Csak egy óriási hordalékkúp, mégis tele van legekkel és legendákkal. Szól a mese írpád vezértől a második világháborúig, és megfér benne egymás mellett tündér, betonhajó és krumplibogár.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer a Duna partján egy király. Ez a király dúsgazdag volt, de valódi gazdagságát nem temérdek aranya adta, mellyel bőven ellátta a folyó, várában kincsei között tündérek haját őrizte. Egyszer egy szörnyű viharban villám csapott a vártoronyba, és az leégett. A tűzben kővé vált a tündérhaj, mely a toronnyal együtt azóta is nagyon erős kötést alkot, és aki megpróbálja a maradványokat szétbontani, az pórul jár. Legalábbis a kunszigetiek így tartják, ezért van még most is ott a titokzatos kőhalom a Mosoni-Duna jobb partján, nem messze a Bolgányi hídtól. Kunsziget felől közelítve a folyóhoz már érezni, hogy itt valami izgalmas dolog vár. Az ú egészen elkeskenyedik, mielőtt a Bolgányi hídon, azaz a lórivasú hídján át belépünk a Szigetközbe. Madárcsicsergés és halk vízcsobogás fogad – a mese elkezdődik.
A Dunasziget – itt horgászni, nem messze, a Zátonyi Szabad Strandon fürödni remek dolog
Évezredek alatt született Magyarország legnagyobb szigete, a Szigetköz. Igaz, enyhén szólva csúsztatás egy szigetnek nevezni, hiszen valójában 300-nál is több alkotja. A folyó a hordalékából kialakult kúpon évezredeken át számtalan ágra bomlott, hol építve, hol rombolva a tájat. Ténylegesen a Duna teremtette, ezért nevezik a Duna gyermekének vagy a Duna ajándékának is. A hegyekből szállított hordalék kis mennyiségben értékes ásványokat rejt, még a múlt század hetvenes éveiben is lehetett itt találkozni aranymosókkal.
Krumplibogárszobor. 1947-ben Héderváron látták először a burgonya leveleit pusztító, Amerikából behurcolt kolorádóbogarat. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban
Valamivel tényszerűbb, de legalább olyan izgalmas az ásványrárói betonhajó legendája, mint a kunszigeti tündérváré. Mégis, mi célt szolgálhatott írvai-zárásnál, a Bagaméri-Duna ágmedrében rekedt vasbeton monstrum? A helyiek úgy mesélik, azért készítették betonból, mert így ki tudta védeni a Dunába telepített aknákat. Az igazság ennél azért egyszerűbb: a II. világháború idején a fémhiány miatt olasz mérnökök vaslemez hajó helyett acélszerkezetet készítettek, és azt öntötték ki betonnal. így készültek a harminc méter hosszú és hét méter széles szükséguszályok. Történt egy viharos éjjelen, valamikor 1944 novemberében, hogy egy nagyobb hullám az egyiket átdobta a záráson túlra, és ott léket kapott. Kivenni túl drága lett volna, így most, 70 évvel később is ott pihen oldalára billenve. Szárazabb időben közel lehet hozzá menni, most csak a három kikötőcsonk meredezett ki a vízből. Motorral is megközelíthető, ám kihívás. Minden előzetes kutatásom ellenére szükségem volt némi úbaigazításra, amire kiváló hely a Titán névre hallgató helyi kocsma. Meg arra is, hogy megkóstoljuk a Dunántúl legjobb halászlevét. Akit pedig érdekel a kalandos romkutatás, az ísványráró közepén a körforgalomtól kövesse a Duna-part táblát. A gátra kiérve forduljon jobbra. A betonos szakasz után mély kavicsosra vált az ú, ezen kb. 2 km-en át küzdve találjuk balra a lehajtót a záráshoz, itt már csak arra kell ügyelnünk, hogy kerüljük a mély sarat.
Az offroadkihívás után jöhet egy kis romantika. A Hédervári-kastély ősét 1142-ben építették, ami a tatárjárás martalékává vált, de IV. Béla idején újraépítették. 1875-ben kis híján porig égett, mert egy éjszakai kártyapartit követően az egyik vendég nem oltotta el a szivarját. A gróf a tűzvész után az épület mögé szivarozóházat építtetett, ettől kezdve ugyanis még magának is megtiltotta, hogy bent rágyújtson. A kastélyban szálló működött, a hírek szerint idén ismét megnyitja kapuit.
###
Térjünk vissza a legekhez, mivel Héderváron áll Magyarország – állítólag – legidősebb fája, az írpád-tölgy. A helyiek szerint a fa törzsén található nyomokat írpád vezér lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor a fejedelem itt pihent meg seregével a pozsonyi csata előtt. A kutatók ugyan csupán 800 évesre becsülik az óriási kocsányos tölgyet, amelyet egy 2007-es szélvihar alaposan megtépázott, de egy ága megmaradt, ami a fa túlélését jelentette. És ha már a fáknál vagyunk: a Darnózselit Lipóttal összekötő 3 kilométeres ú védett vadgesztenyefasor között halad. Elképesztően látványos, mintha egy alagúban motoroznánk, ahogy összeborulnak felettünk az ágak. Hamarosan itt a májusi virágzás, úgy mondják, akkor az igazi.
Dunaremete – Dunai Hajós emlékmű a hajtókikötőben. Azoknak a hajósoknak állít emléket, akik a Dunán egykor itt teljesítettek szolgálatot.
A szerteágazó Duna-élményt leginkább a három szigettelepülésből összeolvadt Dunaszigeten élvezhetjük. Híd követ hidat, ahogy eljutunk a zátonyi szabad strandig, amelyet Mosonmagyaróvár Balatonjának is hívnak. Homokos part, hűsítő, tiszta víz, büfék – minden adott, hogy egy forró nyári napon lehűtsük kicsit magunkat.
Khuen-Héderváry-Viczay kastély, Hédervár, ahol 140 évig tilos rágyújtani
Ezzel el is értünk a Szigetköz nyugati kapujához, Dunakilitihez. A falutól nem messze épült fel a bős‒nagymarosi erőmű egyik legfontosabb eleme, a Dunakiliti víztározó és zsiliprendszer, mely bár torzó maradt, az ipari műtárgyak rajongói számára kötelező látnivaló. A meglehetősen ellentmondásos beruházást 1989-ben magyar részről leállították, de az akkori csehszlovák kormány folytatta. Dunacsúnynál megépítette a Dunakiliti duzzasztót kiváltó létesítményt és elterelte a Dunát, aminek az lett a következménye, hogy az ágas-bogas medrek nagy része kiszáradt. A természeti katasztrófát a Dunakiliti duzzasztómű felett kialakított fenékküszöb segítségével akadályozták meg, innen kapja jelenleg a vízpótlást Európa második legnagyobb (a Duna-delta után) és legváltozatosabb összefüggő szigetvilága.
