Lassan hazajárok a Vértesbe. Legyen szó akár szezonzáró utolsó gurulásról, akár reflexmelegítő szezonkezdetről, a sok-sok variációs lehetőséget rejtő, erdőkben, völgyekben kanyargó, javarészt kiváló burkolatú úvonal mindig szuper motoros célpont.
AVértes Magyarország egyik legkisebb hegysége. Legmagasabb pontja sincs 500 méter, ez alapján már az is csoda, hogy nem pusztán dombságnak is titulálják a Pilis vonulatai és a Bakony között meghúzódó területet. De a széles fennsíkok mellett vannak szurdokai és szűk völgyei, így hát mégiscsak hegységszerű jelenség. Megközelítése egyszerű, Budapesttől alig 60 km-re fekszik, északról az M1-es, délről az M7-es autópálya fogja közre.
Csákvár központjában áll a hatalmas angolparkkal körülvett Esterházy-kastély. A barokk kastélyt Fellner Jakab tervezte
Körtúránk kezdete és vége ezútal Csákvár. A Vértes fővárosa gyönyörű kastéllyal büszkélkedhet. Az Eszterházyak építették a Fertődi-kastély mintájára. Lenyűgöző méretű (365 szobás), csakúgy, mint a körülötte elterülő angolpark, melyben néhány hatalmas faegyedet is láthatunk, többek között egy 150 éves mamutfenyőt és egy gigantikus, 200 éves platánfát. A kastélyban ma kórház működik, de a park szabadon látogatható, illetve akinek nincs kórházfóbiája, az az épületbe is nyugodtan bemehet látogatásidőben.
A bányászati múzeum udvarán két hajdani bauxitszálító mozdony is helyet kapott. Nyitva április 1.-jétől október 31-ig
Csákvár központjából régi parasztházak között kanyarog a Gánt felé vezető ú. Túránk legrosszabb minőségű szakasza, de egyszerre meghitt hangulatú, ahogy a keskeny foltozott aszfaltsávon át belépünk a Vértesbe. Mintha csak egy másik világba vezető folyosó lenne. A végén (egy T elágazáshoz érünk) pedig maga a motoros paradicsom vár, már ami az ú minőségét illeti. Vadonatúj, tükörsima aszfalton jutunk el az egykori bauxitbányához, Gántra. Gyorsan megnyugtatnám azokat is, akiket egy cseppet sem izgatnak a bányák, hogy nem jelent egy méternyi kerülőt sem, hisz közvetlen az ú mentén találjuk a bányamúzeumot, illetve a sokkal érdekesebb, marsbeli tájként vöröslő, felhagyott bányagödröket. A világ egyik legismertebb bauxitbányája üzemelt itt az 1930-as években, de mára kimerült. A fejtések felszakított sebeit már kezdi visszafoglalni a természet, a területen látványos szabadtéri geológiai múzeumot hoztak létre.
Sokakat meglepett, amikor az internetet bejárta a hír, „Csákberényig jár a 4-es metró”. A falu határában félig földbe ásott síneken tényleg ott áll egy orosz metrókocsi. Valójában egy készülő műalkotás része. Sörédnél érünk ki a 81-es főúra. A forgalmas szakasz fontos stratégiai úvonal volt már a középkorban is, a tihanyi alapítólevélben ezt emlegetik „hadú”-ként. Jobbra nézve már messziről látszik Csókakő büszkesége, a község fölé magasodó, több mint 700 éves vár.
Mór az Ezerjó hazája. A város neve szorosan összeforrt a tüzes fehérborral, pedig hazánk 22 borvidéke közül a legkisebb. A régi pincesor mellett érdemes kicsit megállni a nagyon jó hangulatú főtéren is, mielőtt nekivágunk a Vértes vadregényes erdejének. Pusztavám központjában közvetlenül a templom előtt kell jobbra letérni. Az ú kivezet a falu szélére. Jobbra a régi vadászházból kialakított Malomerdő Panzióhoz jutunk, balra pedig a nagy gesztenyefa előtt egy, a közforgalom számára megnyitott magánú vezet Oroszlány felé, a híres Márkushegyi bányát is érintve. Elsőre nem tűnik rossz minőségűnek, de vigyázni kell, mert van rajta néhány elég mély és alattomos kátyú. Aki igazán romantikus és titokzatos helyre akar bukkanni, annak most résen kell lennie, innen kb. négy kilométerre kell balra lekanyarodni egy aszfaltozott úon a vértesszentkeresztesi kolostor és templomrom felé. Az úbaigazító tábla csak Oroszlány felől látható.
A romjaiban is lenyűgöző, csaknem 900 éves bencés apátságot hatalmas fák rejtik a rengeteg mélyén. Már Mátyás király idejében is igen rossz állapotban volt, és a köveket sajnos elhordták többek között a tatai Angolparkba (lásd Motorrevü 2014/11), és a csákvári kastély építéséhez. Szerencsére a kapuzat köveinek legszebb darabjait még a XVIII. században elásták a templom mellett, és csak a régészeti feltárások során kerültek elő. Az omladékos kolostor balesetveszélyes, ezért teljes területe kerítéssel körbe van kerítve. Henye Péter, az állandóan ott élő, remeteszerű életmódot folytató őr és nagyon barátságos kutyája engedi be a látogatókat, és igény szerint igen szórakoztató módon tudja bemutatni az apátság történetét. Kár kihagyni.
Alig egy évtizede még bányaüzemek sora szegélyezte Oroszlány város határát. A múltra emlékeztető létesítmények szépen lassan eltűnnek a tájról. A bányászváros retró hangulata azonban maradt, többek között a lakóházakon található, szépen karban tartott szocreál domborművek hatására. A városból kimenet Kecskéd felé tartva egy hosszú, szigetelt csővezeték mentén haladva jutunk a Bokodi hűtőtó keleti partjára. Itt forgatták Zomborácz Virág Utóélet című filmjét, melyből sokak számára már ismerős a keszekuszán elágazó stégekről megközelíthető pici horgászházak látványa. Ottjártamkor egy lélekkel sem találkoztam, a hőerőművel a háttérben mesebeli látomásként bukkant fel a nádas mögül a film díszlete.
A Bokodi-tó – lévén hűtőtó – vizét az erőmű fűti, így sohasem fagy be, állítólag nagyon jól lehet itt horgászni
Oroszlány szélétől követve a gondosan kihelyezett úbaigazító táblákat keskeny aszfaltozott úon jutunk az alig egy kilométerre fekvő Majki-tóhoz. A vízparton álló étterem mögött földú vezet a Kamaduli szerzetesrend Európában is egyedülálló épületegyütteséhez. A szigorú szabály alapján épített 17 egyforma remetelakban éltek jó 300 éve a rend szerzetesei, akik a szokásos szerénység, tisztaság, engedelmesség mellett némaságot is fogadtak. Beszélniük évente mindössze két alkalommal, 3-3 napig lehetett.
Körtúránk végén ismét a motorozásé a főszerep. Csákvár felé tartó enyhe forgalmú, kiváló minőségű, gyors kanyarokkal szabdalt főú élvezetes levezető 85 km-es túránk végére.
