Néhány éve egy internetes hírportálon a következő címmel jelent meg egy cikk: Ön lassít vagy gyorsít a sárga fényjelzésnél?
A kérdés jól kifejezi azt, hogy a közúti jelzések – és azok között is a fényjelzések – értelmezésénél nincs még egy olyan, aminek alkalmazása akkora dilemmát okozna a járművezetőknek, mint a sárga fényjelzés. Van olyan álláspont, amely szerint a sárga fényjelzés akkor töltené be igazi funkcióját, ha a fényjelző készülék és a jármű kommunikálna egymással (alighanem azt feltételezve, hogy egy intelligens fényjelző készülék képes a járművezető számára jelezni, hogy az általa észlelt sebesség mellett az áthaladás még biztonságos-e). Mások szerint a visszaszámlálóval felszerelt lámpák adnák a megoldást, mert azokból egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a zöld, illetve sárga fényjelzésből mennyi van még hátra. Tekintsük át a magyar KRESZ fényjelzésre vonatkozó rendelkezéseit!
A jelzőlámpák alapvetően arra szolgálnak, hogy az utak szintbeni kereszteződésében időben szétválasszák egymástól a különböző irányokból érkezőket. Meghatározott idő elteltével a jelzésképek ciklikusan ismétlődnek. Ez a ciklus a periódusidő, vagyis az az időtartam, amely alatt az összes jelzéskép megjelenik a lámpa lencséin, méghozzá egyszer. A periódusidő jellemzően 60-90 másodperc. A jelzőlámpák működési elve szerint két csoportot különböztetünk meg: Az egyik az idő mérésén alapul, a másik a forgalom sűrűségének mérésén. Jelzőlámpát olyan kereszteződésekbe telepítenek, ahol a forgalom nagysága azt szükségessé teszi. Emellett természetesen a jelzőlámpák telepítésének forgalombiztonsági szempontjai is vannak, hiszen az elsőbbségadási kötelezettség betartatása nagyobb biztonsággal várható tőlük, mint a jelzőtábláktól.
A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:
A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékeknek 5 típusa van:
- a) * az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
- b) * a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
- c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék: két (felül kör alakú piros-, alul kör alakú sárgafényű) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad; (ezt hívják fedező jelzőnek);
- d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készülék: egy (kör alakú sárga fényű) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést − időszakonként − az a) pontban említett fényjelző készülék is adhat;
- e) * a forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelző készüléket − a (3) bekezdésben említett kivétellel − az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelző készülék jelzése − a (3) bekezdésben említett esetet kivéve − a fényjelzéssel szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetőleg felett − az (1) bekezdés a) pontjában említett − külön fényjelző készülék működik,
- a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélső forgalmi sávban;
- b) a belső forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belső forgalmi sávban;
- c) a forgalmi sáv felett elhelyezett
készülék jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járműre vonatkozik.
(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése:
- a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
- b) a felfelé, illetőleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbbséget kell adni; (nyilat mutató zöld fény időtartama alatt a keresztirányú gyalogosforgalom nem kaphat zöld jelzést. A telezöldes fényjelzés ezzel szemben mindig azt jelzi, hogy a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó járművek, valamint a keresztirányú gyalogos forgalom elsőbbséget élvez a telezöldre kanyarodó járművezetővel szemben.)
- c) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél − a kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt − meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;
- d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni;
- e) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik;
f ) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.
(5) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban − a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül − tovább szabad haladni.
(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa „BUSZ” feliratú fehér fényjelzést ad − a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül −, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedőknek tovább szabad haladni.
(7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt − forgalmi torlódás miatt − a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.
(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelző készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:
- a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára szabad utat jelez;
- b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévő forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot − a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint − a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;
- c) az „X” alakú piros fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebből az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.
(9) Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a „Főútvonal” jelzőtábla, valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók.
A forgalomirányító fényjelző készülékkel ellátott kereszteződésekben bekövetkezett balesetek vizsgálata során eddig elsősorban a tanúvallomásoknak volt kiemelkedő szerepe. Ám az utóbbi időben a térfigyelő, illetve fedélzeti kamerák szaporodásával a jogalkalmazó egy objektív bizonyítékhoz jutott, amely néha nélkülözhetővé teszi az eddig nélkülözhetetlennek tartott tanúk kihallgatását. n
