Autopályahasználat

2007. május 1. és szeptember 30.-a között, az RRace Mono Motoros Nonprofit Érdekvédelmi Szervezet munkájának első gyümölcseként ideiglenes jelleggel külön autópálya használati dí­jkategória kerül bevezetésre motorkerékpárok részére, mely 50 %-kal olcsóbb az eddigi D1-es kategóriánál. Azonban rajtunk motorosokon múlik, hogy ez í­gy is marad-e illetve tovább fejlesztik-e a rendszert.


Az idei szezon tehát tesztidőszak, mely a 4 napos időszakra érvényes, elektronikusan (azaz SMS-ben) vásárolt autópályamatricára vonatkozik. Ezután véglegesí­tésre kerülhet az új dí­jszabás, valamint elérhetővé válhatnak hasonló kedvezmény szinten a 10 napos, havi és esetlegesen az éves matricák is hosszabb távon, lépcsőzetes bevezetés mellett. A tesztidőszakban két fontos dolgot monitoroznak a megállapodás résztvevői (GKM, íAK és az RRACE MONO). Gazdasági szempontból azt, hogy a kedvezmény generál-e annyi forgalomnövekedést, mely kompenzálja az árcsökkentést, mí­g forgalombiztonsági szempontból azt, hogy a megemelkedett motorkerékpár jelenléttel párhuzamosan, romlik-e a motorkerékpár baleseti statisztika a sztrádákon. Hogy ez utóbbi ne történjen meg, most alaposan átrágjuk magunkat az autópályákkal kapcsolatos szabályokon, majd a legjellemzőbb veszélyforrásokon is. Előbbi talán unalmasnak tűnhet a gyakorlottabb motoros számára, azonban í­gy teljes képet tudunk nyújtani a témában.

A Budapest Motor Kiállí­táson végzett felmérésünk is megerősí­tett minket abban (a részletes felmérés-értékelés elérhető a www.rrace.hu oldalon), hogy a GKM-nek és az íAK-nak tett vállalásunk értelmében, az új dí­jkategória bevezetésével párhuzamosan kampányoljunk az autópályákon való biztonságos motorozás érdekében.

Célunk, hogy a legtöbb motoroshoz eljuttassuk üzenetünk: óvatosan és fegyelmezetten közlekedjünk a sztrádákon, mert most ezen is múlik az olcsóbb autópálya használat, valamint szervezetünk hitele is! Kérjük, segí­ts ebben Te is!

Nem szeretnénk „hegyi beszédet” publikálni, azonban azt gondoljuk, hogy érdemes néhány fontos – a KRESZ szabályok szemszögéből vizsgált – az autópályán előforduló közlekedési veszélyhelyzetre felhí­vni a figyelmet.

Honlapunkon elindí­tottunk egy szavazást arról, melyik közlekedési mozzanatot tartják a motorosok a legveszélyesebbnek az autópályán közlekedve? A felmérés szerint a sávváltás, az előzés, a mögöttes gyorsabb forgalom és a műszaki hiba jelenti a legveszélyesebb szituációkat!


 

A motorosok között sokan renitensen és agresszí­ven viselkednek a közlekedésben, kihasználva a motor biztosí­totta előnyöket. Az autópálya meg egyenesen csábí­t egy kis rendetlenkedésre.

Bár a közlekedési szakemberek, azt mondják az autópályán való közlekedés a legbiztonságosabb közlekedési mód, (az íAK adatai szerint az elmúlt 7 évben összesen 100 motoros baleset történt autópályáinkon) azonban a motorosok számára számos veszélyforrást tartogat. Négy fontos területet emelnénk ki, mely szerintünk a legtöbb autópályán elszenvedett motoros baleset közvetett, vagy közvetlen oka lehet:

    a látni és látszani elv be nem tartása

    a sebesség helytelen megválasztása (nagy sebességkülönbség a forgalom többi résztvevője és a motoros között)

    túlzott kockázatvállalás és tudatos szabálysértések

    a motoros és autós fizikai/pszichikai állapot különbsége

A legtöbb autópályán történt motoros baleset elkerülhető lenne, ha a motorosok betartanák a vonatkozó szabályokat, sokkal kisebb kockázat vállalással érnék el úi céljukat, és betartanák a látni és látszani elvet. A legtöbb szabályt úgyis tudjuk, azonban létezik egy-két olyan, idejét múlt regulázás, mely miatt a motorosok húzhatják a rövidebbet, ezért egyszer legalább érdemes átrágni magunkat az ide vonatkozó szabályokon.

