Abban a korban született, amikor a közösségi média még nem létezett, a mobiltelefonok pedig nyomógombosak voltak. 1999-et írtunk, és az egész világot sokkolta számaival olyannyira, hogy még a híradóba is bekerült.
.” href=”galeria.php?cid=55293″> |
Speed wars
A sebességháború persze a motorosok is táplálták: sorra szerveződtek a legális és illegális gyorsulási versenyek, az adrenalin eszeveszett hajszolása az életünk részévé vált. A legerősebb és leggyorsabb motorkerékpár birtoklása egyben azt is jelentette barátaik, ismerőseik szemében, hogy képesek egy ilyen vadállatot megzabolázni.
Ennek szellemében jött 1990-ben a Kawasaki ZX-11, mint a világ leggyorsabb sorozatgyártású motorkerékpárja 280 km/h feletti végsebességgel. 1996-ban új kihívó érkezett: a Honda CBR1100XX Blackbird. Hogy a puccs sikerült vagy sem, azóta is kérdéses, a katalógusok rendszerint 2 km/h-val többet adtak a Hondának. A vita azonban 1998 őszén okafogyottá vált. A Suzuki bemutatta a Hayabusát, melyhez egy hátborzongató szám tartozott. 310 km/h-s (sőt egyes források szerint 312!) végsebességével egyértelművé tette az erőviszonyokat.
| . |
Tűzszünet, avagy Gentlemen’s agreement
Európai politikusok már azért kampányoltak, hogy tiltsák be a hasonló, nagy sebességre képes motorok behozatalát, egyben aggasztó volt az illegális gyorsulási versenyek robbanásszerű szaporodása is. Ekkor született meg a Gentlemens agreement – a nagy motorgyártók között született megállapodás, miszerint a sebességtúllépések visszaszorítása, illetve a súlyos balesetek elkerülése érdekében a 2000-es modellévtől kezdve gépeik végsebességét 300 km/h-ra korlátozzák. Ezzel pontot is tehetünk a sebességháború végére… egy ideig.
Megosztó forma
A világpremierre 1998 őszén, a müncheni INTERMOT-on került sor. Az új Suzuki látványa sokkolta a motorosokat. A látogatók szótlan döbbenettel állták körül, egyszerűen nem tudták, hogy mit gondoljanak róla. Minderre egy lapáttal még rátett a furcsa, réz-ezüst színű fényezés. A Hayabusa tervezőrészlegének feje, Koji Yoshiura úgy nyilatkozott, hogy az elsőre talán groteszk formatervvel nagyon erős első benyomást szerettek volna kelteni. Ez sikerült.
.” |
Persze a forma nem volt öncélú. A 300 km/h-ra képes blokk mellé kompetens aerodinamikára is szükség volt. A hosszú, nyújtott buborékforma csökkenti a légellenállást, a csőrszerű orr a hűtőre irányítja a menetszelet, a hátsó ülést takaró púp funkciója, hogy minimalizálja a turbulenciát. Minden részletnek van célja, ez teszi a tervezést nagyszerűvé. Az idő egyébként jót tett a Hayabusának, az évek során egyre elfogadottabb lett, és a modellt átépítő tulajdonosok is inkább kihangsúlyozták az eredeti vonásokat, mint hogy elkendőzzék. A 2008-as nagy revízió során ezt Koji Yoshiura ki is használta, és a második generációs Hayabusa tervezése előtt klubról klubra utazva, számos átépített custom Busát megnézett.
Mindezek ellenére a Hayabusa nem volt egy motorozhatatlan vaddisznó. A hosszú tengelytáv támogatta a kigyorsításokat, bizalmat keltett a stabilitása, és bármilyen meglepő, XXL-es méretei ellenére még kanyarokban sem kellett vele túlzottan küzdeni. De amíg az egyik percben nyugodt ingázó, a másikban már a negyed mérföld tüzet okádó démona. A soros négyhengeres rengeteg lehetőséget rejtett még magában, egyrészt nagyon könnyen szerelhető volt, másrészt nagyon jól tuningolható, így csakhamar a versenyek sztárjává vált. Magyarországon Fucskó Antallal kezdődött a Hayabusa-dragépítés, akit még nagyon sokan követtek. Ki ne emlékezne Belme Józsi 1670 cm3-esre fúrt nitrós gépére, amivel 341 km/h-s sebességre gyorsult 2000 m-es távon? De nem hagyhatjuk ki Lencsés Donát Dánielt sem a felsorolásból, aki nemcsak a kunmadarasi futamok állandó résztvevője már 7 éve, de a SuperStreet Európa-bajnokságon is megmutatja, mire képes Hayabusája.
.” href=”galeria.php?cid=55293″> |
Modellfejlesztések
2016-ban Nagy-Britanniában épült a Big CC Racing műhelyében. Az 1547 cm3-re hizlalt, Garett turbóval megtámogatott benzinüzemű (nem metanolos!) Hayabusa hátsó keréken mért teljesítménye 936 LE, ami nagyjából 1050 LE főtengelyen mért teljesítménynek felel meg.
.” href=”galeria.php?cid=55293″> |
Hayabusából autóba:
A Hayabusa blokk utat kapott más járművekbe is az extrém könnyű sportkocsiktól kezdve, mint a Radical Sportscars SR8-asa, az épített Swiftekig. Maga a japán gyártó is épített két koncepcióautót a sornégyessel, ez volt a Suzuki GSX-R/4 és a nyitott versenyautó, a Formula Hayabusa.
.” href=”galeria.php?cid=55293″> |
Celebek Hayabusán
Számos híresség motorozott Hayabusán. Csak említésképpen Jay Leno, JLo (rapper), és még Jennifer Lopez is egy Pepsi-reklámban. Rengeteg filmben is feltűnt, pl. Hawaii Five, vagy a Biker Boyz (Vad motorosok). A leghíresebb, vagy inkább leghírhedtebb hayabusás celeb azonban vitathatatlanul a „Ghost Rider” volt. A totál feketében és teljes inkognitóban motorozó svéd kaszkadőr, valószínűleg a világ leghíresebb közlekedési szabályszegője. DVD-it, majd YouTube videóit több millióan nézték, valóságos kultusz alakult ki körülötte.
.” href=”galeria.php?cid=55293″> |
A britek nagy kedvence, a közúi versenyek különc sztárja számára sem idegen a Suzuki Hayabusa. Legutóbb idén szeptember végén állított fel új brit sebességrekordot egy áramvonalasított, 830 lóerősre tuningolt, turbós Busával. Az új rekord: 270,965 mph, azaz 434 km/h. Guy Martin azonban nem elégedett ennyivel, célja a 300 mph (480 km/h).
Az abszolú motorkerékpáros sebességrekordot Rocky Robinson állította fel Bonneville-ben, még 2010-ben. A dupla Hayabusa blokkos, 2600 cm3-es streamlinerével elért 605 km/h-s eredményét azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalni.
| . |
