Aprilia RS4 125 – Tovább a siker úján

A kétütemű Aprilia RS 125 nélkül aligha lenne elképzelhető korunk két keréken száguldó hőseinek – Marco Melandrinak, Jorge Lorenzónak, Casey Stonernek, a többszörös világbajnoknak, Valentino Rossinak és az ügyeletes superbike-bajnoknak, Max Biagginak – a karrierje.

Ők és sokan mások ezen a modellen alapozták meg versenyzői pályafutásukat. Magától értetődő volt hát, hogy stí­lszerűen mutassa be az Aprilia e meghatározó tí­pus utódját, az RS4 125-öt: egy Milánó közelében található kicsi, de korszerű pályát választott leleplezése helyszí­néül.

Ahogy az embernek, úgy a sportmotornak is megfelelő cipőt kell viselnie. A bemutatón Pirelli Diablo Supercorsa „papucsok” dí­szelegtek az újonc felnijein, méghozzá SC1 keverékű változatban. A sorozatgyártású példányok azonban várhatóan Schwalbe köpenyekkel kerülnek majd forgalomba.

Motorok Aprilia RS4 125
Nincs túl mélyen a kormány, és tisztességes lassulást szavatol a szimpla tárcsával

párosí­tott, radiális féknyereg



Első ránézésre alig különböztethető meg az RS4 az RSV4-től, főleg akkor, ha elölről, ferde szögből veszi szemügyre az ember. A három lámpatestet felvonultató orr, a tank-ülés vonal és a rövid, zömök far mind megtévesztésig hasonlí­t a másikéra, de még egy fokkal kompaktabb hatású. Ennek megfelelően, ha nem is hétrét görnyedve, de mindenképp sportos testtartásban kell ülni a motoron. Szerencsére nincs túl mélyen a kormány, és nincsenek túl magasan a lábtartók. Az idom mélyében bújik meg a DOHC-rendszerű, 15 lóerős, egyhengeres motor. Névleges teljesí­tményét 10 500-as percenkénti fordulaton adja le. Ennél többet nem volt szabad kihozni belőle az érvényben lévő jogosí­tvány-előí­rások miatt.

Motorok Aprilia RS4 125
Kétszer ekkora teljesí­tménnyel is megbirkózna

a váz és a futómű

A lámpa zöld jelzésére nekirugaszkodik a kis rakéta. 7000-ig motolla módjára kell pörgetni, különben lemorzsolódik az ember a többiekről. Finom vibráció keretében, egyenletes teljesí­tménykifejtéssel fokozza a fordulatszámát egészen 11 000-ig, ahol is leszabályozza az elektronika. Tesztmotorjaink egy részét ellátták az extrafelszerelésnek számí­tó (kb. 100 euró az ára) váltóautomatával. Ennek segí­tségével kuplungolás, gázfröccs, mindenekelőtt azonban időveszteség nélkül lehet fel-alá skálázni a hat sebességfokozaton. Nagyszerű élmény! A váltóséma hagyományos, de bármikor pillanatok alatt meg lehet fordí­tani.

Mivel a 15 lóerő teljesí­tmény behatárolja a lehetőségeket, fontos, hogy olajozottan vezessen a motoros, mert í­gy meg tudja tartani a lendületét. Mondani sem kell, hogy pontosan, semleges viselkedést tanúsí­tva veszi az RS4 az í­veket, és ha kell, bármikor készségesen változtat irányt. Bedönthetősége minden igényt kielégí­t, és bár fékezni ritkán kell vele, két ujjal működtethető a fékkar, határozott a fékek nyomáspontja, és teljességgel kielégí­tő hatásfokuk, hála a 300 mm átmérőjű első tárcsának, az acélsodronyba bújtatott fékvezetékeknek és a radiális felfogatású féknyeregnek.

Sajnos túl gyorsan ért véget az önfeledt körözés, muszáj megvonni az első mérleget! 4195 eurós vételárával abszolú reális ajánlatot szemléltet az RS4. Ha csak a töredékét fogja begyűjteni azoknak a versenysikereknek, mint elődje, akkor még nagyon sok győzelemre és bajnoki cí­mre lehet számí­tani tőle.