Fontos tudnunk – mielőtt felhajtunk az autópályára –, hogy ott csak rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező motorkerékpárok jogosultak közlekedni, melyek önerőből 60 km/óránál nagyobb sebesség elérésére képesek [37§(1)]. Utast csak a kialakí­tott gyári ülésen szállí­thatunk, abban az esetben, ha annak lába eléri a lábtartót. [46§(1)(3)]

Az autópályára való ráhajtást irányjelzéssel kell minden esetben jelezni [24§(2) és 29§(2)]. A ráhajtáskor – besorolás a gyorsí­tósávból – minden esetben az autópályán haladó járműveknek van elsőbbségük, ezért azokat nem zavarhatjuk, vagy akadályozhatjuk besorolás közben, illetőleg hí­rtelen irányváltoztatásra – sávváltásra – sem kényszerí­thetjük őket!  [24§(1)]

Lakott területen kí­vül – motorkerékpároknál autópályán is – kötelező a tompí­tott világí­tás éjjel-nappal! [44§(1)(7)] Ezért még felhajtás ellenőrizzük, hogy biztosan felkapcsoltuk-e a tompí­tott világí­tást. (Az újabb motorokon a gyújtás ráadásával automatikusan felkapcsol a tompí­tott fény és a helyzetjelző)

A gyorsí­tósávban már fel kell vegyük az autópályán kialakult forgalom ritmusát. Az autópályán megengedett legkisebb sebesség 60 km/óra, í­gy ennél lassabban nem is hajthatunk fel! [37§(1)]

A gyorsí­tósávot, csak az úburkolati jelek által megengedett helyen hagyhatjuk el! Nem érinthetünk záróvonalat, nem hajthatunk rá forgalomtól elzárt területekre – bármely csábí­tó is – és nem haladhatunk tovább a leállósávban gyorsí­tás, vagy előzés céljából! [18§(1) (a, b, c, k)]

Autópályán az ú-, látási- és forgalmi viszonyoknak megfelelően kell közlekednünk. Magyarországon minden közlekedési úon, í­gy itt is a jobbra-tartás kötelező, [25§(1)(2)] és egyébiránt a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok szerint haladhatunk a forgalmi sávokban. 

A motorkerékpárokra vonatkozó legnagyobb megengedett sebesség 130 km/óra, és motorral is tilos az indokolatlan lassú hajtás és szigorúan tilos a megállás az autópálya forgalmi-sávjaiban! [26§(1.a.)(4)(5)] Autópályán csak műszaki okból lehet megállni a leálló sávban. Semmilyen más esetben nem állhatunk meg, csak a kijelölt pihenőkben! [37§(4)]

Jobbra-tartási kötelezettségünk okán csak a jobb szélső sávot használhatjuk! A belső (második) sávot előzésre vehetjük igénybe, illetőleg folyamatos haladásra akkor használhatjuk, ha több járművet kí­vánunk megelőzni. Tehetjük ezt mindaddig, amí­g a mögöttes gyorsabb forgalmat nem akadályozzuk. Ha a forgalom olyan sűrű, hogy mind a két forgalmi sáv telí­tett és nincs lehetőségünk visszatérni a jobb szélső sávba, akkor maradhatunk a belső sávban.[36§(1)(2)] Az autópálya széleit jelző folyamatos vonalon – záróvonal – és a terelővonal(ak)on – szaggatott vonal – folyamatosan nem haladhatunk! [36§(5)(6)] [18§(c)]

Ha három-, vagy többsávos az autópálya (pl. M7 és M3 bizonyos szakaszai) a harmadik és további sávokat a személygépkocsik is csak előzésre használhatják és annak befejeztével el kell hagyniuk azt. Sajnos a KRESZ jelenlegi rendelkezése értelmében motorkerékpárral nem használhatjuk ezeket a sávokat, itt tilos közlekednünk! [36§(3)]

Fontos a követési távolság helyes megválasztása. [27§(1)(2)] íœgyeljünk arra, hogy a teherautósok nem kötelesek mögöttünk követési távolságot tartani! [27§(2/c)] Ilyen anomália még, hogy azonos sávon belül nem haladhatunk el egy autós mellett, fordí­tva viszont lehetséges, vagyis az autósok szabályosan előzhetnek minket sávon belül! [36§(6/b)]

Az autópályán is előzésnek minősül a másik jármű melletti elhaladás – függetlenül attól, hogy a jármű mögül kezdjük meg az előzést, vagy folyamatosan előzzük a jobb sáv forgalmát a belső sávban – í­gy az előzésre vonatkozó szabályok itt is kötelezőek! Tilos jobbról előzni! [34§(3)] Motorkerékpárral az autópálya 3. és további sávjait még előzésre sem használhatjuk! [36§(3)]

Előzés megkezdése előtt meg kell bizonyosodjuk arról, hogy az előzés mind az öt feltétele teljesül e!?

