350-es sportendurók

Az Európában forgalomba helyezett négyütemű sportendurók több mint fele a 350 köbcentis géposztályból kerül ki. Érthető hát, ha vérre menő küzdelem folyik a kategória legjobbja cí­mért.

Lobogó tárbortűz mellett, hideg sörrel a kezünkben emlékeztünk vissza a mögöttünk álló teszt legszebb pillanataira. Két napot töltöttünk a természet nem éppen lágy ölén. Jártunk agyagos-csúszós terepen, jó tapadást biztosí­tó motokrossz-hullámvasúon, a leckét alaposan feladó erdei ösvényeken és épí­tett endurópályán. Egyszóval kipróbáltunk mindent, amit csak ki lehet próbálni sportendurókkal. Az alkalmi terepmotorostól a hatszoros német motokrosszbajnokig, Didi Lacherig a legkülönfélébb tudású és tapasztalatú pilótákból állt a csapatunk.

 

 

Fontos küldetésünk volt. Meg kellett állapí­tanunk, melyik motorkerékpárnak áll a zászló a legnépszerűbb endurókategóriában, a 350-esek mezőnyében. Az alaphangot e piaci szegmens alapí­tója, a 2012-ben debütált KTM 350 EXC-F adta meg. Jelenleg ez a világ legnépszerűbb sportendurója, évi közel 7000 darab talál gazdára belőle. Kihí­vói közül az egyik a Beta RR 350 EFI volt. A tí­pusjelzésében szereplő három betű az Electronic Fuel Injection rövidí­tése, és arra utal, hogy a 2015-ös modellben befecskendezés ünnepelte premierjét.

 

A Husqvarna FE 350 sem maradhatott ki a sorból. Ez műanyag hátsó vázában, closed cartridge rendszerű teleszkópvillájában, de legfőképpen himbarendszeres hátsó futóművében különbözik féltestvérétől, a KTM-től. Része volt továbbá a dí­szes kompániának a Sherco 300 SEF-R. Apropó, Sherco: a dél-franciaországi gyártó volt a legelső (már 2004-ben), amely befecskendezéssel bocsátotta újukra terepszöcskéit. Még csak tizenkét éve gyárt sportendurókat, de valamennyiben saját fejlesztésű motorja dolgozik.

 

A cikk folytatását a 2015/04-es számunkban találja