Yamaha FZS1000 Fazer

Papí­ron az egyik legjobb univerzális motor, de a valóságban nem ennyire rózsás a helyzet. Mára sok a leharcolt, elhanyagolt darab, melyek munkát és törődést igényelnek.

Motorok Yamaha FZS1000 FazerA tavaly szeptemberi számunkban kivesézett FJR1300-assal egy időben lépett szí­nre a Yamaha egy kategóriával kisebb és legalább kettővel sportosabb mindenese, az FZS1000 Fazer. Az akkor már három éve kapható 600-assal ellentétben nem egy korábbi generációs sportmotor, hanem az aktuális sztár, az R1-es négyhengeresét kapta. Ebből kifolyólag egyrészt a vele szemben támasztott elvárásokban, másrészt az árcédulákon szereplő számsorban is tekintélyes volt a differencia. Mí­g a Fazer 600-as alulról súrolta a kétmilliót, addig az 1000-es inkább a háromhoz közelí­tett. Összehasonlí­tásként, ugyanekkor a fejidomos Suzuki Bandit 1200 majdnem harmadával került kevesebbe, ami természetesen az eladásokon is meglátszott. így aztán a Yamahának sem maradt más választása, mint hogy a következő esztendőre tekintélyeset vágjon az árából

 

Mégis mit vártak tőle?

Bemutatásakor sokan abban bí­ztak, hogy gyakorlatilag egy felegyenesedett pozí­cióban vezethető R1-est kapnak a pénzükért, ami végül nem felelt meg teljesen a valóságnak. Igaz, a torokátmérő szűkí­tésével és az új vezérműtengellyel úgy sikerült javí­tani az alacsony fordulati használhatóságot, hogy közben mindössze 7 lóerővel csökkent a maximális teljesí­tmény, de valahogy az egész nyomatékgörbe egy szinttel alacsonyabbra süllyedt, és a vártnál valamivel puhább, tompább érzést keltett a motor.

 

A másik, gyakran kifogásolt pont a lágy felfüggesztés. Hiába az elöl-hátul teljesen állí­tható konstrukció, olyan feszesre mégsem lőhető be, ami az igazán kemény használathoz megfelelő lenne. Ráadásul a nagyobb rajtolásoknál már-már meglepetésszerűen könnyen felkapja az elejét, ezért a bőgázos, eldobott kuplungos indulásoktól érdemes tartózkodni. Ez a tanács azért is megszí­vlelendő, mert az R1-estől átvett alkatrészek listájára sajnos nem került fel a robusztus tengelykapcsoló. így ha valaki túlságosan keményen bánik a kuplunggal, hamar extra költségekbe verheti magát.

Trükkök a gyorsaságért

143 lóerőtől ugyanakkor joggal várható el, hogy brutálisan menjen és igazán élvezetes motorozást nyújtson. Éppen ezért a motorban rejlő erő kiaknázására többféle módszer is kifejlődött, melyek közül a legnépszerűbb a teleszkópszárak beengedése és a karburátorok átfúvókázása. Előbbi mindössze néhány centimétert jelent, ami épp arra elegendő, hogy az egykerekezési hajlam valamelyest csökkenjen, utóbbival pedig körülbelül 10 lóerőnyi tartalék szabadí­tható fel. Ráadásul nem nekünk kell kikí­sérletezni a megfelelő furatkombinációkat. Ugyanis az igény volumene miatt komplett iparág épült a tuningra, és manapság már dedikált szettek vásárolhatók, amelyeket megfelelő elhivatottsággal akár otthon is beépí­thetünk.

Ugyanakkor mindenekelőtt nem árt meggyőződni ‒ különösen a leharcoltabb darabok esetén ‒ az úgynevezett EXUP szelep kifogástalan működéséről. A kipufogó keresztmetszetének szabályozásáért felelős egység a középállvány felfogatása előtt rejtőzik, és normál esetben a fordulatszám emelkedésével folyamatosan több teret enged a szabadba áramló égéstermékeknek. Ha néhány nagyobb gázfröccs hatására meg sem moccan, élhetünk a gyanúval, hogy minimum elkoszolódott a szerkezet, rosszabb esetben elszakadt a működéséért felelős bovden.

A tí­pusbetegségek végén még a mérhető olajfogyasztás sorolható fel, amin viszont nem igazán segí­thetünk. A legjobb megoldás a sima ásványi olaj használata, amellyel elfogadható szinten tartható a mértéke.

Amire érdemes figyelni

Konstrukciós gyengeség, hogy a kitámasztó nagyon könnyen visszacsapódik. Emiatt ritka az olyan nagy Fazer, amelyik még nem feküdt az oldalára. Egy-egy ilyen feldőlés az idomok összekarcolódása mellett garantáltan elintézi a kuplungkart is. A kiszemelt motornál tehát érdemes rögtön a műanyagok és a kar vizsgálatával kezdeni a körbejárást.

Motorok Yamaha FZS1000 Fazer

Folytatásként jöhet a váz végignézése. Az igen elterjedt alumí­niumkonstrukciókkal ellentétben az FZS masszí­v acélvázat kapott, ami egyrészt jó, mert könnyebben javí­tható, másrészt pont emiatt szaladgál belőle igen sok olyan, aminek már az ócskavasban volna a helye. A balesetes motorok esetében érdemes megtudakolni a perecelés pontos körülményeit, illetve, hogy hol javí­tották, esetleg ott is utánakérdezni a konkrét motornak. Illetve ilyenkor mindenképpen célszerű külön meggyőződni arról, hogy a vázszám megvan, olvasható, és főleg egyezik a forgalmiban szereplővel. Máskülönben kellemetlen percek várnak ránk az eredetiségvizsgán.

Sport vagy túra?

Meglepő ellentmondás, hogy bár szegről-végről túramotornak is becézik, valahogy mégsem hí­res a pakolhatóságáról. Teljesen gyári állapotában gyakorlatilag nincs hova rakni csomagot, az ülés alatti tároló mérete pedig a sportos farokidomhoz illeszkedően szűkös. Ugyanakkor meg kell emlí­teni, hogy az R1-esre hajazó lámpák jól megvilágí­tják az utat és a gyári szélvédő is megfelelő komfortot nyújt nagyjából 150-es tempóig. Aki ennél gyorsabban szeretne suhanni, az temérdek túraplexi, illetve magasí­tó közül válogathat. Ettől még persze nem lesz tökéletes utazómotor, de ez a legtöbb esetben nem is cél. Inkább olyan embereknek való, akik városban és hosszú távon is használható, a maguk módján univerzális motort keresnek, és erre nem akarnak egy kisebb vagyont áldozni.