ellenére, hogy jellegéből adódóan feszes a hangolása, nagyon érzékletesen működik. Próbautunk alkalmával egyedül a rugóstag volt kénytelen időnként fejet hajtani egyik-másik kimondottan durva lökés előtt. Az új infotainmentet illetően vegyes benyomásaink alakultak ki. A grafikája, a kinézete és a működési sebessége szuper, a kezelhetősége viszont meglehetősen körülményes. Az egyik legidegesítőbbnek azt találtuk, hogy a gyújtás minden egyes kikapcsolása után újból létre kellett hozni a bluetoothos kapcsolatot a mobiltelefon és a motorkerékpár között.
A korábbról már ismert K5-motor a nagy hengerűrtartalmú japán négyhengeresektől megszokott dinamizmust szavatolja. Mostanra szépen levetkőzte a közepes fordulaton érezhető nyomatéklyukat, de még mindig legalább 5000 percenkénti fordulatra van szüksége ahhoz, hogy kellő lendülettel, sőt, mi több, meggyőző vehemenciával mozgassa a járművet. Pont nagy fordulaton erősödnek fel valamelyest a vibrációi, annak dacára is, hogy kellően vastag gumiburkolatokat alkalmazott a Suzuki a megfelelő helyeken. Ugyanakkor nagyon jól használható a villámgyorsan és bársonyos finomsággal működő, új gyorsváltó.
Az irányíthatóság lényegében nem sokat változott a korábbiakhoz képest. Szélsőséges esetben most is inkább stabil, mint kezes a túra GSX, ami egyúttal azt jelenti, hogy jobban szereti a hosszú, elnyújtott, mint az éles kanyarokat. Gyors átdöntések alkalmával ezúttal élénkebbnek tűnt a far, mint korábban, ám ezen biztosan sokat lehet javítani a teljesen állítható kivitelű rugóstag megfelelő finomhangolásával. Kiválóan adagolhatók a Brembo fékek, de azért nem harapnak olyan élénken, mint arra a GT erőt sugárzó külseje alapján számítana az ember. Ez a tény szerencsére nem befolyásolja negatívan a japán túragőzösről szerzett összbenyomást. Mindent egybevetve úgy véljük, igazi nagy kaliberű és tűzerejű fegyverrel álltak elő a japánok.
ÖSSZEGZÉS
Eredményes volt a küldetés: úgy lett még túraalkalmasabb a GT, hogy közben nem vizezte fel a GSX-koncepciót. Kiváló ajánlat mindazoknak, akik túl nehéznek vagy drágának találják a full size túraendurókat. Ami némileg veszélyeztetheti a kilátásait, az a hasonló jellegű Kawasaki Ninja 1000 SX, ugyanis még gazdagabb felszereltséget ad cserébe kevesebb pénzért. Szép kék fényezéssel viszont csak a Suzuki büszkélkedhet.
