Alpen Masters 2009 – Allrounderek

Felhőkbe burkolóznak a Dolomitok csipkéi, elered az eső, és fennáll a veszélye, hogy ví­ztől átázott, elnehezült ruházattal fogunk visszaérni a völgybe. Mégsem aggódunk: aligha akad olyan motor, amellyel gondtalanabbul lehetne közlekedni ilyen nehéz körülmények között, mint a tesztünkben szereplő négy allrounderrel, az Aprilia SL750 Shiver GT-vel, a Suzuki Bandit 650-nel, a Yamaha XJ6 Diversionnel és Triumph Bonneville SE-vel. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne tudnának ilyen-olyan szempontból meglepetést okozni.

Két perfekcionista japán, egy tüzes olasz és egy mértékletes brit modell adott találkát egymásnak ebben a kategóriában. A sötétkék és krémfehér szí­nben pompázó, sok krómozott alkatrészt felvonultató Triumph olyan benyomást keltett, mintha valamiféle iskolai egyenruhába öltözött volna. Műszaki szempontból is abszolú tradicionális kivitelben lépett szí­nre: léghűtéses motor, két hátsó rugóstag, szimpla tárcsafék elöl. Még a befecskendezőfúvókái is karburátoroknak voltak álcázva. Igazi retro bringa ABS-t, elektronikus gázkart és hasonlókat felvonultató, modern riválisokkal körülvéve.

Már az első hágóhoz vezető úon megfogalmazódott a tesztcsapat véleménye a négy gyártmány erősségeit és gyengéit illetően. Javarészt bőséges tapasztalatra épült, de jó adag előí­télet is volt benne. A Triumph Bonneville SE-nek mindenesetre sikerült fölényesen rácáfolnia a vélelmezett negatí­vumokra. Hamar leküzdötte elindulás utáni kedvetlenségét, és ügyesen laví­rozva teljesí­tette az első kanyarkombinációt. Balra sziklák, jobbra szakadék, mégis elegánsan átsiklott a köztük tátongó szűk résen, és minden különösebb ellenkezés nélkül hagyta átdönteni magát egyik oldalról a másikra. így aztán igazán élvezetes lehet a motorozás!

És valóban az is. Szinte magától veszi szűkre a Bonnie az í­vet az éles kanyarokban, és a kavicsos padkától egy tenyérnyire jár be egy balos kanyart a lejtőn, hogy elférjen az alulról érkező autóbusz. Mindezt teljes bedöntés mellett. A jelek szerint nincs olyan kanyar, még a legeldugottabb, legtechnikásabb és legravaszabb sem, amelyet ne tudna bevenni. Kezes viselkedése valóságos eufóriát vált ki az emberből. Annál intenzí­vebbet, minél nagyobb előí­téletet táplált kezdetben az angol masinával szemben. Úgy tűnik, nagyon jól működik a gyakorlatban a lapos kormánynyak, a nagy tengelytáv és utánfutás, valamint a keskeny gumiabroncsok keveréke, nagyszerűen kiegészülve a tökéletesen beállí­tott teleszkópvillával és a szinte makulátlan gázadási reakcióval.

 

	Aprilia SL 750 Shiver GT Kéthengeres Hengerűrtartalom: 750 cm3 Teljesí­tmény: 95 LE Nyomaték: 79 Nm Tömeg: 225 kg Terhelhetőség: 191 kg ABS ír: érdeklődésre
Előnyök: gazdag felszereltség jelentős rugózási tartalék vezető és utas számára egyaránt kényelmes ülőhelyzet	Hátrányok: nyers, késleltetett gázfelvétel kissé pontatlan kormányreakció erős felállí­tó nyomaték nem szabályoz optimálisan az ABS

Most, hogy minden méréstől és objektivitástól mentesen emocionális győztesnek hirdettük ki a Triumph-ot, engedtessék meg, hogy szót ejtsünk a hátrányairól is. Példának okáért a csekély hátsó rugóú (106 mm) és a kemény párnázatú ülés generálta szerény kényelemről, amiről magunk is meggyőződhettünk a Pordoi rázós újain. Vagy a 865 köbcentis, 67 lóerős motor és a 227 kilogrammos tömeg kölcsönhatásából fakadó soványka menetteljesí­tményekről. Szintén a negatí­vumok közé sorolandó a Bonneville korlátozott bedönthetősége, ami a Sella Ronda- vagy a Falzarego-hágó sí­kos újain még elmegy, abszolú értelemben véve azonban nem elégí­ti ki az igényeket.