    Szabad-e az előzésre használni kí­vánt forgalmi sáv olyan hosszan, hogy az előzést biztonságosan be tudjuk fejezni? [34§(1/d)]

    Az előzni kí­vánt jármű előzését más jármű nem kezdte-e már meg? [34§(1/b)]

    Az előzni kí­vánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű, előzési szándékot nem jelzett-e? [34§(1/c)]

    Az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet-e tartani? [34§(1/d)]

    A vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud-e térni? [34§(1/e)]

Az előzési szándékunkat – ha irányváltoztatással jár – minden esetben előre jelezni kell. [34§(2)] Amennyiben minket próbálnak előzni, a másikat balra húzódással, vagy a sebesség fokozásával illetőleg más módon akadályozni nem szabad! [34§(6]

Sávváltás esetén, mindig használjunk irányjelzőt. Az autópályán való sávváltáskor a fent leí­rt közlekedési szabályok érvényesek! [34§, 25§, 29§, 36§, 37§]

Műszaki hiba esetén, haladéktalanul húzódjunk a leálló sávba! [37§(4)] [56§(1)] Mivel nincs elakadásjelző háromszögünk, ezért ha van lehetőségünk, használjuk a motor világí­tóberendezését, irányjelzőjét, esetlegesen vészvillogóját. íœgyeljünk a motor elhelyezésére! Minél inkább az ú jobb széléhez állí­tsuk járművünket – az elsodrásos balesetek elkerülésére – úgy, hogy fényjelzései már messziről látszanak! Éjszaka erre különös figyelmet fordí­tsunk! [56§(5)] [56§(7)] Fontos! Az autópálya leállósávjában még lassan sem haladhatunk! így lerobbant, vagy csak lassan mozgásképes motorunkkal nem csak tilos, de veszélyes is megkí­sérelnünk í­gy eljutni a következő lehajtóig!

Ha járművünket nem sikerül megjaví­tanunk, kérjünk mentést! Az összetartó motorosok általában megállnak segí­teni bajbajutott társaikon. Ilyenkor fokozott óvatossággal kell eljárni, mind a megállás, mind a segí­tségül érkezett jármű elhelyezése, kivilágí­tása, mind pedig a személyek leállósávon belüli tartózkodása és mozgása tekintetében.

Amennyiben megkülönböztető jelzést használó járművel találkozunk az autópályán, biztosí­tsunk számára elsőbbséget és akadálymentes továbbhaladást, minden körülmények között! [42§(1)] Ilyen járművet megelőzni nem szabad!, Megkülönböztető jelzést használó zárt menetoszlopba besorolni, vagy azt előzni, szigorúan tilos!

Figyelmeztető – sárga – jelzést használó és veszélyes anyagot szállí­tó jármű mellett, csak fokozott óvatossággal és kis sebességkülönbséggel szabad elhaladni. [42§(A)]

Közúi baleset esetén, a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segí­tséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. [58§(1)]

Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesí­teni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszí­nt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. [58§(2)]

A forgalom zavartalanságát – a lehetőséghez képest –  a baleset bekövetkezése esetén is biztosí­tani kell. És ez nem csak az autópályán érvényes rendelkezés! [58§(6)] Büntetőjogi szempontból is igen fontos tudnunk, hogy a személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segí­tséget nyújtani. [58§(5)] 

Autópályáról való kisoroláskor és lehajtáskor is kellő óvatossággal kell közlekednünk! A lassí­tósávban lassí­tsunk és a lehajtó esetleges kanyarját, beláthatatlan kanyarként – esetlegesen poros, olajos, csúszós úfelülettel – kezeljük. Ha hibázunk, a szalagkorlátok közül nincs menekülő ú!

A – szerintünk és a felmérésünk válaszadói szerint – kiemelt négy veszélyforrás kivédése:

A látni- és látszani elv

A motorkerékpárok dinamikájából adódóan, sokkal szélesebb és hosszabb látómezőt kell elemeznünk folyamatosan, mint egy személygépkocsi esetében, ahhoz, hogy jól tervezhessük előrehaladásunkat a forgalomban. Ez – a nagyobb utazósebesség okán – autópályán fokozottan igaz!

Mivel a fékú hossza a sebesség növekedésével négyzetesen arányos, í­gy minél nagyobb sebességet választunk, annál szinte négyzetesen hosszabb utat kell belássunk és elemezzünk ahhoz, hogy elegendő időnk legyen a biztonságos manőverekre, esetlegesen megállásra, vészfékezésre. Ezért nagyon fontos a LíTNI ELV betartása, mely szerint az előttünk lévő úszakasz és a forgalom többi résztvevőjének folyamatos elemzése szükséges a biztonságos vezetés megvalósí­tásához.

