A cím akár az is lehetne, hogy kevesebb ég el ugyanannyi kilométer alatt, a következőkben ugyanis az üzemanyag-takarékos vezetés kulisszatitkairól lesz szó. Mutatjuk, hogyan takaríthatunk meg némi pénzt pár egyszerű lépéssel tudatos sofőrként, a kormánykerék mögött ülve.
Az üzemanyag-megtakarítási „sportágnak” dedikált versenyei is vannak, de akit csak az eredmények érdekelnének, nézzen körül a spritmonitor.de oldalon: meg fog lepődni, hogy akár a saját autójával is milyen kevésből ki lehet hozni száz kilométert. A trükkök száma végtelen, némelyikhez nagyon jól kell ismerni az adott típust, sőt, a motorváltozatot is, de a belépő szint könnyen elsajátítható – és már ezzel is megspórolható a fogyasztás (meg az azzal párhuzamosan csökkenő vagy növekvő szén-dioxid-kibocsátás) 15-20 százaléka.
Az első és legfontosabb szabály, hogy mindig csak annyi teherrel közlekedjünk, amennyire feltétlenül szükségünk van. Az autó nem raktár, és minden feleslegesen cipelt kilogramm növeli a fogyasztást.
A következő lépés a helyesen megválasztott sebesség. A légellenállás – amely a gyorsított tömeg után (vagy inkább mellett) a legerőteljesebben befolyásolja a fogyasztást – a sebesség négyzetével arányos, vagyis 110 kilométer/óránál nem feltétlenül 10 százalékkal fogyasztunk többet, mint ha csak 100 kilométer/órával mennénk, a többlet sokkal nagyobb is lehet. Pontos számot azért nehéz mondani, mert függ a váltó áttételezésétől és a motortól is.
Az viszont bizonyos, hogy minden autónak létezik egy optimális sebessége, amely már elegendően gyors az autópálya-tempóhoz is, de még viszonylag alacsony sebesség tartozik hozzá. Az autósszakma ezt az optimumot nevezi utazósebességnek (és nem azt, amelyik a sofőrnek a saját szubjektív szempontjai alapján a legkellemesebb). A fogyasztás egyébként pontos visszajelzést ad a motor – és általában az autó – jóllétéről, vagyis a szóban forgó optimum általában megegyezik azzal a tempóval, amely a leghosszabb motorélettartamot biztosítja. Mivel pedig egy autó teljes életciklusra vetített karbonlábnyomának nagyjából 25-30 százaléka a gyártáshoz kapcsolódik, hatalmas szolgálatot tesz a környezetnek mindenki, aki kíméli – és ezért sokáig tudja használni – a kocsiját.
A harmadik pont a fékezés. Ha közlekedés közben lefékezzük az autót, azt előbb-utóbb fel is kell gyorsítani, márpedig akinek a kocsija kijelzi a pillanatnyi fogyasztást, az pontosan tudja: gyorsítás közben a 100 kilométerre vetített fogyasztás az átlagos érték három-négyszeresére is felkúszik. Fékezni persze időnként muszáj, de a legtöbb autós az indokoltnál többször lép a fékre, ebből adódóan pedig a gázra is. A takarékos vezető úgy vezet, ahogy a sakkozó sakkozik: mindig egy-két lépéssel előrébb kell gondolkodni. Ha például odafigyelünk – motorfékkel időben elkezdve a lassítást –, hogy ne állóra fékezve érkezzünk a pirosban álló sor végére, azaz ne kelljen teljesen megállítani a kocsit, mielőtt zöldre vált a lámpa, máris tettünk valamit az üzemanyag-spórolásért, a bolygóért és a pénztárcánkért.
A sorban a negyedik tétel a fölösleges fogyasztók lekapcsolása. Ezek közül messze a legtöbbet a klíma fogyaszt – pedig sokszor elég lenne helyette egy kicsit leereszteni az ablakot –, majd holtversenyben a motorhűtés-utastérfűtés (egy külön motorral pörgetni kell hozzá a ventilátort) és a világítás következik. Természetesen nem arról van szó, hogy ne kapcsoljuk be a lámpát, ha sötétben vagy autópályán autózunk, de legyünk tudatában, hogy ha ég, akkor fogyaszt is, és ez a többlet korántsem jelképes (bár a LED-lámpák esetében lényegesen kisebb, mint a hagyományos izzóknál).
