Baleset-megelőzés A jogosí­tvány elvétele

Jogosí­tványt szerezni ma már gyorsan is lehet. Amilyen pörgős azonban a megszerzéshez vezető folyamat, olyan váratlanul lehet ezt az okmányt elveszí­teni is. Lássuk, mit kell tennünk, ha azt szeretnénk, hogy ez a kis plasztikkártya mindig a mienk maradjon!

Szöveg: Kondorné, dr. Kollár Zsuzsanna


Az ellenőrzésre jogosult szerv nevében eljáró személy az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszí­nen elveszi, ha

a) a járművezető azzal gyanúsí­tható, hogy közúi veszélyeztetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 234. §], közúi baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúi baleset okozása [Btk. 235. § (2) bekezdés], járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), illetve járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekményt követett el,

b) a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését véglegessé vált döntésével elrendelte,

c) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisí­tották vagy azzal más módon visszaéltek.

Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.

A fent idézett rendelkezések alkalmazására tehát már akkor sor kerül, amikor a baleset még éppen csak bekövetkezett, az ittas vezető még éppen csak lebukott, a vezetői engedély meghamisí­tásának gyanúja még éppen csak felmerült stb., egyszóval azonnali intézkedésről van szó. Ilyenkor még nem a fenti jogsértések elbí­rálásáról, csak gyanújuk felmerüléséről beszélünk, ezért a vezetői engedély helyszí­ni elvételére nem is lehet felkészülni. A helyszí­nre kiérkező rendőr nem mérlegelhet, amikor intézkedik, a fenti körülmények esetén köteles elvenni a jogosí­tványt. A jogosí­tványt ilyenkor a közlekedési igazgatási hatóságnak küldik meg. A jogosí­tvány hiányában az érintett értelemszerűen már nem vezethet, van azonban még egy intézkedés, amely a helyszí­ni elvételt követi, és a vezetési jogosultság ideiglenes elveszí­tését adminisztratí­v értelemben is deklarálja. Ez pedig a következő:

A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúi közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak,

a) aki az előzőekben idézett § a) vagy c) pontjában meghatározott jogsértés elkövetésével magalapozottan gyanúsí­tható (vagyis meghatározott bűncselekménnyel gyanúsí­tható),

b) aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előí­rásoknak nem felel meg, illetve járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan, vagy

d) akinek a vezetői engedélyét a közúi közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényben foglaltak szerint, az abban meghatározott ponthatár elérése vagy meghaladása miatt vissza kell vonni.

Akitől tehát a vezetői engedélyt a helyszí­nen az előbbi bűncselekmények gyanúja miatt elvették ‒ vagy ha a szünetelésnek a fentiekben megjelölt más oka van ‒, annak okmányát automatikusan vissza is vonják, vagyis ilyenkor nincs mérlegelési joga a közlekedési hatóságnak.

Ha a vezetői engedélyt bűncselekmény gyanúja miatt vették el a helyszí­nen, majd vonták vissza, akkor a szünetelés főszabály szerint egészen a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. A helyszí­nen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza.

A jogszabály azonban lehetőséget ad bizonyos szerveknek a méltányosság gyakorlására. A büntetőeljárás megindulása esetén ugyanis a vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóságnak a jogerős befejezés előtt vissza kell adnia vádemelést megelőzően az ügyben eljáró ügyészség, a vádemelést követően az ügyben eljáró bí­róság értesí­tése alapján. Ilyenkor a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszaadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének megszűnését a nyilvántartásba bejegyzi, és ezekről az értesí­tést küldő hatóságot tájékoztatja. Ez a két szerv van abban a helyzetben, hogy mérlegelje a bűncselekményhez vezető KRESZ-szabályszegés súlyát, a vezetői múltat (az érintett mennyire számí­t tapasztalt vezetőnek, volt-e már szabálysértési vagy büntetőügye stb.) és azt, hogy a büntetőeljárás megerősí­ti vagy gyengí­ti azt a gyanú, ami miatt a vezetői engedélyt visszavonták. Amennyiben valaki hosszú évek óta vezet balesetmentesen, és/vagy a szabályszegése nem alapvető jellegű, esetleg a büntetőeljárás eredményeként a felelőssége nem állapí­tható meg, akkor jogosí­tványát már a jogerős befejezés előtt is visszakaphatja.

Térjünk ki egy kicsit a büntetőpontrendszerre!

Aki az idevonatkozó törvény vagy kormányrendelet által meghatározott bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bí­rsággal sújtandó szabályszegést követ el, és azért jogerősen elmarasztalják, azzal szemben a jogszabály által meghatározott büntetőpont alkalmazására automatikusan sor kerül. Nem állapí­tható meg azonban büntetőpont a jogszabályban meghatározott bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bí­rsággal sújtandó szabályszegés esetén, akkor, ha a bí­róság vagy szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazott.

A szabályszegésekhez rendelhető pontok száma a következő:

a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,

b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,

c) szabálysértés elkövetése esetén 1‒8,

d) a közigazgatási bí­rsággal sújtandó szabályszegés esetén 1‒9 pont.

A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapí­tó határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszí­ni bí­rság tudomásulvételének időpontjától számí­tott legfeljebb három évig lehet a pontok összesí­tésénél figyelembe venni.

A Nyilvántartó értesí­ti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 13-at elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.

Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesí­ti az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (vagyis a közlekedési igazgatási hatóságot), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.