Bemutató: Aprilia Tuono 660

Mindössze 183 kilogramm, 95 lóerő, és a maga 4 179 900 Ft-os árával nem is a legdrágább: a Tuono 660 ezekkel a hozzávalókkal szeretné felkavarni a középkategóriás naked bike-ok piacát. Vajon lesz benne elég spiritusz ehhez? Első benyomások Olaszországból.

Az Aprilia bemutatta a 660-as Tuonót (olaszul mennydörgés), a legújabb naked modelljét, amely igen közel áll egy sportmotorhoz – a szintén mostanában bemutatott RS 660-hoz. Az Apriliának tökéletes receptje van arra, hogy sportos típusaiból kiindulva lenyűgöző naked változatokat alakítson ki. A módszert jó ideje tökéletesítik, hiszen már a régi RSV Mille második generációja óta alkalmazzák: 2002 óta minden versenykiadáshoz gyártanak egy azon alapuló naked bike-ot is. Az Aprilia minden alkalommal kitett magáért, a magasabb kormányos változatok felszereltsége és futóműve mindig hasonló színvonalú, mint a sportgépeké. Az Aprilia most ugyanezt az alapelvet alkalmazza naked bike körének legifjabb tagjánál, a Tuono 660-nál is. Hogy miben változott az üléspozíció az RS 660-hoz képest?

Tüzes soros kéthengeres, amelynek gyári állapotában gyorsváltó/blipper nélkül kell boldogulnia

A csőkormány kilenc centiméterrel magasabban van, mint a sportgép csutkakormánya, a lábtartók valamivel előrébb és lejjebb kerültek, ezenkívül csillapító gumiborítást is kaptak. Ergonómiai szempontból ezek a legnagyobb eltérések. Az erőforrás esetében ugyanakkor a Tuono 660-nak bizonyos megszorításokkal is meg kellett békélnie: kéthengerese már csak 95 lóerőt mobilizál, amikor 81-es dugattyúi 10 500/minnél megteszik 63,9 milliméternyi útjukat a holtpontok között.

Fényes nappali menetfénycsíkok keretezik a kétledes főfényszórót

A 660-as sportgép 5 lóerővel tud többet. Más kérdés, hogy erre feltétlenül szüksége van-e, mindenesetre ezzel a konfigurációval a Tuono 660 alkalmas az A2-es jogosítványosoknak is. És aki most úgy gondolja, hogy akkor már unalmas is, az vessen egy pillantást a literenkénti teljesítményre, amely a Tuono 660 esetében 144 lóerő. 1100-as nagy testvére nagy fordulaton pörgő V4-esével a maga 162 lóerejével nincs is olyan messze ettől. Ami azt jelenti: ebből a Tuono 660-ból még tényleg lehet valami.

Jól áttekinthető TFT-kijelző, amelyet meglehetősen ösztönösen kezelhetünk

Ezért most elég az elméletből, üljünk rá és menjünk végre! A 270 fokos csapszegelékeléssel készült erőforrás nagy hanggal indul meg, és 2000/min-től finoman adagolhatóan veszi a gázt. Legalábbis akkor, ha a három közúti menetprogram közül a legdefenzívebb van épp beállítva. A három program: Commute, Dynamic és egy egyedi igények szerint beállítható program. Commute módban az Aprilia inkább visszafogott értékeket produkál a gázvétel és a kisegítő rendszerek teljes armadája számára. Ezek magukban foglalják az állítható ABS-t és kipörgésgátlót, a szintén módosítható egykerekezéskontrollt és motorféknyomatékot.

Nehéz a választás: az utasülés alatt egy masszív csomagtartó rejlik

Ha Dynamic üzemben durván feltekerjük a gázt kis fordulaton, a Tuono 660 nagyon megugrik. Ezért a Róma körüli, inkább városinak érzett forgalomban egyelőre inkább a Commute változatot állítjuk be. A közúti programok mellett még kétféle versenyhangolás is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik előre programozott, a másik saját ízlésünk szerint állítható be. Lassan szélesedik az út és emelkedik a tempó. A jobb oldali kormánykapcsolóval gyorsan, menet közben váltok át Dynamic módba, a motor örömujjongásban tör ki. Az eltérő hosszúságú szívótorkokkal ellátott kéthengeres már kis fordulaton is jól ellátja a feladatát, feljebb pedig tiszta örömforrássá válik.