Ha erre a négy momentumra tudatosan figyelünk, a változást már a következő tankolásnál érezni fogjuk.
Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt, a komfortérzetünket is növelheti! Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, hanem sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva – nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járulunk hozzá ahhoz, hogy az életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen.
A környezeti terhelés problémája a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos magas károsanyag-kibocsátással járó tevékenység kapcsolódik. Jó hír, hogy a városi élet legtöbb területén van lehetőségünk arra, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Például egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke, hiszen a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek. A leszokásnál persze soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Füstmentes kvíz
10 kérdés és válasz
Tesztelje tudását a dohányzás ártalmairól és a füstmentes életforma fontosságáról. Válassza ki a három válaszlehetőség közül a megfelelőt.
1. Kikre lehet ártalmas a dohányzás?
a. Csak a dohányzókra, hiszen ők szívják a füstöt.
b. A dohányosokra és a környezetükben élőkre egyaránt.
c. Senkire sem ártalmas.
2. A magyar lakosság hány százaléka dohányzik naponta?
a. 25,8 százalék
b. 17,8 százalék
c. 40,2 százalék
3. Mely országban a legmagasabb a cigaretta-fogyasztók aránya a népességben az EU-ban?
a. Magyarország
b. Bulgária
c. Németország
4. Mely országban a legalacsonyabb a dohányosok aránya a népességben az EU-ban?
a. Spanyolország
b. Svédország
c. Írország
5. Mennyi ember hal meg évente Magyarországon a dohányzáshoz köthető betegségek következményeként?
a. Körülbelül 5 ezer
b. Körülbelül 17 ezer
c. Körülbelül 28 ezer
6. Mely tényezők a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges kiváltói?
a. Elsősorban a nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.
b. Az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.
c. A dohányzás önmagában nem okoz semmiféle megbetegedést.
7. Mennyi káros vagy potenciálisan káros vegyi anyag van a dohányfüstben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala szerint?
a. 11
b. 38
c. 93
8. Milyen hatása van a nikotinnak a szervezetre?
a. A nikotin az elsődleges kiváltója a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának.
b. Kizárólag nyugtató hatása van.
c. Erős függőséget okozó anyag, ami többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
9. Mely állítás igaz a füstmentes technológiákra?
a. Égés és füst nélkül működnek, így alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. Vannak olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.
b. A füstmentes technológiák használatával gyakorlatilag ugyanazt az eredményt érhetjük el, mintha egyáltalán nem használnánk nikotin- és dohány tartalmú termékeket.
c. Ezek a technológiák nem tartalmaznak sem dohányt, sem nikotint.
10. Kinek jelenthet alternatívát a füstmentes technológiák használata?
a. Azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik le akarnak szokni
b. Azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást
c. Akik már unják a hagyományos dohánytermékeket, és valami változatosságra vágynak
11. Mit tehetnek a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentéséért azok, akik az ismert egszségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást?
a. Fogyasszanak több folyadékot.
b. Hiteles forrásból tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről.
c. Nem tehetnek semmit.
12. Hogyan csökkenthetjük a dohányzás ártalmait a leghatékonyabban?
a. Mértékkel fogyasztjuk a különböző dohánytermékeket
b. Alacsonyabb nikotintartalmú terméket választunk
c. Ha el sem kezdjük a dohányzást vagy, ha már dohányzunk, akkor mielőbb leszokunk róla.
13. Hogyan lehet a leginkább minimalizálni az egészségügyi kockázatot?
a. Hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai.
b. Füstmentes alternatívára váltani.
c. Ritkábban rágyújtani.
A helyes megoldás: 1./B, 2./A, 3./B, 4./B, 5./C, 6./B, 7./C, 8./C, 9./A, 10./B, 11./B, 12./C, 13./A.
A füstmentes kvíz társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
