Összehasonlító teszt: középkategóriás cruiserek – „GET TO THE CHOPPA!”

.. üvöltötte Schwarzenegger a gyilkos alien elől menekülve a Ragadozóban. Ezt mi is szó szerint vesszük, de a valószínűleg legmenőbb A2-es motorjainkkal a más géposztályokra jellemző hightech-sallangok elől is szeretnénk elmenekülni. Vajon hogyan teljesít a Honda legkelendőbb Rebel-modellje az új versenytársakhoz képest?

Vajon anno, 37 évvel ezelőtt felmerült-e Arnold Schwarzeneggerben, hogy fájdalomtól eltorzult arccal üvöltött „RUN! GET TO THE CHOPPA!” ordítása mostanra közismert geg és a mai internetes kultúra globális jelensége lesz? Nem valószínű. Egyébként a filmben helikoptert értettek alatta. És az sem szégyen, ha Ön még soha nem hallott róla – elvégre a Ragadozót (Predatort) 1988 végétől 2010-ig sok helyen a fiatalokra nézve károsnak minősítették. Pedagógiai szempontból ennél jóval kevésbé tartották és tartják problémásnak a kezdőknek is ajánlott cruisereket, bobbereket és (soft) choppereket. Vagy egyszerűbben: az időtlen, alacsony ülésű motorkerékpárokat nagy tengelytávval, széles és/vagy megemelt kormánnyal és a legszükségesebbekre korlátozott felszereltséggel. A nyolcvanas és a korai kilencvenes években ez a koncepció már nagyon népszerű volt – akárcsak az osztrák testépítő bajnok sci-fi-akciófilmjei –, hogy aztán nem sokkal ezután az eladások gyors visszaesése miatt évtizedekre eltűnjön a gyártók fiókjaiban. Azonban azoknak a motoroknak a reneszánsza, amelyeket kevéssé érdekel a kanyarsebesség és a technológiai verseny, sokkal fiatalabb, mint Kalifornia volt kormányzójának mémstátusza. Meglepő módon az alaprecept időtlen sikernek tűnik: puritán retró stílus, bőséges adag lazaság és lelassulás – anélkül, hogy szem elől tévesztenék a barátságos viselkedést és a megfizethető árat. Elsőként a Honda ismerte fel ezt a piaci rést a zsúfolt A2-es szegmensben 2017-ben. A CMX500 Rebel azóta gyakorlatilag változatlan formában kerül piacra, és több, mint nagyszerűen fogy. És ahol nincs konkurencia, ott nincs cselekvési kényszer sem. Érdekes lesz látni, hogy ez így folytatódik-e, mivel idén két újonc is szeretne egy-egy szeletet az A2-es cruiserek tortájából. Nem pimasz Rebel-kópiákkal, hanem az „500 cm³ körüli cirkálás” téma üdítően sajátos értelmezésével.

Ha már erről van szó: a Cool Life Cruising, vagy röviden CL-C, a CFMoto belépőszintű bobbereinek munkaneve. Már önmagában a 450 CL-C impozáns megjelenése is jól mutatja, mennyire komolyan kellene vennie a japán versenytársaknak a kínai gyártók gyors térnyerését. Azért a kínai szokásoknak megfelelően néhány helyen nehezen tagadhatók a nyilvánvaló formai inspirációk, különösen a brit és amerikai nagy nevektől. De az összkép harmonikusnak és egyedinek tűnik, ügyesen ötvözve a modern elemeket egy kompakt, masszív, mégis tetszetős cruisersziluettel. Széles kormányával és előretolt lábtartóival a trió kínai modellje felel meg leginkább egy klasszikus chopper vonalvezetésének. Az olyan szép részletek, mint a mart küllők, a karterház hűtő-borda-imitációi, a háromszínű fényezés, a krómozott tanksapka, a LED-lámpák, a fordított villa és a kormányvégtükrök, igazán látványosak. Az olyan megoldások pedig, mint a szíjhajtás, vagy a nagy felbontású, connectivity-funkciókkal ellátott kerek TFT-műszerfal, ebben a lökettérfogat-osztályban sehol máshol nem található meg. Főképp nem rendkívül versenyképes 2 418 000 forintért.