Ha 5000/min fölött tartjuk, akkor olyan lazán pörög fel, olyan határozottan növeli a teljesítményét, hogy a pilóta epekedve várja a következő kanyarkijáratot, ahol újra megtekerheti a gázkart. Csak az olasz utak rontanak valamelyest az élményen. Vagy toldozottak-foldozottak, vagy az olaszok teljesen teleszórták őket sóval. Az Aprilia valószínűleg pont ezért állította a Tuono 660 futóművét viszonylag lágyra a teszteléshez. Ezzel az utak állapota már nem annyira ijesztő, leginkább a villa siklik át lágyan az egyenetlenségeken, míg a himbarendszer nélkül csatlakozó rugóstag érzékenyebb is lehetne.

Sportos tempónál ugyanakkor a kényelmes hangolás, különösen a villáé, nem igazán meggyőző. Amikor belefékezünk a kanyarba és amikor kiengedjük a féket bedöntés alatt, az elsőkerék-felfüggesztés túlságosan gyorsan rugózik ki, és nyugtalanná teszi a motort. A villa és a rugóstag húzófokozata és előfeszítése állítható; a húzófokozati csillapítás növelése javított a helyzeten. Az utak állapota miatt a fékekről sem kaphattunk igazán pontos képet.

A radiális Brembo nyergek erősebben is ráharaphatnának a 320- as első tárcsákra, érzésre több is telne tőlük. Hogy ez a valóságban is így van-e, egy jobb körülmények között elvégzett teszten derülhetne ki. Ami azért is fontos lenne, mivel az Aprilia a Tuono 660-at a prezentációra egy opcionális kiegészítő elektronikai csomaggal látta el. Ebben benne foglaltatnak a fent említett segédeszközök, valamint egy giroszenzorral ellátott IMU is. Ami azt jelenti, hogy az elektronikai segédeszközök a bedöntés mértékét is figyelembe veszik. Gyárilag viszont a Tuono 660-nak ezek nélkül kell boldogulnia. Szintén csak extraként kapható a blipperes váltóautomatika, amely lehetővé teszi, hogy egyszerűen, lábbal váltsunk sebességet, bármely irányba. Ez a kiegészítő felszereltség rögtön nagyjából 5-600 euróval emeli meg a Tuono 660 árát aszerint, hogy az adott kereskedő mit gondol az IMU és a blipper ilyetén felturbózásáról.

A szép a dologban: az RS 660 esetében mindezek már benne vannak a 4 479 500 Ft-os alapárban. Az olaszok árképzésénél kevesebb kérdést vet fel a Tuono 660 az erőforrásban csatlakozó lengővillával ellátott futóműve. A rövid, 1378 milliméteres tengelytáv és a 66,1 fokkal meredeknek számító villaszög ellenére az Aprilia kezesen, idegesség nélkül száguld át bármilyen ívű kanyaron. Azért, hogy ez sikerüljön, Noaléban a villahidak offsetjét az RS 660-hoz képest 28-ról 26 milliméterre csökkentették. Ezáltal az RS 660-nál meredekebb villaszög ellenére 104,7 milliméterre nő az utánfutás – ugyanakkorára, mint a sportos testvér esetében.

Ezzel a kialakítással a pucér olasz modell stabilan fekszik az úton, még a széles csőkormány impulzusaira sem válik nyugtalanná. Amit Noaléban majdnem ugyanennyire ideálisan eltaláltak, az az üléspozíció. Bár a Tuono 660 elég kompakt, kicsi és könnyű motorkerékpár, még a nagyra nőttek is kényelmesen ülnek rajta, legfeljebb a tank széle korlátozza némileg a mozgásszabadságot. De igazából semmi gond vele. Látóterünkbe kerül a következő kanyarkijárat: gázt neki, a szánk sarka felfelé görbül. Ez az, amit a Tuono 660 igazán jól tud.

ÖSSZEGZÉS

Az Aprilia modelljében megvan a lehetőség arra, hogy megvesse a lábát a középkategóriás naked bike-ok között. Ehhez biztosan elegendő a 95 lóerő, mivel a motor szívet melengetően dinamikusan adagolja azt. A rugózóelemek hangolásánál és a felszereltségi politikánál egyelőre maradtak még kérdőjelek. Ennek ellenére: az első Tuono-mennydörgés után többet is szeretnénk belőle.