Az idei szezon tehát tesztidőszak, mely a 4 napos időszakra érvényes, elektronikusan (azaz SMS-ben) vásárolt autópályamatricára vonatkozik. Ezután véglegesítésre kerülhet az új díjszabás, valamint elérhetővé válhatnak hasonló kedvezmény szinten a 10 napos, havi és esetlegesen az éves matricák is hosszabb távon, lépcsőzetes bevezetés mellett. A tesztidőszakban két fontos dolgot monitoroznak a megállapodás résztvevői (GKM, íAK és az RRACE MONO). Gazdasági szempontból azt, hogy a kedvezmény generál-e annyi forgalomnövekedést, mely kompenzálja az árcsökkentést, míg forgalombiztonsági szempontból azt, hogy a megemelkedett motorkerékpár jelenléttel párhuzamosan, romlik-e a motorkerékpár baleseti statisztika a sztrádákon. Hogy ez utóbbi ne történjen meg, most alaposan átrágjuk magunkat az autópályákkal kapcsolatos szabályokon, majd a legjellemzőbb veszélyforrásokon is. Előbbi talán unalmasnak tűnhet a gyakorlottabb motoros számára, azonban így teljes képet tudunk nyújtani a témában.
A Budapest Motor Kiállításon végzett felmérésünk is megerősített minket abban (a részletes felmérés-értékelés elérhető a www.rrace.hu oldalon), hogy a GKM-nek és az íAK-nak tett vállalásunk értelmében, az új díjkategória bevezetésével párhuzamosan kampányoljunk az autópályákon való biztonságos motorozás érdekében.
Célunk, hogy a legtöbb motoroshoz eljuttassuk üzenetünk: óvatosan és fegyelmezetten közlekedjünk a sztrádákon, mert most ezen is múlik az olcsóbb autópálya használat, valamint szervezetünk hitele is! Kérjük, segíts ebben Te is!
Nem szeretnénk „hegyi beszédet” publikálni, azonban azt gondoljuk, hogy érdemes néhány fontos – a KRESZ szabályok szemszögéből vizsgált – az autópályán előforduló közlekedési veszélyhelyzetre felhívni a figyelmet.
Honlapunkon elindítottunk egy szavazást arról, melyik közlekedési mozzanatot tartják a motorosok a legveszélyesebbnek az autópályán közlekedve? A felmérés szerint a sávváltás, az előzés, a mögöttes gyorsabb forgalom és a műszaki hiba jelenti a legveszélyesebb szituációkat!
A motorosok között sokan renitensen és agresszíven viselkednek a közlekedésben, kihasználva a motor biztosította előnyöket. Az autópálya meg egyenesen csábít egy kis rendetlenkedésre.
Bár a közlekedési szakemberek, azt mondják az autópályán való közlekedés a legbiztonságosabb közlekedési mód, (az íAK adatai szerint az elmúlt 7 évben összesen 100 motoros baleset történt autópályáinkon) azonban a motorosok számára számos veszélyforrást tartogat. Négy fontos területet emelnénk ki, mely szerintünk a legtöbb autópályán elszenvedett motoros baleset közvetett, vagy közvetlen oka lehet:
a látni és látszani elv be nem tartása
a sebesség helytelen megválasztása (nagy sebességkülönbség a forgalom többi résztvevője és a motoros között)
túlzott kockázatvállalás és tudatos szabálysértések
a motoros és autós fizikai/pszichikai állapot különbsége
A legtöbb autópályán történt motoros baleset elkerülhető lenne, ha a motorosok betartanák a vonatkozó szabályokat, sokkal kisebb kockázat vállalással érnék el úi céljukat, és betartanák a látni és látszani elvet. A legtöbb szabályt úgyis tudjuk, azonban létezik egy-két olyan, idejét múlt regulázás, mely miatt a motorosok húzhatják a rövidebbet, ezért egyszer legalább érdemes átrágni magunkat az ide vonatkozó szabályokon.