A Suzuki Bandit 650 és a Yamaha XJ6 Fazer sokkal előnyösebb képet mutat a fenti szempontokból. 56 cm3-rel nagyobb motorjának köszönhetően ha csak minimális előnnyel is, de a Suzuki vitte el a pálmát az allrounderek hajtóműveinek értékelésében. Főleg azon gyakorlat alkalmával, amikor kettesben 15 százalékos emelkedőt kellett leküzdeniük a motoroknak két személy terhe alatt. Itt jobbnak bizonyult a riválisainál anélkül, hogy emiatt fölényes előnyre tett volna szert velük szemben az összesí­tésben. Az emlí­tett feladat teljesí­téséhez mind kis, mind közepes fordulaton nagy nyomatékra van szükség, amihez többnyire jó kiindulási alapot szolgáltatnak az allrounderek. Az már más kérdés, hogy nem mindegyik tud élni a lehetőséggel. A Yamaha és a Suzuki azért, mert nagyon kicsi a hengerűrtartalma, az Aprilia a beállí­tása miatt, a Triumph pedig azért, mert sokat feláldozott a temperamentumából a környezeti összeférhetőség oltárán.

	Suzuki Bandit 650 Négyhengeres Hengerűrtartalom: 656 cm3 Teljesí­tmény: 86 LE Nyomaték: 62 Nm Tömeg: 248 kg Terhelhetőség: 207 kg ABS ír: 2 098 000 Ft
Előnyök: a leggazdagabb felszereltség ebben a kategóriában összességében a legjobb motor magas szintű menettulajdonságok	Hátrányok: nagy tömeg kissé indirekt kormány

A fenti okok miatt sokkal nagyobb súllyal esnek latba az Alpok újain az allrounderek menettulajdonságai. E tekintetben pedig messze az XJ6 a legjobb a négy gyártmány közül. Egyedül ez képes hasonlóan megédesí­teni a kanyargást, mint a Triumph Bonneville. Kényelmes testtartásban, remek kilátást élvezve lehet birtokba venni vele a szerpentineket, annál is inkább, mert szemernyi kifogás sem érheti a viselkedését. Minden porcikáját a motorozás maradandó, mélyen bensőséges élvezetének szolgálatába állí­tja. Ez az élvezet egyébként még a tizedik hágó és egy adott napon megtett 500. kilométer után sem hagy alább, és vetekszik a szupersportmotorok nyújtotta vezetési élménnyel. Csupán egy záloga van az önfeledt örömnek, nevezetesen az, hogy egyedül üljön az ember az XJ6-on, ha ugyanis másodmagával van úon, akkor túlterheltté válik a rugózás, lomha lesz a kormányreakció és gyakrabban ér teljesí­tőképessége határára a futómű.

	Yamaha XJ6 Diversion Négyhengeres Hengerűrtartalom: 600 cm3 Teljesí­tmény: 78 LE Nyomaték: 60 Nm Tömeg: 220 kg Terhelhetőség: 180 kg ABS ír: 2 268 000 Ft
Előnyök: messze a legjobb futómű minden szempontból meggyőző motor több mint 400 km-es hatótávolság az Apriliáéval vetekedő komfort	Hátrányok: teher alatt erőteljesen korlátozott a bedönthetősége kevés csomagszállí­tási lehetőség

