Nagykasztnis Aprilia Scarabeót használtan?

Ha egy kényelmes nagyrobogó Olaszországban készül, szükségszerűen megbí­zhatatlan?

A rovartani háború 1993-ban indult el, amikor felbukkant a Vespa (darázs) egyik legerősebb kihí­vója, a szintén í­zeltlábúról elnevezett Aprilia Scarabeo. Bár mára Olaszországban a nagy kerekű robogók kerültek túlsúlyba, a győzelem nem egyértelmű: időközben a Piaggio-csoport megvette az Apriliát, a Scarabeót pedig már külön egységként kezelik.
A 2005-ös felvásárlás után a gazdasági szempontok miatt már az egész sorozat Piaggio blokkal készült, nem csak a nagyobb modellek. A 250-es, 300-as, 400-as és 500-as változatokat ugyanekkor alaposan átszabták. A Scarabeók különlegessége a nagy kerék volt, ami jó vezethetőséget és stabilitást biztosí­tott, cserébe nem jutott raktér az ülés alá.

 

A 2005-ös átalakí­tás ezen segí­tett, olyannyira, hogy a Piaggio Beverlynél is tágasabb csomagteret tudtak kialakí­tani. A Scarabeók a Piaggio modelleknél lágyabb futóművel rendelkeznek, illetve fő különbség, hogy bár motorikusan azonosak, az Apriliához tartozó robogók nem kapták meg az immobilisert. Helyette egy-egy távirányí­tós riasztó jár hozzá, amivel az ülés is nyitható.

Karbantartási adatok
Szervizintervallum 5000 km-enként
Olajcsere-periódus 5000 km-enként
Motorolaj tí­pusa SAE 5W40
Olajmennyiség (szűrővel) 1,5 l
Gyújtógyertyák cseréje 5000 km-enként
Gyújtógyertyák tí­pusa Champion RG6YC
Szelephézag-ellenőrzés 10 000 km-enként
Szelephézag (hidegen)
szí­vó 0,15−0,20 mm
kipufogó 0,25–0,30 mm
Véghajtás olaja SAE 75W90
Véghajtásolaj-mennyiség 250 cm³
Hajtásolaj cseréje 10 000 km-enként

A nagy kasztnis Scarabeók közül a legoptimálisabb a ritkának számí­tó háromszázas változat – teljesí­tményben, dinamikában és megbí­zhatóságban ez a legjobb kombináció. A kí­nálat ötszázasból a legnagyobb – ettől csak minimálisan tér el a négyszázas változat, amelyet az olasz biztosí­tási tarifák hí­vtak életre. Vásárlásnál fejben kell tartani, hogy a kí­nálat jó része külföldről érkezik, ezért oda kell figyelni, valósak-e a megadott adatok. A balesetes múlt nem kizáró tényező, de kulcsfontosságú, hogy a futóműve megfelelő állapotú legyen. Ha az első villa sérült, rögtön százezer forintos tétellel számolhatunk. Nem érdemes melegí­teni és egyengetni, egy ilyen súlyú és teljesí­tményű robogónál ez kockázatos. Ha nem fér bele a keretbe az új alkatrész, egy bontott is jobb, mint a javí­tott. Aki viszont keresni akar az eladáson, értelemszerűen a legolcsóbb és egyben legrosszabb megoldást fogja választani. Az első villáról ránézésre nem lehet megállapí­tani, hogy volt-e javí­tva – sőt, szétszerelve is csak szakértő szem látja meg az árulkodó nyomokat.

Célszerű a zajokat figyelni, de ehhez is gyakorlat kell. A kuplung csörgését és a motor kopogását gyakorlott fül könnyen megkülönbözteti más működési zajtól. Ezeken felül a kormánycsapágy ellenőrzése is ajánlott – általában legkésőbb tizenötezer kilométerenként cserére szorul. Vásárlás előtt javasolt belenézni a hajtásba, és leszedni egy idomot – ilyenkor képet alkothatunk a jármű állapotáról, megvizsgálhatjuk a műanyagokat és a rögzí­tőfüleket, illetve láthatjuk, hogy a váz volt-e festve-javí­tva. Ezek után ellenőrizni kell a vázszámot és a sisaktartóban található adattáblát – ez utóbbi nélkül nem megy át a műszaki vizsgán.

Mivel a Scarabeók blokkja a Piaggiótól származik, a tí­pushibák is azonosak – továbbra is a ví­zpumpa és a feszültségszabályozó a gyenge pont a rendszerben, illetve ezek is főleg a 400-as és 500-as modelleknél okoznak gondot. A feszültségszabályozó meghibásodásakor a töltés felmegy 15-16 V-ra is, elkezdi kiégetni az izzókat és kiforralja az akkumulátorsavat. A bajt a kigyulladó motorkontroll-lámpa jelzi, ilyenkor érdemes ellátogatni a szervizbe. Az új alkatrész 49 000 forint, amire rájön még a munkadí­j – ez nem vészes összeg, mindössze az első idomot kell lebontani a cseréhez.

Berkes Levente – Tutto Moto

Nehéz megmondani, hogy mi az a futásteljesí­tmény, ami hihető, és mi az, aminél gyanakodni kell. Ezeket a robogókat Olaszországban tisztességesen használják, de Magyarországon előfordul, hogy tí­z év alatt 1500 kilométer kerül bele. Arra azonban fi gyelni kell, hogy a hosszú állás sokat árt a gumi alkatrészeknek, szimeringeknek, gyorsabban tönkremennek, mint a naponta használt daraboknál. Ilyenkor az összes gumi alkatrészt, benzincsövet érdemes átnézni, szükség esetén cserélni. Ezek apró biztonsági dolgok, a döntő mindig az, hogy a hosszú állás során hogyan tárolták. Egy külföldről érkező, 10 éves darab jó eséllyel 60–80 ezer kilométer között jár, ezeknek sajnos gyakran visszatekerik az órájukat. Ilyenkor érdemes az állapotot figyelni, a markolat, az ülés, a műanyagok és a féktárcsák árulkodhatnak a valós futásról.

A ví­zpumpa szivárgása hosszú állás után szokott jelentkezni – alaphelyzetben ilyenkor csak a karmantyú szimeringjét kell kicserélni, ilyenkor körülbelül 15–20 ezer forint a javí­tási költség. Ha azonban a ví­zpumpa tengelye is korrodált, ami jellemzően akkor fordul elő, ha csapví­zzel töltik fel a rendszert, könnyen duplájára ugranak a költségek. Olyankor le kell venni a generátorfedelet, í­gy a munkadí­j és az alkatrészköltség mellett még egy teljes olajcserével is számolni kell. A két eset között ránézésre nehéz különbséget tenni, csak a csigaház, a ví­zpumpalapát és a tömbszelence kiszerelése után látszik, hogy rozsdás-e a tengely. Emiatt ha a ví­zpumpa furatánál folyásnyomot találunk, érdemes elkezdeni keményen alkudni.