Az egyik 1982-es alapokra épült, a másikhoz sportmotoroktól vették a megoldásokat, a harmadik pedig autókhoz illő nyomatékkal kínozza az erőátvitelt.
A kétezres évek közepén nem csak Magyarországon pörgött leszabályzáshoz közeli fordulaton a motoros piac, a lavórnyi hengerek és végtelen egyenesek hazájában, az Egyesült íllamokban sem gondolta senki, hogy a Wall Streeten a fánktól ragacsos ujjak egyszer idegesen ökölbe fognak szorulni. Egyetlen év alatt 650 000 cruisert adtak el, a gyártóknak megérte kimondottan nekik korszerűsíteni. Az XVS1300 esetében a fejlesztés valódi, japános fejlesztést jelentett: megoldásait, alkatrészeit hiába keressük régebbi modelleken.
Az 1900 köbcentis nagy testvér receptjét követve az 1300-asnál is az első kerékre esik a nagyobb súly
Az elődnek tekinthető 1100-as Drag Star erőforrásának alapja egészen 1982-ig, az XV1000-hez nyúlik vissza, de a léghűtéses, kétszelepes motort már nem lehetett volna az Euro3-as normákhoz csiszolni, és az öreg konstrukció a műszaki frissességre kevésbé érzékeny amerikai piacon is eladhatatlan volt. Az új erőforrás bemutatása hatalmas siker volt, az első XVS- tesztek után azonnal elindult a spekuláció egy ezzel a blokkal szerelt MT-02-ről, ráadásul már akkor felröppentek a pletykák egy 1300 köbcentis Super Ténéréről…
A lelkesedés nem volt minden alap nélkül, a rövid löketű kéthengeres, 60 fokos V motor igen izmos lett: 5500-as percenkénti fordulaton 72,8 lóerőt teljesített, nyomatéka pedig 106 Nm volt 4000-nél.
A kormány tükrökkel együtt majd egy méter széles – a motorosba ezért könnyen belekap a szél, nagy sebességhez ajánlott a plexi
Az impozáns katalógusadatokat már-már sportmotorba illő megoldásokkal érték el. A vízhűtés, a felül fekvő vezérműtengelyek, az égésterenként négy szelepet működtető görgős kétkarú himbák és az égésterenként két 12 lyukú befecskendezőfúvóka egyaránt a műfajtól idegen, előremutató megoldások voltak.
A korszerű alkatrészek viszont nem rombolják a régies hangulatot, a vízpumpa és a vezetékek az erőforrás belsejébe kerültek, a hűtő szinte alig látható a váz két elülső csöve között. A hengerek bordázata klasszikus, a befecskendezést és a levegőszűrőt a motor jobb oldalára tették. így ami a szem elé kerül, az a harmincas évek Harley‒Davidsonjainak áramvonalas stílusa. A long and low (hosszú és alacsony) építési mód jegyében a Midnight Star 1690 milliméteres tengelytávjához mindössze 715 mm-es ülésmagasság társul.
Az XVS1300-at nem a számok és az értékek adták el, hanem a döbbenetes könnyedsége. Bámulatos finomsággal követi a vezető utasításait, méretét meghazudtolóan irányítható. Emiatt kezdő motorosoknak is bátran ajánlható a típus, jó súlyelosztása és tömegközpontosítása miatt nem hajlamos gonosz reakciókra. Talán a fékek igényelnek némi megszokást, az első szimpla tárcsa hatékony, de a behúzásához nagy kézerő szükséges. A hátsó viszont a vártnál tompább érzetű, ráadásul a motor előretolt súlypontja miatt igen hamar blokkolja a kereket. A futómű egyenesen kényezteti a motorost, a nyomvályúkat és a keresztbordákat a Midnight Star a hosszú tengelytávja és a rövid rugóújai ellenére nagyon jól kezeli.
Egy XVS1300 fenntartása stresszmentes feladat, kikezdhetetlen a típus megbízhatósága. A 10 000 kilométeres szervizek közötti időben engedelmesen indul és falja a mérföldeket. Használt típus esetén érdemes ragaszkodni a szervizkönyvvel rendelkező darabokhoz – ezenfelül sok megkötés nincs, nyugodtan fókuszálhatunk a kiegészítőkre, a jó minőségű táskák például nagyon hasznosak egy-egy túra során, aki pedig ragaszkodik a hangos kipufogóhoz, a gyári rendszer furkálása helyett inkább válasszon a híresebb gyártók kínálatából.
Ha az XVS1300-at túl drágának találnák, javasolt körülnézni az XV1100 Drag Starok és XV1600 Wild Starok között. Az előbbi egy időben toronymagasan vezette a cruiserek hazai eladási listáját, így a kínálat is kimondottan jó. A modernebb XVS1300-nál egyszerűbb, nyersebb, de karakter és megbízhatóság terén nincs miért szégyenkeznie. Ha a kötelező szervizeket megkapta, és a próbaú során sem jutnak ki gyanús zajok az erőátvitelből, bátran meg lehet vásárolni – átlagos használat mellett százezer kilométer is kényelmesen benne van a blokkban meghibásodás nélkül. Ezenfelül célszerű ellenőrizni a küllők feszességét, a kormány- és a lengőkar csapágyait, valamint a felnik és féktárcsák állapotát: az előbbinél a csavaroknál lehetnek apró repedések.
Az ülés akár egy fotel, terebélyes motorosoknak is kényelmes
Ha az 1100-asénál több nyomatékra vágyunk, a Wild Star jó választás lehet: 1999-ben még a legnagyobb löketű szériagyártású cruisernek számított, míg a Honda VTX1800-zal el nem szabadult a köbcentiháború. A klasszikus arányokhoz esztétikus megoldások tartoznak, az alumíniumhengeres, nyomórudas blokk igazi szépség, ráadásul legendásan megbízható: ötvenezer kilométeres futás után nemhogy kopást, de használati nyomot sem találni benne. Ennek viszont feltétele a rendszeres karbantartás, aminek 10 ezer kilométeres szervizintervallum mellett a hajtásszíj 40 ezer kilométerenként esedékes cseréje is része. A vásárlás előtti próbakör során a váltóból jövő hangokra érdemes figyelni, a 134 Nm-es nyomaték megviselheti az erőátviteli rendszert – 2004-ben egy visszahívási akciót is hirdettek a típusra, ugyanis a váltóban egy törött seegergyűrű komoly károkat okozhatott. Ajánlott utánajárni, hogy a kiszemelt típuson elvégezték-e a szükséges módosításokat.
