A bearanyozott nap

Tí­z éve szerezte meg Talmácsi Gábor világbajnoki cí­mét, amire ennyi idő elteltével is nehéz szavakat találni. A mindent eldöntő valenciai zárófutam ennyi idő elteltével sem lett unalmasabb.

Egy mű megkoronázása, egy álom beteljesí­tése. Mindannyian álmodoztunk róla és sokan hittünk is benne, de Talma és csapata volt az, aki elhozta nekünk a csodát.

Talma VB pályafutása egy különös ajándék volt mindenkinek, aki akkoriban élt és érdeklődött a motorsport iránt. Az, hogy a TV előtt ülve vagy pár futam helyszí­nére kilátogatva átélhettük a semmihez sem hasonlí­tó izgalmat, mikor a mi szí­neinket képviselő gladiátorunkért szorí­thattunk önmagában nagy élmény volt. A hab a tortán viszont Talma és menedzsmentjének a hozzáállása volt a rajongók felé. A Stefano Favaro, Várnai Andrea, Juhász Tomiból álló szűk csapat mindent megtett azért, hogy közelebb kerülhessünk ehhez a csodálatos világhoz.

Munkájukkal egy olyan lelkes csapatot hoztak í­gy össze, akik közül még a távoli futamoknál, éjjel is több százan követték a fórumot és a MotoGP Live Timing-ot az első szabadedzéstől a futamig. Volt sok közös találkozó, volt közös gokartozás, egy szó mint száz, csodálatos időszak volt.

Aztán a sok munka gyümölcse beérett és Talma olyan csapatnál kezdhette meg a 2007-es szezont, ahol már tényleg elérhetővé vált a siker. Az Aspar Team garancia volt a biztos háttérre, az eredményes szereplésre. Az pedig, hogy Gábor nem az akkori csúcsok csúcsa RSA gépet, hanem a korábbi fejlesztésű RSW-t kapta, nem jelentett akadályt. Elég ha felvillantunk pár emlékképet korábbról, amikor egy ADAC Hondán vagy egy Malagutin ülve 110-120% vagy még annál is több kellett, hogy egyet lehessen villantani és odakerülni a mezőny elejébe. Amikor aztán Talma először vezetett egy futamon vagy megvolt az első futamgyőzelem 2005-ben Mugelloban, könnyeinkkel küzködtünk.

A 2007-es szezon minden pillanata ajándék volt, az utolsó futam pedig maga a katarzis. Ennél szebben, ennél nagyobb csatában nem lehetett volna kiví­vni a VB cí­met. Emlékszem a futam minden pillanatára, ahogy örültünk amikor Talma ellépett a mezőnytől a futam elején, ahogy aggódtunk mikor Faubel felzárkózott rá, majd az őrült küzdelemre egészen a leintésig. Éreztük, hogy itt ma más nem nyerhet, de technikai sportban ugye bármi megtörténhet. A leintés után aztán felrobbant az étterem, ahol néztük a futamot a Fan Clubbal és indulhatott az önfeledt ünneplés. Lengtek a magyar zászlók, énekeltük a himnuszt ott is és a reptéren is Gáborék érkezésekor.

A magyar motorsport számos hőssel, legendás egyéniséggel rendelkezik, akik szenzációs teljesí­tménye ugyan nem koronázódott meg VB cí­mmel, de mégis maradandót alkottak. Soha nem szabad elfelejteni, hogy akkor sem és napjainkban sem egyszerű magyarként a csúcsra jutni. Talma győzelme az első és eddig egyetlen világbajnoki cí­met jelenti Magyarországnak, de nagyon bí­zunk benne, hogy hamarosan újabbat ünnepelhetünk.

Fontos a múltból merí­teni és elhinni, hogy szorgos, kitartó munkával és hittel nincs lehetetlen. A VB cí­m vagy a MotoGP-be kerülés is elérhető, persze ehhez kell egy csapat és nagyon sok más tényező is. Talmácsi Gábor és Stefano Favaro bebizonyí­tották, hogy nincs lehetetlen. Számos tehetséges gyerek van idehaza, akik nap mint nap beleteszik munkájukat álmaikba és családok, akik próbálják törni előttük a falat. Bí­zzunk benne, hogy hamarosan újra ünnepelhetünk!

Talmácsi Gábornak, Stefano Favaronak, Várnai Andreának és Juhász Tamásnak pedig köszönünk mindent!!!