Fontos tudnunk – mielőtt felhajtunk az autópályára –, hogy ott csak rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező motorkerékpárok jogosultak közlekedni, melyek önerőből 60 km/óránál nagyobb sebesség elérésére képesek [37§(1)]. Utast csak a kialakított gyári ülésen szállíthatunk, abban az esetben, ha annak lába eléri a lábtartót. [46§(1)(3)]
Az autópályára való ráhajtást irányjelzéssel kell minden esetben jelezni [24§(2) és 29§(2)]. A ráhajtáskor – besorolás a gyorsítósávból – minden esetben az autópályán haladó járműveknek van elsőbbségük, ezért azokat nem zavarhatjuk, vagy akadályozhatjuk besorolás közben, illetőleg hírtelen irányváltoztatásra – sávváltásra – sem kényszeríthetjük őket! [24§(1)]
Lakott területen kívül – motorkerékpároknál autópályán is – kötelező a tompított világítás éjjel-nappal! [44§(1)(7)] Ezért még felhajtás ellenőrizzük, hogy biztosan felkapcsoltuk-e a tompított világítást. (Az újabb motorokon a gyújtás ráadásával automatikusan felkapcsol a tompított fény és a helyzetjelző)
A gyorsítósávban már fel kell vegyük az autópályán kialakult forgalom ritmusát. Az autópályán megengedett legkisebb sebesség 60 km/óra, így ennél lassabban nem is hajthatunk fel! [37§(1)]
A gyorsítósávot, csak az úburkolati jelek által megengedett helyen hagyhatjuk el! Nem érinthetünk záróvonalat, nem hajthatunk rá forgalomtól elzárt területekre – bármely csábító is – és nem haladhatunk tovább a leállósávban gyorsítás, vagy előzés céljából! [18§(1) (a, b, c, k)]
Autópályán az ú-, látási- és forgalmi viszonyoknak megfelelően kell közlekednünk. Magyarországon minden közlekedési úon, így itt is a jobbra-tartás kötelező, [25§(1)(2)] és egyébiránt a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok szerint haladhatunk a forgalmi sávokban.
A motorkerékpárokra vonatkozó legnagyobb megengedett sebesség 130 km/óra, és motorral is tilos az indokolatlan lassú hajtás és szigorúan tilos a megállás az autópálya forgalmi-sávjaiban! [26§(1.a.)(4)(5)] Autópályán csak műszaki okból lehet megállni a leálló sávban. Semmilyen más esetben nem állhatunk meg, csak a kijelölt pihenőkben! [37§(4)]
Jobbra-tartási kötelezettségünk okán csak a jobb szélső sávot használhatjuk! A belső (második) sávot előzésre vehetjük igénybe, illetőleg folyamatos haladásra akkor használhatjuk, ha több járművet kívánunk megelőzni. Tehetjük ezt mindaddig, amíg a mögöttes gyorsabb forgalmat nem akadályozzuk. Ha a forgalom olyan sűrű, hogy mind a két forgalmi sáv telített és nincs lehetőségünk visszatérni a jobb szélső sávba, akkor maradhatunk a belső sávban.[36§(1)(2)] Az autópálya széleit jelző folyamatos vonalon – záróvonal – és a terelővonal(ak)on – szaggatott vonal – folyamatosan nem haladhatunk! [36§(5)(6)] [18§(c)]
Ha három-, vagy többsávos az autópálya (pl. M7 és M3 bizonyos szakaszai) a harmadik és további sávokat a személygépkocsik is csak előzésre használhatják és annak befejeztével el kell hagyniuk azt. Sajnos a KRESZ jelenlegi rendelkezése értelmében motorkerékpárral nem használhatjuk ezeket a sávokat, itt tilos közlekednünk! [36§(3)]
Fontos a követési távolság helyes megválasztása. [27§(1)(2)] íœgyeljünk arra, hogy a teherautósok nem kötelesek mögöttünk követési távolságot tartani! [27§(2/c)] Ilyen anomália még, hogy azonos sávon belül nem haladhatunk el egy autós mellett, fordítva viszont lehetséges, vagyis az autósok szabályosan előzhetnek minket sávon belül! [36§(6/b)]
Az autópályán is előzésnek minősül a másik jármű melletti elhaladás – függetlenül attól, hogy a jármű mögül kezdjük meg az előzést, vagy folyamatosan előzzük a jobb sáv forgalmát a belső sávban – így az előzésre vonatkozó szabályok itt is kötelezőek! Tilos jobbról előzni! [34§(3)] Motorkerékpárral az autópálya 3. és további sávjait még előzésre sem használhatjuk! [36§(3)]
Előzés megkezdése előtt meg kell bizonyosodjuk arról, hogy az előzés mind az öt feltétele teljesül e!?
