Az Italjet újraértelmezi a maxi robogó és a motorkerékpár közötti crossover fogalmát. A Dragster 700 elsőre merész formáival és megoldásaival ragadja meg a tekintetet, de végül a könnyedség és a dinamizmus teljesen új definíciójának bizonyul ebben a súlycsoportban.
SZÖVEG PAULOVITS IMRE KÉPEK ITALJET, PAULOVITS IMRE
A utodromo Enzo e Dino Ferrari Imolában: a hatalmas boksz előtt finom látvány tárul a szemek elé. A limitált kiadásos Italjet Dragster 700 Twin a Gresini Moto2 csapat színeiben magával ragadja a tekintetet, és az ember nem is tudja, hová nézzen először. Merész, de harmonikus formák, a MotoGP által ihletett, apró szénszálas szárnyak, szabadon álló csőváz, piros hűtőbordákkal ellátott fékbetétek, olyan Akrapovic-kipufogódobok, mint amilyenek a Ducati superbike-okon vannak, de a csúcspont a CNC-megmunkált, átlátszó üveges kuplungfedél. Mögötte a piros maggal ellátott kuplung alapjáraton jól láthatóan forog. Ha gázt adunk, a látványt eltakarja az elölről hátrakavargó olajhullám, bár a mag még mindig átsüt. De mit keres egy robogó egy ilyen versenypályán? Vagy pontosan mi is az új, nagy Italjet? Az Italjet vezérigazgatója és ötletgazdája, Massimo Tartarini úgy fogalmazza, hogy megpróbálta ugyanazt a vezetési élményt nyújtani a robogósoknak, mint amiben a motorosok örvendhetnek. Így született egy crossover kézi kuplunggal és lábváltóval. A kéthengeres motor ércesen dübörög, engedelmesen reagál a gázra, a kuplung könnyen húzható, és az első fokozat simán csúszik a helyére. Eddig a pontig valóban motorkerékpárnak érződik, és még a bokszutcában felgyorsulva sem érződik másnak, mint egy kéthengeres motorral szerelt közepes méretű naked bike, leszámítva az üléspozíciót és a kinézetet. A széles imolai pályán 68 lóerővel eleinte kicsit elveszettnek érzed magad. És már a Variante Tamburello gyors dupla S-jébe vezető első kanyarban túlkormányoztam. A Dragster 700 kezessége meglepő, és időbe telik, mire az agyad feldolgozza azt az érzést, hogy tank nélkül a térdeid között motorozol. De gyorsan megszokod, és innentől a 700-as borotvaéles pontossággal követi a tervezett íveket. Azonban jóval azelőtt, hogy a Pirelli Diablo Rosso gumik elérnék a tapadási határukat, a lábtartók mindkét oldalon leérnek. Viszont a motor széles fordulatszám-tartománnyal rendelkezik 3000 és 9000 percenkénti fordulat között, ahol simán húz, a fékek pedig nagyon finoman és erőteljesen harapnak. De bármennyire is sportosnak tűnik, a Dragster 700 nem a versenypályára termett. Ahhoz nincs elég teljesítménye és dönthetősége. Szóval csak szemfényvesztés?
KANYARVADÁSZ
Itt ért volna véget a bemutató hivatalos része. De miután kellemes estét töltöttem Massimo Tartarinivel, az Italjet vezérigazgatójával, és némi biztatást kaptam Uwe Kilian német importőrtől, másnap reggel átvehettem egy példányt a gyárból, és motorozhattam vele a közeli kanyargós kis vidéki utakon. Micsoda megvilágosodás! Bár a versenypályán egy kicsit kínosan éreztem magam, most minden tökéletesen a helyén van. A kezeim és a lábaim természetesen megtalálják a helyüket a közepesen széles kormánynak és a viszonylag alacsonyan elhelyezett lábtartóknak köszönhetően. Az üléspozíció valóban laza és könnyed mint egy robogón, a lábak pedig szinte derékszöget zárnak be. A motor kellemes teljesítmény-leadása most még jobban érezhető, könnyedén gyorsítja a Dragstert a forgalomban. Az első szűk 90 fokos kanyar mindent felfed: az első fékek brutálisan ráharapnak, a 700-as kiváló manőverezhetőséggel és borotvaéles pontossággal követi a tervezett nyomvonalat, a rugóstagok pedig tökéletesen kisimítják az olaszmellékút egyenetlenségeit. Hoppá! A kanyarváltás is játékosan könnyű. Ebben a súlycsoportban még soha nem találkoztam ehhez fogható kezességgel. Az ember nem hiszi el, amíg meg nem tapasztalja: egy motoron a tank a térded között van, és irányváltáskor magaddal kell vinni a tömege tehetetlenségét. Ezt kiküszöböli ez a robogó és a motorkerékpár közötti hibrid, megnyitva a könnyedség egy teljesen új dimenzióját. Az utas is élvezi. A hátsó üléspárna elsőre csak elegánsnak tűnik, de kényelmes, és az utasnak nem kell túlságosan behajlítani a térdeit. Míg az ABS és a kipörgésgátló ki volt kapcsolva a versenypályán, most automatikusan aktiválódtak. Mindkettő érzékenyebben is reagálhatna, és nem marad idő kipróbálni az egyes üzemmódokat. Ehelyett inkább kiélvezem ennek a vezetési élménynek minden egyes hátralévő másodpercét, amely ebben a formában példátlan. Ez az új crossover eleinte csak pózolónak tűnt, de valójában egy igazi tűzijáték, egy legmagasabb szintű kanyarvadász!
ÖSSZEGZÉS
Természetesen ez az új crossover megosztó, de vonzza a tekinteteket. Megalkotója, Massino Tartarini elérte a célját, és tökéletesen átvitte a motorkerékpár-érzetet a robogórajongóknak. A Dragster 700 kanyargós országutakon sok motornak fityiszt mutat majd, és alig várom, hogy az alpesi hágókon is kipróbálhassam!
