2025/11-es számunkban a Triumph Speed Triple 1200 RS közúti tesztjét közöltük, a pályateszttel adósok maradtunk. Íme, tehát a terep, ahol legalább annyira otthon érzi magát, mint a kanyarrengetegben.
SZÖVEG RÉTI BENEDEK KÉPEK CSELLÁR ANDRÁS – RIDE WITH MY CAMERA
Ahhoz, hogy teljes körű véleményt alkothassunk az angol telivérről, elvittük versenypályára is vallatni. Bár az igazat megvallva, egy olyan nagypálya passzolna hozzá a leginkább, mint a Hungaroring, a Pannonia Ring vagy a Slovakia Ring, a teszt rövidsége nem tette ezt lehetővé. Helyettük egy gyors ismerkedésre került sor a Kakucs Ringen, amit egy félnapos Euroring követett. A Kakucs Ring köztudottan egy szűk lendületpálya, nem igazán a Speed Triple terepe. Ennek ellenére jól vizsgázott, mert a könnyed irányíthatóság itt is kulcsfontosságú. A komfortos futómű TRACK módba átkapcsolva egyből felkeményedik, jó alapot szolgáltatva a gyors irányváltásokhoz. A motor stabil, semmilyen meglepetéssel nem szolgál. Pontos visszajelzéseket ad az első keréken rendelkezésre álló tapadásról, olyan érzés, mintha sínen húznák. Nagy szerepe van ebben az utcai sportgumik csúcsát képviselő Supercorsa SP abroncsoknak is, bár ezzel a nyomatékkal még ők sem tudnak mit kezdeni. A kipörgésgátló TRACK üzemmódban is csak egy bizonyos dőlésszög felett teszi rá az erőt. Hiányzik az átmenet, a forgatónyomaték döntő többsége egyszerre érkezik meg a hátsó kerékre, darabossá téve a kigyorsítást. Amellett, hogy ez szemmel láthatóan megmutatkozik a köridőkben, természetellenes, úgynevezett bajszos gumikopást eredményez, ahol az abroncs legszéle ép marad, majd a kigyorsítási sávban egyszerűen széttépi azt a motor, egy mélyebb krátert hagyva maga után. A blokk pedig olyat tol, hogy ezen a szűk pályán lehetetlen volt lenyelezni, azonban még így is 145 km/h körül mutatott a műszeregység a hátsó egyenes végén! A gumik gyorsan koptak, így muszáj volt idejekorán véget vetni a mókának, gondolva a másnapi Euroringre, ami gumigyilkos pálya hírében áll.
A nagyobb tempó és a nyitottabb kanyarok alapvetően jobban fekszenek a triplának, itt nyert igazán értelmet a stabil vázgeometria és a végtelen erő. A motor utcai gumikon is tudja az 1:20 alatti köridőket szakavatott kezekben, mégsem éreztem magam jól rajta a szélvédelem hiánya miatt. Hiába kel életre ennél a tempónál a blokk, ha nincs hova bújnunk a motoron. Véleményem szerint túl nagy kompromisszumot kíván a felegyenesedett üléspozíció ilyen kontextusban egy sportmotorhoz képest. Az elektromos futómű is inkább utcára van hangolva, ahol cserébe meglepően jó menetkomforttal szolgál. Hasonlóan vélekedem az elektronikai segédletekről is, amelyek inkább a biztonságos közlekedést hivatottak elősegíteni. Versenypályán még TRACK módban is kellemetlenül sokat avatkozik közbe a kipörgésgátló – ha igazán gyorsan akarunk motorozni, egyszerűen ki kell kapcsolnunk a többi segédlettel együtt, így viszont elveszítjük azt a védőhálót, amivel elvileg többet adna a motor egy 10-15 éves konstrukcióhoz képest. Arról nem is beszélve, hogy a bődületes nyomaték még bekapcsolt elektronikával is zabálja a hátsó gumit, ami a fél nap Kakucs Ring és a fél nap Euroring alatt teljesen elfogyott róla. Ezt természetesen a rend őrei sem díjazták különösebben a hazafelé tartó úton. Ha az ember sokat szeretne vele pályázni hosszú távon, akkor egyrészt finomodni kell gázkezelés terén, valamint kísérletezni a slick gumikkal, hogy valóban le lehessen tenni az erőt az aszfaltra.