Szabad-e az előzésre használni kívánt forgalmi sáv olyan hosszan, hogy az előzést biztonságosan be tudjuk fejezni? [34§(1/d)]
Az előzni kívánt jármű előzését más jármű nem kezdte-e már meg? [34§(1/b)]
Az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű, előzési szándékot nem jelzett-e? [34§(1/c)]
Az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet-e tartani? [34§(1/d)]
A vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud-e térni? [34§(1/e)]
Az előzési szándékunkat – ha irányváltoztatással jár – minden esetben előre jelezni kell. [34§(2)] Amennyiben minket próbálnak előzni, a másikat balra húzódással, vagy a sebesség fokozásával illetőleg más módon akadályozni nem szabad! [34§(6]
Sávváltás esetén, mindig használjunk irányjelzőt. Az autópályán való sávváltáskor a fent leírt közlekedési szabályok érvényesek! [34§, 25§, 29§, 36§, 37§]
Műszaki hiba esetén, haladéktalanul húzódjunk a leálló sávba! [37§(4)] [56§(1)] Mivel nincs elakadásjelző háromszögünk, ezért ha van lehetőségünk, használjuk a motor világítóberendezését, irányjelzőjét, esetlegesen vészvillogóját. íœgyeljünk a motor elhelyezésére! Minél inkább az ú jobb széléhez állítsuk járművünket – az elsodrásos balesetek elkerülésére – úgy, hogy fényjelzései már messziről látszanak! Éjszaka erre különös figyelmet fordítsunk! [56§(5)] [56§(7)] Fontos! Az autópálya leállósávjában még lassan sem haladhatunk! így lerobbant, vagy csak lassan mozgásképes motorunkkal nem csak tilos, de veszélyes is megkísérelnünk így eljutni a következő lehajtóig!
Ha járművünket nem sikerül megjavítanunk, kérjünk mentést! Az összetartó motorosok általában megállnak segíteni bajbajutott társaikon. Ilyenkor fokozott óvatossággal kell eljárni, mind a megállás, mind a segítségül érkezett jármű elhelyezése, kivilágítása, mind pedig a személyek leállósávon belüli tartózkodása és mozgása tekintetében.
Amennyiben megkülönböztető jelzést használó járművel találkozunk az autópályán, biztosítsunk számára elsőbbséget és akadálymentes továbbhaladást, minden körülmények között! [42§(1)] Ilyen járművet megelőzni nem szabad!, Megkülönböztető jelzést használó zárt menetoszlopba besorolni, vagy azt előzni, szigorúan tilos!
Figyelmeztető – sárga – jelzést használó és veszélyes anyagot szállító jármű mellett, csak fokozott óvatossággal és kis sebességkülönbséggel szabad elhaladni. [42§(A)]
Közúi baleset esetén, a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. [58§(1)]
Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. [58§(2)]
A forgalom zavartalanságát – a lehetőséghez képest – a baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell. És ez nem csak az autópályán érvényes rendelkezés! [58§(6)] Büntetőjogi szempontból is igen fontos tudnunk, hogy a személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. [58§(5)]
Autópályáról való kisoroláskor és lehajtáskor is kellő óvatossággal kell közlekednünk! A lassítósávban lassítsunk és a lehajtó esetleges kanyarját, beláthatatlan kanyarként – esetlegesen poros, olajos, csúszós úfelülettel – kezeljük. Ha hibázunk, a szalagkorlátok közül nincs menekülő ú!
A – szerintünk és a felmérésünk válaszadói szerint – kiemelt négy veszélyforrás kivédése:
A látni- és látszani elv
A motorkerékpárok dinamikájából adódóan, sokkal szélesebb és hosszabb látómezőt kell elemeznünk folyamatosan, mint egy személygépkocsi esetében, ahhoz, hogy jól tervezhessük előrehaladásunkat a forgalomban. Ez – a nagyobb utazósebesség okán – autópályán fokozottan igaz!
Mivel a fékú hossza a sebesség növekedésével négyzetesen arányos, így minél nagyobb sebességet választunk, annál szinte négyzetesen hosszabb utat kell belássunk és elemezzünk ahhoz, hogy elegendő időnk legyen a biztonságos manőverekre, esetlegesen megállásra, vészfékezésre. Ezért nagyon fontos a LíTNI ELV betartása, mely szerint az előttünk lévő úszakasz és a forgalom többi résztvevőjének folyamatos elemzése szükséges a biztonságos vezetés megvalósításához.
Látszani, ugyanolyan fontos mint látni! Ráadásul – ismételten hivatkozva a motorkerékpárok dinamikájára – a közlekedés egyéb résztvevőihez képest, sokkal gyorsabban változtatunk irányt és sebességet, amellett, hogy a motorkerékpár kisebb méreteiből adódóan nehezebben is észlelhető. Ez a kombináció eleve komoly veszélyforrás. A magasabb utazósebesség, valamint a párhuzamos közlekedés okán, pedig autópályán ez még inkább igaz.