Ez bizony hadüzenet, amelyre a Kawasaki sportos szellemben válaszol. Míg a CFMoto modern és laza fellépéssel veszi fel a kesztyűt a barátságos Rebel ellen, honfitársa egy legendát ásott elő. Aneve: Eliminator (akár egy Schwarzeneggerfilm címe is lehetne). És a nyolcvanas évek újra ránk köszöntenek. 1985-ben a ZL900 Eliminator határozta meg a sportcruiserek műfaját, ötvözve a Kawasaki akkori legerősebb négyhengeres sportmotorját egy cruiserfutóművel. És bár a mai A2-kompatibilis, kéthengeres motoroknak annyi közös vonásuk van a jelenlegi szupersporthajtóművekkel, mint a Predatornak Micimackóval, a Kawasaki megközelítése az új Eliminator 500-hoz hasonló, és következetesen folytatja a sorozat történetét. A Ninja és a Z400-as generációjából származó ellenjáró, 451 cm³-es, kéthengeres motor közvetlen őse a belépőszintű szegmens egyik legsportosabb és legpörgősebb erőforrásaként volt ismert. A jelenlegi változatban a nagyobb lökettérfogat és lendtömeg nagyobb tolóerőt biztosít kis fordulatról, de a kéthengeres motor sportos, élénk jellege sem veszett el. Ez nemcsak a sportos Z-hez és a Ninja 500-hoz illik jól, hanem tökéletesen illeszkedik az Eliminatorvonalba is az ülés, a lábtartó és a kormány olyan elrendezésével, amely valahol egy cruiser és egy naked bike között helyezkedik el. Felszereltség? Rozsdamentes acél kipufogókönyök a matt fekete kályhacső helyett. Egyebekben a Kawasaki tárgyilagos és szerény: térhálós csőváz, zártszelvény lengővilla oldalra szerelt lengéscsillapítókkal, hagyományos első teleszkópvilla, kontrasztos, de apró számokat mutató monokróm kijelző. Összbenyomás: funkcionális, masszív felépítésű, de a cukrászda előtt pózolóknak egyértelműen nem elég feltűnő. Végül is, aki nem akar mindent feketében látni, az választhatja a „Pearl Robotic White” színt is. A Kawasaki mindkét színváltoza tért 2 650 000 forintot kér.

