Mivel, mikor és hol? Mindent elmondunk a megengedett legnagyobb sebességről
Mindegy, hogy hol történt az alábbi eset, a mondanivalója egyértelmű. Egy külföldi országban, ahol gyorshajtás esetén a rendőröknek mérlegelési lehetőségük van a bírság kiszabására és a bírság nagyságának megállapítására, a következő történt. Egy férfi munkából ment hazafelé. Nem indult későn, nem terveztek családi programot, ami miatt minél hamarabb otthon szeretett volna lenni, tehát nem volt oka a sietségre, mégis a megengedettnél gyorsabban közlekedett, ezért a rendőr megállította.
Amikor a rendőr odament az autójához, rögtön megismerték egymást a gyorshajtóval, ugyanis ugyanabba a templomba jártak családjukkal vasárnaponként misére. A rendőr udvariasan közölte vele a gyorshajtás tényét, amit ő elismert, nem volt érdemes vitatkozni vagy mentegetőzni. A rendőr visszament az autójához, hogy megírja az ilyenkor szükséges büntetőcédulát. Kis idő múlva visszajött, beadta a papírt az ablakon, udvariasan elköszönt és távozott. A férfi ekkor nézte csak meg a papírt, ami nem is egy büntetőcédula volt, hanem egy kis levél.
Ez állt benne: „Kedves keresztény Testvérem! Az én kislányom hatéves volt, amikor elütötte egy gyorshajtó. A tettes fél év múlva kiszabadult, de én soha többé nem tudom megölelni a gyermekem. Csak akkor találkozok vele újra, ha a mennybe jutok életem végén. Tudom, hogy neked is vannak gyermekeid, ezért talán megérted a fájdalmamat. Kérlek, ne siess!”
Miután elolvasta a levelet, a férfi elindult, lassan vezetett hazáig. Otthon megölelte a feleségét és a gyermekeit, közben pedig arra gondolt, hogy nem büntetést kapott, hanem egy szeretetteljes figyelmeztetést. Ha ma valakit megkérdeznek arról, hogy mi az első számú oka a személyi sérüléses baleseteknek Magyarországon, az biztosan rávágja, hogy a gyorshajtás és az elsőbbségi szabályok megsértése. Elméletben elképesztően felkészültek vagyunk tehát, de a mindennapokban, a gyakorlat szintjén kevés a hajlandóságunk annak beismerésére, hogy a közlekedésbiztonság bizony rajtunk is múlik. A mi hétköznapi kis bűneinken… Mit értünk gyorshajtás alatt és mit jelent az elsőbbségi szabályok megsértése? A sebességre vonatkozó szabályozás sokrétű. Vegyük ezeket sorra!
A „Sebességkorlátozás” tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik. Meddig tart ennek a táblának a hatálya?
A „Sebességkorlátozás vége” jelzőtábla ennek a táblának a hatályát, a „Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége” jelzőtábla pedig ennek a táblának a hatályát is feloldja. Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtáblát a „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed. Ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn. Az egyes úttípusokra és járműtípusokra vonatkozó sebességértékeket a KRESZ részletesen szabályozza. Most csak a szabályokat tekintem át, a következő cikkben pedig az egyes rendelkezéseket részletesen is elemzem majd.
Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/ óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni. Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az előbbi bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
A jármű sebességét a sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
- § (1) Az egyes járművekkel – ha a KRESZ másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
- a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival autópályán 130 km/h, autóúton 110 km/h, lakott területen kívül egyéb úton 90 km/h, lakott területen 50 km/h,
a)/1. a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal – autópályán 100 km/h, – lakott területen kívül, egyéb úton 70 km/h, – lakott területen 50 km/h,
- b) egyéb gépjárművel – kivéve teherszállításra kialakított motoros triciklit –, valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel autópályán 80 km/h, lakott területen kívül egyéb úton 70 km/h, lakott területen 50 km/h,
- c) villamossal 50 km/h,
- d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/h,
- da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/h,
- db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/h,
d/1. hólánccal felszerelt gépjárművel 50 km/h,
d/2. a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/h,
d/3. a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/h, e) mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel 40 km/h,
- f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel 25 km/h,
- g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek 20 km/h,
- h) pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel 15 km/h
Folytatjuk