Ezért tudatosan kell törekednünk arra, hogy láttassuk magunkat! Fontos a tompított fényszóró éjjel-nappali használata. Előzés megkezdésekor – lakott területen kívül – hangjelzést is adhatunk. Fontos, hogy a forgalmi sávokban – főleg a belső sávban – úgy helyezkedjünk el, hogy az előttünk lévő forgalom résztvevői tükrének látóterében maradjunk!
Egy példa: ha valaki az M1-esen a belső sáv bal szélén előzi a jobb sáv kamionosait, akkor az a kamionsofőr tükrének holtterében motorozik. Ilyenkor nem azért húzza be a szerelvényt a sofőr a maga lassúnak nevezhető 90 km/órás tempójával, mert egy rosszindulatú motor-fóbiás, hanem azért, mert valószínűleg egyáltalán nem is látta a motorost. Ha mindez a többi közlekedőhöz viszonyítva jóval nagyobb sebességkülönbséggel történik, az még veszélyesebb.
Nagyon sok olyan baleset történik, amikor a motoros nem méri fel helyesen az előtte lévő forgalmi szituációt, vagy a forgalom más résztvevői nem látják a motorost. A híradókban pedig a nyilatkozó rendőr mindig azt mondja: bizony a (relatív) gyorshajtás volt az ok!
A sebesség helyes megválasztása
Azt a baleseti okot ecsetelni nem szükséges, mikor nagy a sebességkülönbség a forgalom többi résztvevője és a motoros között. Rosszul felmért forgalmi helyzetben, a kelleténél magasabb sebességgel közlekedő motoros már nem tudja elhárítani a számára váratlanul fellépő veszélyhelyzetet, így ütközik a forgalom egyéb résztvevőivel, vagy a menekülő manőverben töri össze magát egy tereptárggyal ütközve.
A túlzott kockázatvállalás és tudatos szabálysértések
A gyorsabb előrejutás érdekében tudatosan kockázatot vállaló motoros a nagyobb sebességgel, a gyors manőverekkel és az erőltetett-, sokszor kierőszakolt előzésekkel egy határon túl már a szabálysértéseket is tudatosan vállalja fel. Nem csak a sebességtúllépést, de a veszélyeztetést, a zavarást, a szabálytalan – sávon belüli – előzést, a két sáv közötti nagysebességű közlekedést, a jobbról előzést, a leállósáv és forgalomtól elzárt területek használatát, stb…
Érdemes észben tartanunk, hogy minél nagyobb kockázatot vállalunk, és minél több szabálysértő elemmel kombináljuk azt, annál nagyobb eséllyel kísértjük a közlekedési balesetet. Autópályán – a nagyobb utazósebesség okán – nagyobb eséllyel szenvedünk halálos kimenetelű, vagy maradandó károsodással járó balesetet. Nem beszélve a közlekedés többi résztvevőinek tudatos veszélyeztetéséről!
A motoros és autós fizikai/pszichikai állapot különbsége
Utalva a látni elvnél leírtakra, egy motoros nagyságrendekkel több információt dolgoz fel a közlekedési környezetéből, mint egy személygépkocsi vezető. Ezért folyamatosan egy fokozottabb figyelmi – készenléti – állapotban vezetünk, melyet a közvetlen környezeti-, fizikai hatások erősítenek. Autópályán – ismét csak a nagyobb sebesség okán – még nagyobb területet analizálunk, még erőteljesebb fizikai hatásoknak vagyunk kitéve, még feszültebb a figyelmünk, még magasabb a pulzusunk. Eközben autós társaink, a legmagasabb sebességfokozatban, kényelmesen-, engedve a sztráda monotonitásának-, sokszor gondolataikba révedve, vagy egy beszélgetésbe merülve, hosszabb reakció- és cselekvési idővel haladnak. így minden gyorsabb forgalmi résztvevő hírtelen felbukkanása meglepheti, megijesztheti a „gyanúlan” autóst, mely kiszámíthatatlan reakciókat eredményezhet.
Egyszóval ésszel kell közlekednünk. Nekünk kell kivédeni az autópályán kialakult veszélyhelyzeteket, mert mi vagyunk a legsérülékenyebbek, a legkisebbek, a legkevésbé láthatóak, és persze a leggyorsabbak is!
Talán morbid mottót hagyok a végére, de mégis azt tanácsolom: „Ha élni akarsz, vezess defenzíven!”