Látszani, ugyanolyan fontos mint látni! Ráadásul – ismételten hivatkozva a motorkerékpárok dinamikájára – a közlekedés egyéb résztvevőihez képest, sokkal gyorsabban változtatunk irányt és sebességet, amellett, hogy a motorkerékpár kisebb méreteiből adódóan nehezebben is észlelhető. Ez a kombináció eleve komoly veszélyforrás. A magasabb utazósebesség, valamint a párhuzamos közlekedés okán, pedig autópályán ez még inkább igaz.

Ezért tudatosan kell törekednünk arra, hogy láttassuk magunkat! Fontos a tompí­tott fényszóró éjjel-nappali használata. Előzés megkezdésekor – lakott területen kí­vül – hangjelzést is adhatunk. Fontos, hogy a forgalmi sávokban – főleg a belső sávban – úgy helyezkedjünk el, hogy az előttünk lévő forgalom résztvevői tükrének látóterében maradjunk!

Egy példa: ha valaki az M1-esen a belső sáv bal szélén előzi a jobb sáv kamionosait, akkor az a kamionsofőr tükrének holtterében motorozik. Ilyenkor nem azért húzza be a szerelvényt a sofőr a maga lassúnak nevezhető 90 km/órás tempójával, mert egy rosszindulatú motor-fóbiás, hanem azért, mert valószí­nűleg egyáltalán nem is látta a motorost. Ha mindez a többi közlekedőhöz viszonyí­tva jóval nagyobb sebességkülönbséggel történik, az még veszélyesebb.

Nagyon sok olyan baleset történik, amikor a motoros nem méri fel helyesen az előtte lévő forgalmi szituációt, vagy a forgalom más résztvevői nem látják a motorost. A hí­radókban pedig a nyilatkozó rendőr mindig azt mondja: bizony a (relatí­v) gyorshajtás volt az ok!

A sebesség helyes megválasztása

Azt a baleseti okot ecsetelni nem szükséges, mikor nagy a sebességkülönbség a forgalom többi résztvevője és a motoros között. Rosszul felmért forgalmi helyzetben, a kelleténél magasabb sebességgel közlekedő motoros már nem tudja elhárí­tani a számára váratlanul fellépő veszélyhelyzetet, í­gy ütközik a forgalom egyéb résztvevőivel, vagy a menekülő manőverben töri össze magát egy tereptárggyal ütközve.

A túlzott kockázatvállalás és tudatos szabálysértések



A gyorsabb előrejutás érdekében tudatosan kockázatot vállaló motoros a nagyobb sebességgel, a gyors manőverekkel és az erőltetett-, sokszor kierőszakolt előzésekkel egy határon túl már a szabálysértéseket is tudatosan vállalja fel. Nem csak a sebességtúllépést, de a veszélyeztetést, a zavarást, a szabálytalan – sávon belüli – előzést, a két sáv közötti nagysebességű közlekedést, a jobbról előzést, a leállósáv és forgalomtól elzárt területek használatát, stb…

Érdemes észben tartanunk, hogy minél nagyobb kockázatot vállalunk, és minél több szabálysértő elemmel kombináljuk azt, annál nagyobb eséllyel kí­sértjük a közlekedési balesetet. Autópályán – a nagyobb utazósebesség okán – nagyobb eséllyel szenvedünk halálos kimenetelű, vagy maradandó károsodással járó balesetet. Nem beszélve a közlekedés többi résztvevőinek tudatos veszélyeztetéséről!

A motoros és autós fizikai/pszichikai állapot különbsége


Utalva a látni elvnél leí­rtakra, egy motoros nagyságrendekkel több információt dolgoz fel a közlekedési környezetéből, mint egy személygépkocsi vezető. Ezért folyamatosan egy fokozottabb figyelmi – készenléti – állapotban vezetünk, melyet a közvetlen környezeti-, fizikai hatások erősí­tenek.  Autópályán – ismét csak a nagyobb sebesség okán – még nagyobb területet analizálunk, még erőteljesebb fizikai hatásoknak vagyunk kitéve, még feszültebb a figyelmünk, még magasabb a pulzusunk. Eközben autós társaink, a legmagasabb sebességfokozatban, kényelmesen-, engedve a sztráda monotonitásának-, sokszor gondolataikba révedve, vagy egy beszélgetésbe merülve, hosszabb reakció- és cselekvési idővel haladnak. így minden gyorsabb forgalmi résztvevő hí­rtelen felbukkanása meglepheti, megijesztheti a „gyanúlan” autóst, mely kiszámí­thatatlan reakciókat eredményezhet.

Egyszóval ésszel kell közlekednünk. Nekünk kell kivédeni az autópályán kialakult veszélyhelyzeteket, mert mi vagyunk a legsérülékenyebbek, a legkisebbek, a legkevésbé láthatóak, és persze a leggyorsabbak is!

Talán morbid mottót hagyok a végére, de mégis azt tanácsolom: „Ha élni akarsz, vezess defenzí­ven!”