Laller a Dakar-rali után elárverezi a bukósisakját, a befolyó összeget pedig a Ronald Mcdonald Gyermeksegély Alapítvány javára adományozza.
A felajánlás hátterébe egy szívszorító történet áll, ami idén májusban kezdődött, amikor Laller és Kosaras Renáta látogatást tettek a Ronald McDonald házban. A versenyző és festőművész barátja, aki a sisak végső dizájnjáért felelős, akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttek, hogy a gyerekek is besegíthetnének a munkába, és a hozott próbavásznak mellett elkészíthetnének egy alapot a bukóra is.
Természetesen nem kellett túlságosan sokáig biztatni a fiatal művészeket, és az is nagy örömmel töltötte őket el, hogy felülhettek Laller motorjára.
A főállású munkája mellett készülő pilóta ekkor barátkozott össze egy tüdőtranszplantált kisfiúval, akit a súlyos betegsége miatti szomorúságából a motorral sikerült kizökkenteni:
„Májusban, mikor megérkeztünk és megtudta, hogy ez a motor megy a Dakarra és fel lehet ülni rá és esetleg be is lehet indítani, teljesen kivirult és csillogni kezdett a szeme. Nagyon boldog voltam és meghatódott attól, hogy ha csak pár percre is, de el tudtam feledtetni vele a bánatát. Már nyertem az üggyel. Nagyon megkedvelt úgy érzem, mert jött velem mindenhová és faggatott mindenről. Mint kiderült, Å egy tüdőtranszplantált kisgyermek, akin öt évvel ezelőtt már tüdőátültetést végeztek el az orvosok. Sajnos nemrégiben újra találtak valamit a tüdejében. Nagyon bízom benne, hogy meg tudják gyógyítani, és ha csak ennyivel is, de hozzá tudtam járulni a gyógyulásához, hogy ma kettő órán át boldognak láttam, már megérte, hogy ott lehetettem vele!
Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy árverésre fogom bocsátani azt a bukósisakot, aminek az alapját a gyerekek festették, de a végső alkotást és jelenlegi formáját már Kosaras Reni álmodta meg. Amit nagyon köszönök neki.” – mondta Laller nemrégiben, amikor ismét meghívást kapott a Roland McDonald háztól.