Alapvetően a Bandit 650 is igyekszik megkönnyí­teni a motoros dolgát, méghozzá nem akármilyen mértékben. Ugyanakkor kétségtelen, hogy sokkal gyakrabban kell korrigálni rajta a fékezés és az irányváltások időzí­tését, valamint ezekkel összefüggésben a kanyarvételi í­vet és a bedöntést, mint a Yamahánál, amely többnyire mindent elsőre jól csinál. Az előnytelen menettulajdonságok részben a gyárilag szerelt, kissé már aví­tt Bridgestone BT 011F/BT 020R gumiknak tudhatók be, vélhetően költségbeli megfontolásból döntött mellettük a Suzuki. Természetesen a 18 kilóval nagyobb tömeg is érezteti a hatását. A magyarázat kézenfekvő: ugyanazt a futóművet kapta a 650-es Bandit, mint az 1250 köbcentis változat.

De vajon mi a helyzet a félidomba öltöztetett, kecses Aprilia Shiver GT-vel? Az olasz szépség ugyanúgy megérdemel egy külön fejezetet, mint a Triumph Bonneville. Mégpedig azért, mert sok szempontból épp az angol modell ellentéte. Kellően erős és robbanékony a hajtásáról gondoskodó, 750 köbcentis V2-es, bőséges rugózási és csillapí­tási tartalék van a futóművében, és egészen jól bedönthető. Csak nincs meg benne az a kellem, ami a Bonnie-ban. Olyan hirtelen veszi fel a gázt a motorja, hogy minden egyes alkalommal becsóvál miatta kanyarban. Egyébként más körülmények között sem egyszerű a gázkar használata.

	Triumph Bonneville SE Kéthengeres Hengerűrtartalom: 865 cm3 Teljesí­tmény: 67 LE Nyomaték: 69 Nm Tömeg: 227 kg Terhelhetőség: 203 kg ír: 3 100 000 Ft
Előnyök: remek irányí­thatóság egyenletes teljesí­tménykifejtés finom gázfelvétel	Hátrányok: rövid hátsó rugóú kevés tartalékkal csekély bedönthetőség a kelleténél 10 LE-vel kisebb teljesí­tmény nem rendelhető ABS

Attól függően, milyen éppen a Shiver hangulata, vagy nagy késéssel, vagy óriási vehemenciával reagál a markolat eltekerésére, sokszor az egyik jelenség szüli a másikat. Amikor ugyanis azt tapasztalja a pilóta, hogy semmi sem történik a sarkantyúzásra, még nagyobb gázt ad, ami adott esetben a motor hirtelen megugrását idézi elő. Itt bizony kellemetlen formában jut kifejezésre az, ami a „ride by wire” rendszer lényege, vagyis hogy elektronikus úon jutnak el a jelek a gázkartól a fojtószelepekig. Mivel egyútal túlságosan érzékeny is az Aprilia kormánya, ezért futóműve előnytelenül reagál a talajhullámokra, továbbá egészen addig nehezen jár a fékkarja, amí­g a fékbetétek érintkezésbe nem lépnek a tárcsával, folyamatosan meg kell küzdenie a motorosnak a finom gázfelvételért, az ideális í­vért és a hatékony lassí­tásért. Az igazat megvallva igencsak terhes dolog az olasz modell állandó makacskodása, és nem méltó egy motorhoz. Ilyet legfeljebb a saját gyerekeinek hajlandó elnézni az ember.

Kí­váncsi, hogy 2009-ben melyik motor nyerte az Allrounder kategóriát?

###

Összegzés:

Nem kellenek extrém motorok szélsőséges körülmények közé. A Yamaha is mindenekelőtt jóindulatú viselkedésével aratott sikert. Ha nagyobb lenne a hengerűrtartalma és több lenne a tartalék a futóművében, egyenesen elsöprő lenne az alakí­tása. A Suzuki ugyan több pontot kapott a motorjára, de el is fecsérelte azokat rosszabb menettulajdonságaira. A Triumph és az Aprilia azt szemlélteti, hogy egy, a pontjai alapján hátrébb szorult motor irányí­tása is lehet felettébb élvezetes, és hogy mennyire le tudják rontani az amúgy szép összteljesí­tményt a szeszélyes megnyilvánulások.

PONTTíBLíZAT