Az újkori A2-es cruiserkorszak őskövülete, a Honda CMX500 Rebel megjelenésével a CFMoto és a Kawasaki közé illeszkedik. Nem olyan izmos és széles, mint a 450 CL-C, de nem is olyan sportos és egyenes, mint az Eliminator. Versenytársaihoz képest a Honda kecsesnek tűnik: alacsony ülés, magasan lévő lábtartók és keskeny, messze előretolt kormány. A harmonikus ergonómia nem ilyen, legalábbis a normál és magas termetű pilóták esetében semmiképpen. A hegyes térdszög és egy kimondottan hasas kuplungfedél sajátos, kuporgós, ráadásul kissé aszimmetrikus üléspozíciót eredményez. A Kawasaki menetaktív, és a CFMoto kimondottan laza ergonómiájához képest a Honda legfeljebb… mondjuk úgy, lázadónak tűnik. A tesztmodell felszereltsége is különös: 170 000 forintos felárért bronzszínű felniket, barna, steppelt bőrhatású üléseket, a villacsöveket védő gumiharmonikát, valamint a LED-fényszórót körbeölelő stílusos idomot kapunk. A matt fekete acél kipufogótól eltekintve a kidolgozás és a felületek valamivel minőségibbnek tűnnek, mint a Kawasakinál, de a bőséges díszítéssel ellátott CFMoto meglepő hatásával még a Rebel 2 719 000 forintért kapható Special Edition változata sem tudja felvenni a versenyt. Hangzásban pláne nem, amint azt a három indítógomb megnyomása után tapasztaljuk. A 450 CL-C-nél aligha düböröghet erősebben bárki az A2-es kategóriában, legalábbis a gyári kipufogórendszerrel. Csak a kínai modell tiszteleg az egyedülálló chopperkoncepció előtt a 270 fokos főtengelynek és az ebből fakadó V2-es pulzálásnak köszönhetően, de a nyugalomra vágyók hosszú távon zavarónak találhatják ezt az akusztikát. A Honda és a Kawasaki sokkal finomabb hangvételt üt meg ércesen zengő ellenjáró erőforrásával. Mindkét japán motor nyugodtan viselkedik, amíg nyugodt tempóban vezetik őket, különösen a Honda nagy lendtömegű, magabiztos, 471 cm³-es kéthengerese, amelyet a CB500-ból kölcsönöztek. A trió egyetlen más motorja sem nyújtja ezt az erőt ennél finomabban adagolhatóan, lineárisabban és kevesebb vibrációval. Bár az Eliminatorral ugyanolyan stresszmentesen lehet haladni a városban hatodik sebességfokozatban, de általánosságban a fordulatszáma és a vibráció szintje mindig valamivel magasabb, mint a Hondáé, többek között a rövidebb áttétel miatt is. Ez gyakoribb sebességváltást jelent – de a pehelykönnyű kuplungnak és a simán járó, de visszaváltáskor kissé tésztás sebességváltónak köszönhetően ez igazi öröm. A Honda Rebel kuplungkarjának kezeléséhez valamivel nagyobb erő szükséges – mindkét irányban a 450 CL-C a legsimább. Bár az extrovertált kínai modell nem mindig reagál simán a gázadásra, a visszaváltáskor pontosan adagolható, mérges gázfröccsök igazi örömforrások, és kárpótolnak a valamivel durvább menetkultúráért. A mezőny legkisebb, de legnehezebb modellje feltűnően nehézkesnek tűnik: a 193 kilogrammos tömeg és a keskeny kormány miatt a Hondával nem könnyű manőverezni a lassú városi forgalomban. A 189 kilogrammos 450 CL-C kormányával a hosszabb erőkarjának köszönhetően könnyebb az irányváltás. Az Eliminator teljesen más: a maga 178 kilogrammjával álló helyzetben és tolva is pehelykönnyűnek érződik, de az országutakon a menetdinamikája egészen más ligát képvisel. A Kawasaki rugózása inkább lágynak mondható, de a hangolás nem alulcsillapított, és megbízhatóan a talajon tartja mindkét kereket még nagy tempó és gyatra aszfaltburkolat esetén is. A Hondával kevésbé harmonikusak a dolgok: az elmúlt évtizedek olcsón gyártott japán futóműveinek legjobb – vagyis inkább közepes – hagyományai szerint a teleszkópvilla hangolása nagyon lágy, a motor hátulja ugyanakkor kimondottan kemény. A későn észrevett kátyúk elöl elrontják az ívet, hátul pedig a gyéren párnázott ülésen keresztül egyenesen a pilóta porckorongjait ütik. A CFMoto sem mondható igazán kényelmesnek: a futómű fásan reagál, és diszharmonikusnak tűnik, különösen az eleje hajlamos kitörni. Hátul a Hondához hasonlóan kemény.

Legkésőbb fékezéskor a Kawasaki minden két séget eloszlat: aki nemcsak a tájban szeretne gyönyörködni, hanem időnként sportosan kanyarogna is, annak a fürge japán modell a legjobb választás. A fékkar kezelése és a fék harapása meggyőző, az ABS pedig még vészfékezéskor is tisztán szabályoz. De a CFMoto és a Honda Rebel is megbízhatóan lassít, bár nagyobb holtjátékkal és tésztásabb nyomásponttal. Végeredményben a három, kezdőknek alkalmas cruiser mindegyike saját, egyedi és összetéveszthetetlen stílussal rendelkezik. És a verseny végső soron élénkíti az üzletet. Arnold már a nyolcvanas években tudta: ne vesztegesd az időt – get to the choppa!

Összegzés

Honda CMX500 Rebel Special Edition

Évekkel a megjelenése után a Honda továbbra is a rövid lábú motorosok alapvető választása lehet. A Rebelnek jelenleg nem kell tartania a nyilvánvaló kópiáktól, erős versenytársaktól annál inkább. Az ár alátámasztása érdekében itt az ideje egy modellfrissítésnek.

CFMoto 450 CL-C

Kedve támadt egy igazán laza motorozáshoz? Akkor sok minden szól a következetes kínai cruiser mellett. A felszereltsége, a karaktere, az általa keltett érzelmek, az erőforrása és az ára is kiváló. Kritikát érdemel ugyanakkor más modellek másolása és a pattogós futómű.

Kawasaki Eliminator 500

A lelassulás és a menetdinamika nem zárják ki egymást. Az Eliminator a legtöbbet hozza ki egyszerű kialakításából, kiváló a használati értéke, kényelmes, és övé a mezőny legélénkebb erőforrása. Visszafogott megjelenése könnyen megbocsátható a korrekt ár miatt.

SZÖVEG PHILIPP GENIKOMSIDIS

KÉPEK JÖRG KÜNSTLE