E cikk írásának időpontjában már két és fél hete elkezdődött a nyári szünet az iskolákban. Arra gondoltam, vannak bizonyos rendelkezések a KRESZ-ben, amelyek a gyermekeket – vagy őket is – védik, és amelyek kitüntetett jelentőségre tesznek szert a nyári időszakban, úgyhogy nem árt egy cikk erejéig beszélni róluk. Vegyük őket sorra!
A gyerekekben még nem alakult ki a felnőttekéhez hasonló mértékű veszélyérzet, ezért óvatlanabbak, ráadásul szabályismeretük, tapasztalatuk csekélyebb, ezért fokozott védelemre szorulnak.
A „Gyermekek” tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan számolni kell. Ez a közúti jelzőtábla a veszélyt jelző táblák csoportjába tartozik. A „Gyermekek” jelzőtáblát (KRESZ 84. ábra) el kell helyezni olyan hely jelzésére, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell, vagy ahol az út környezetében gyermekek rendszeresen tartózkodnak. A jelzőtáblát általános iskola, óvoda és olyan gyermekintézmények közelében, ahol gyermekek rendszeresen felügyelet nélkül, csoportosan tartózkodnak, mindig el kell helyezni. Véleményem szerint egy nyári tábor pl. pont ilyen hely lehet.
A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság az általános szabály szerint lakott területen 50– 100 méter, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla rövidebb távolságot jelöl meg. Fő szabály szerint ilyen távolság van tehát a „Gyermekek” jelzőtábla és a felbukkanásukra tekintettel veszélyesnek tekinthető útszakasz között. Ennek a közúti jelzőtáblának az értelmezésével kapcsolatban több kérdés is felmerül: az első és legfontosabb, hogy a járművezetőktől elvárható magatartást a KRESZ – a jelzőtáblára tekintettel – nem határozza meg, vagyis széles mérlegelést enged annak kapcsán, hogy mi az elvárható akkor, ha ezt a táblát észleli egy járművezető. Ha a tábla alatt nincs kiegészítő tábla, amely a távolságot feltünteti (és alatta más közúti jelzőtábla sincs elhelyezve), akkor biztosak lehetünk benne, hogy a veszély helye és a közúti jelzőtábla között a KRESZ-ben előírt – lakott területen belül érvényes – távolsággal kell számolnunk, és abszolút sebességkorlátozás nem érvényesül.
Tegyük fel, hogy észleltem a táblát, és azzal is tisztában vagyok, hogy hány méteren belül kell a gyerekek felbukkanására – mint veszélyforrásra – számítanom, mert ismerem a fenti szabályt. Mit kell tennem? Én azt gondolom, hogy egy gyermekintézmény közelében – dacára annak, hogy adott esetben sebességkorlátozás nem érvényesül – bizonyos körülmények között az 50 km/h-s sebesség is lehet eltúlzott. Már feltételezve, hogy gondos és körültekintő járművezető vagyok.
Az más kérdés, hogy önmagában erre a megfontolásra biztosan nem lehet valakinek a baleseti felelősségét felépíteni, hiszen az elvárható magatartás a „Gyermekek” jelzőtábla kapcsán nem foglalja magában a megengedett sebességnél alacsonyabb sebességre történő lassítást. Az ördög a részletekben bújik meg. Vagyis a konkrét körülmények határozzák meg, hogy a tábla hatálya alatt mi az elvárható járművezetői magatartás. Mégis, mi van akkor, ha egy ilyen tábla hatálya alatt egymást lökdöső, önfeledten viháncoló gyermekekre leszek figyelmes, akik a járdán közlekednek? Nehéz kérdés, amire valószínűleg mindenki más és más választ adna. Számolnom kell azzal, hogy az egymást lökdöső gyerekek közül valamelyik az úttestre lép?
Én azt gondolom, hogy az óvatosság és a lassítás – akár a folyamatos fékkészenlét – ebben az esetben egy járművezető részéről mindenképpen indokolt, mégpedig azért, mert amikor majd utólag valakinek meg kell vizsgálnia a járművezető magatartását, bizonyosan nem ez a tábla lesz az egyetlen, amit számonkérnek rajta. A KRESZ rendelkezései egy egymással összefüggő rendszert alkotnak, több olyan szabály létezik, amely önállóan nem, de másokkal együtt értelmezve már megalapozhatja valakinek a felelősségét.
Az biztos, hogy ha a „Gyermekek” veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán a lakott területen egyébként irányadó 50–100 métertől eltérő szám van feltüntetve, akkor a távolság a veszélyt jelző tábla és a veszélyes útszakasz között a kiegészítő táblán feltüntetett értéknek megfelelően alakul. Ismerik Önök a „Gyermekszállítás” táblát? A „Gyermekszállítás” a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett – legalább 40 x 40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő – tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembejövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi. Mi a szabály az út hossztengelyével párhuzamos gyalogosközlekedésre?
Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetőleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) – az (1)– (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával –, az úttesten közlekedhet. Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, valamint a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, akkor a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják. Az autóbuszöbölben bizonyos járművek kivételével megállási tilalom érvényesül. Nem vonatkozik ez a megállási tilalom az utasok ki- és beszállásának idejére az iskolabuszra és a gyermekeket szállító autóbuszra. Ráadásul – a fenti rendelkezésre tekintettel –, ha ilyen autóbuszt látunk állni az autóbuszöbölben, akkor az autóbusz mellett tilos elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek beés kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi. Önök fel szoktak figyelni a „Gyermekszállítás” táblára?
Nagyon fontos lenne, hogy így tegyenek! A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár az előbbi rendelkezésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
A járművezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a következő cikkben kifejtem.
Végül: itt a jó idő, miért ne pattanhatnánk fel a motorra hátunk mögött a gyerekkel? Nos, például azért, mert a KRESZ szerint a motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. Véleményem szerint egy 14 év alatti gyermek a saját biztonságára ügyelni képes személynek aligha tekinthető.
