Baleset-megelőzés: Menni vagy nem menni

Néhány éve egy internetes hírportálon a következő címmel jelent meg egy cikk: Ön lassít vagy gyorsít a sárga fényjelzésnél?

A kérdés jól kifejezi azt, hogy a közúti jelzések – és azok között is a fényjelzések – ér­telmezésénél nincs még egy olyan, aminek alkalmazása akkora di­lemmát okozna a járművezetők­nek, mint a sárga fényjelzés. Van olyan álláspont, amely szerint a sár­ga fényjelzés akkor töltené be igazi funkcióját, ha a fényjelző készülék és a jármű kommunikálna egy­mással (alighanem azt feltételezve, hogy egy intelligens fényjelző ké­szülék képes a járművezető számá­ra jelezni, hogy az általa észlelt se­besség mellett az áthaladás még biztonságos-e). Mások szerint a visszaszámlálóval felszerelt lámpák adnák a megoldást, mert azokból egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a zöld, illetve sárga fényjel­zésből mennyi van még hátra. Te­kintsük át a magyar KRESZ fényjel­zésre vonatkozó rendelkezéseit!

A jelzőlámpák alapvetően arra szol­gálnak, hogy az utak szintbeni ke­reszteződésében időben szétvá­lasszák egymástól a különböző irányokból érkezőket. Meghatáro­zott idő elteltével a jelzésképek cikli­kusan ismétlődnek. Ez a ciklus a pe­riódusidő, vagyis az az időtartam, amely alatt az összes jelzéskép meg­jelenik a lámpa lencséin, méghoz­zá egyszer. A periódusidő jellemző­en 60-90 másodperc. A jelzőlámpák működési elve szerint két csopor­tot különböztetünk meg: Az egyik az idő mérésén alapul, a másik a for­galom sűrűségének mérésén. Jel­zőlámpát olyan kereszteződésekbe telepítenek, ahol a forgalom nagy­sága azt szükségessé teszi. Emellett természetesen a jelzőlámpák telepí­tésének forgalombiztonsági szem­pontjai is vannak, hiszen az elsőbb­ségadási kötelezettség betartatása nagyobb biztonsággal várható tő­lük, mint a jelzőtábláktól.

A járműforgalom irányítására szol­gáló fényjelző készülékek:

A járműforgalom irányítására szol­gáló fényjelző készülékeknek 5 tí­pusa van:

  1. a) * az úttest forgalmának irányí­tására szolgáló fényjelző készü­lék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat muta­tó zöldfényű) lámpából áll, és sor­rendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjel­zést ad;
  2. b) * a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgá­ló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy ke­rékpárt mutató sárga-, alul kör ala­kú vagy kerékpárt mutató zöldfé­nyű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
  3. c) az utat (vagy egyes forgalmi sá­vokat) keresztező villamos, illető­leg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladá­sának biztosítására szolgáló fény­jelző készülék: két (felül kör alakú piros-, alul kör alakú sárgafényű) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd pi­ros fényjelzést ad; (ezt hívják fede­ző jelzőnek);
  4. d) a veszélyes hely jelzésére szol­gáló fényjelző készülék: egy (kör alakú sárga fényű) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést − időszakonként − az a) pontban említett fényjelző ké­szülék is adhat;
  5. e) * a forgalmi sáv foglaltságát jel­ző vagy a váltakozó irányú forgal­mat szabályozó fényjelző készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, kö­zépen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sor­rendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjá­ban említett fényjelző készüléket − a (3) bekezdésben említett kivé­tellel − az úttest mellett, a menet­irány szerint a jobb oldalon helye­zik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelző ké­szülék jelzése − a (3) bekezdésben említett esetet kivéve − a fényjel­zéssel szemben közlekedő min­den járműre vonatkozik.

(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel je­lölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, il­letőleg felett − az (1) bekezdés a) pontjában említett − külön fény­jelző készülék működik,

  1. a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélső forgalmi sávban;
  2. b) a belső forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belső forgalmi sávban;
  3. c) a forgalmi sáv felett elhelyezett

készülék jelzése az alatta levő for­galmi sávban közlekedő járműre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjá­ban említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése:

  1. a) a kör alakú, valamint a kerék­párt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok meg­tartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
  2. b) a felfelé, illetőleg az oldalra mu­tató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányok­ban) tovább szabad haladni, beka­nyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbb­séget kell adni; (nyilat mutató zöld fény időtartama alatt a keresztirá­nyú gyalogosforgalom nem kap­hat zöld jelzést. A telezöldes fény­jelzés ezzel szemben mindig azt jelzi, hogy a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó jármű­vek, valamint a keresztirányú gya­logos forgalom elsőbbséget élvez a telezöldre kanyarodó járműveze­tővel szemben.)
  3. c) a kör alakú, valamint a nyi­lat vagy kerékpárt mutató folya­matos sárga fény a forgalom irá­nyának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél − a kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkola­ti jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt − meg kell állni; ha azonban biztonságosan megáll­ni már nem lehet, az útkeresztező­désen mielőbb át kell haladni;
  4. d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyama­tos piros fény a továbbhaladás ti­lalmát jelzi: a c) pontban megha­tározott helyen meg kell állni;
  5. e) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhala­dás tilalmát jelzi, és arról tájékoz­tat, hogy zöld fényjelzés követ­kezik;

f ) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e he­lyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.

(5) Ha az (1) bekez­dés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegé­szítő lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban − a fényjelző készülék más fényjelzésétől füg­getlenül − tovább szabad haladni.

(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjá­ban említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lám­pa „BUSZ” feliratú fehér fényjel­zést ad − a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül −, az autóbusz-forgalmi sávban közle­kedőknek tovább szabad haladni.

(7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt − forgalmi torlódás miatt − a zöld fényjelzés tartama alatt elő­reláthatólag nem lehet elhagyni.

(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelző készüléket min­den forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a je­lentése:

  1. a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levő forgalmi sáv­ban a fényjelzéssel szemben köz­lekedő járművek számára szabad utat jelez;
  2. b) a ferdén lefelé nyilat muta­tó villogó sárga fény az alatta lé­vő forgalmi sávban, a fényjelzés­sel szemben közlekedő járművek számára azt jelzi, hogy a forgal­mi sávot − a sávváltoztatásra vo­natkozó szabályok szerint − a jel­zett irányban haladéktalanul el kell hagyni;
  3. c) az „X” alakú piros fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzés­sel szemben közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebből az irányból még átmenetileg sem szabad rá­hajtani.

(9) Ha a forgalmat fényjelző ké­szülék irányítja, a „Főútvonal” jel­zőtábla, valamint az elsőbbsé­get szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók.

A forgalomirányító fényjelző ké­szülékkel ellátott kereszteződé­sekben bekövetkezett balesetek vizsgálata során eddig elsősor­ban a tanúvallomásoknak volt ki­emelkedő szerepe. Ám az utóbbi időben a térfigyelő, illetve fedél­zeti kamerák szaporodásával a jogalkalmazó egy objektív bizonyítékhoz jutott, amely néha nélkü­lözhetővé teszi az eddig nélkülöz­hetetlennek tar­tott tanúk kihall­gatását. n